Kövess minket!

Trending Now

Orbán Viktor a Fox News-nak: Magyarországra bevándorolni nem emberi jog

Magyarországra bevándorolni nem emberi jog. Semmiképpen sem. Ez a mi földünk. Ez egy nemzet, egy közösség, egy család, saját történelemmel, nyelvvel és hagyományokkal – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tucker Carlsonnak, a Fox News riporterének adott exkluzív interjújában.

Tucker Carlson/Twitter

A Fox News-nak adott tolmács nélkül, angol nyelven készült beszélgetésben szóba került, hogy Joe Biden amerikai elnök 2020-as kampánykörútja során bírálta Magyarországot. Orbán Viktor volt az első európai vezető, aki támogatta Donald Trump újraválasztását, Trump pedig dicsérte a magyar miniszterelnök határbiztonsági és terrorizmusellenes politikáját, valamint a keresztény közösségek védelmére és segítésére irányuló törekvéseit szerte a világon – emlékeztet az Origo. A miniszterelnök azt mondta Tucker Carlson műsorvezetőnek, hogy

Biden nem beszéli a magyar nyelvet, ezért nem is ismerheti igazán Magyarországot, és nem értheti a szóban forgó kérdéseket,

amikor ilyen megjegyzéseket tesz, mint például, hogy Magyarországon „totalitárius rezsim” van felemelkedőben.

„Valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és nagyon korlátozott ismeretekkel rendelkezik Magyarországról, még az elmúlt néhány évtizedünkről is, az nyilván nem értheti a magyarok helyzetét, de ez a sarkos vélemény akkor sem indokolt” – mondta a miniszterelnök.

„Tudja, ez a kijelentés önmagában személyes sértés minden magyar számára”

– hangsúlyozta.

Orbán a tágabb politikai kérdésre is kitért, miszerint a Bidenhez hasonló baloldali politikusok nem tudnak elképzelni egy nacionalista vagy konzervatív alternatív ideológiát.

„A nyugati liberálisok nem tudják elfogadni, hogy a nyugati civilizáción belül létezik egy konzervatív nemzeti alternatíva, amely a mindennapokban sikeresebb”

– mondta. „Ezért kritizálnak minket. Ők magukért harcolnak, nem ellenünk. De mi példát mutatunk arra, hogy egy olyan ország, amely a tradicionális értékekre, a nemzeti identitásra, a kereszténység hagyományára épül, sikeres lehet – néha sikeresebb, mint egy baloldali-liberális kormány” – húzta alá.

Orbán szerint Biden és a Demokrata Párt nem tudja elfogadni azt a sikert, amit Magyarország a szerb és horvát határok védelmében elért.

A kormányfő továbbá azzal érvelt, hogy – ellentétben azzal, amit a demokraták állítanak – a haza védelmében és a határok biztonságának megőrzésében nincs semmi gyűlöletkeltő vagy idegengyűlölő.

„A nemzeti szuverenitás Istentől és a természettől származik. Minden velünk kezdődik. Ez a mi hazánk. Ez a mi népünk. Ez a mi történelmünk, a mi nyelvünk. Meg kell erősítenünk a határainkat” – szögezte le.

„De azt nem mondhatja senki, hogy ez egy szép ország, szeretnék idejönni és itt élni, mert itt szebb az élet. Magyarországra bevándorolni nem emberi jog. Semmiképpen sem. Ez a mi földünk. Ez egy nemzet, egy közösség, egy család, saját történelemmel, nyelvvel és hagyományokkal”

– fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök Soros Györgyről azt mondta az interjúban – írja a Mandiner -, hogy ő „megtestesít mindent, ami nem jó ennek az országnak„. Soros szerinte az a fajta ember, aki nem tiszteli ennek az országnak a hagyományait, neki van egy „meggyőződésnek” nevezett filozófiai ideológiája, és arra szeretne bennünket kényszeríteni, hogy az ő általa kijelölt utat kövessük az élet megváltoztatása irányába. Mint például a migrációt illetően.

„Tehát azért támadták meg Önöket, mert ellenálltak az ország befolyásolására tett kísérletének” – vetette fel Carlson.

„Előre látható volt, hogy ez így lesz. Ismerem a brüsszeli bürokratákat. Ők imádják a globális megközelítést, nem szeretik a nemzeti identitást, úgy gondolják, hogy a nemzeti identitás valami avítt dolog.

A föderalista új vonalé a jövő, mely magasabb erkölcsi mércét képvisel, és ők jobban tudják, hogy a történelem merre is halad. Ez a brüsszeli baloldali, liberális, progresszív életfelfogás. Ezért biztos voltam, hogy ha megkérdőjelezzük az alapvető intellektuális vagy ideológiai alapvetéseket, akkor azonnal vissza fognak vágni. És pontosan ez is történt. De tudtuk, hogy így lesz. A gendertémában, a migráció témájában, a jóléti társadalom helyett a munkaalapú társadalom felépítése témájában, az adók témájában, tehát minden olyan téma esetében, mellyel kapcsolatosan az elképzeléseink nem esnek pontosan egybe a brüsszeli bürokratáknak a progresszív jövővel kapcsolatos elképzeléseivel, azonnal kritikát fogalmaznak meg velünk szemben. De hát ez a magyar életforma. Nem vagyunk meglepve, hozzá vagyunk már szokva” – részletezte a miniszterelnök.

Tucker Carlson műsorait esténként több mint ötmillió néző követi a mértékadó, konzervatív hírtelevízión. Az amerikai műsorvezető azt írta a Twitteren, hogy a teljes interjúnak csupán egy részletét mutatták most be, korábbi ígérete szerint alapos beszámolókkal jelentkezik Budapestről a következő napokban.

Borítókép: Orbán Viktor interjút ad Tucker Carlsonnak, a Fox News riporterének

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Tovább olvasom

Trending Now

Média Építészeti Díja – Elindult a közönségszavazás

Szerdán bejelentették a 17. Média Építészeti Díja (MÉD) döntőseit, amelyek közül három kategória tíz-tíz projektje a szintén szerdán indult közönségszavazáson versenyez.

Közzétéve:

A Média Építészeti Díja versenyét idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum, amelynek két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály azzal a céllal hívta életre az elismerést, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

Ebben az évben 79 épületet, 63 tervet és 20 épített környezeti munkát neveztek. Ezek közül az elbírálás első lépéseként mindhárom kategóriában tíz-tíz munkát választott ki a nemzetközi előzsűri arra, hogy a közönségdíjért versenyezzenek, emellett megjelölték azt az öt-öt finalistát is, akik a MÉD gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.

A négyfős bíráló bizottság elnöke idén Indira van’t Klooster, az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ vezetője volt, emellett a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Jakub Moravcik és Cosmina Goagea, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A közönség október 31. éjfélig adhatja le szavazatait a https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2021-kozonsegdij linken.

A Média Építészeti Díja eredményhirdetését nyilvános gála keretében tartják meg november 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program során a döntősök épület és terv kategóriában élőben prezentálják munkáikat a szakmai és médiazsűri előtt. Az est keretében kiderül, hogy melyik épület és terv bizonyult a legjobbnak, kik nyerték a közönségdíjakat, valamint a különdíjakat is átadják az esemény partnerei.

A médiazsűribe idén Zubreczki Dávid zsűrielnök mellett Bagi László (Forbes), Csernátony Dóra (TV2 Propaganda), Földes András (Telex), Etentuk Inemesit (Art Locator), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Szilágyi Róza Tekla (Artmagazin) és Zsuppán András (Válasz Online) kapott meghívást.

A médiazsűri munkáját elismert szakmai szereplőkből álló zsűri segíti, melynek idei tagjai Tőrös Ágnes, Weiszkopf András és Wesselényi-Garay Andor.

Tovább olvasom

Trending Now

Visszautasítja a 444.hu cikkének állításait a Semmelweis Egyetem

A portál névtelen források véleményét állította szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel – kifogásolja a tekintélyes intézmény.

Közzétéve:

Borítókép: A Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának épülete a IX. kerületi Tűzoltó utcában, fotó: MTI/MTVA/Róka László

A Semmelweis Egyetem “határozottan visszautasítja” a 444.hu hírportálon kedden A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása című cikk “bújtatott” állítását, amely szerint az országos, reprezentatív H-UNCOVER vizsgálatról szóló publikáció nem annak tudományos értéke, hanem protekció alapján jelent meg a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai lapban.

“A GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja, melynek főszerkesztője magyar. Minden hazai egyetem törekvése az, hogy minél több tudományos lap főszerkesztője dolgozzon az intézményei falai között” – írta az egyetem a honlapján megjelent közleményben.

Az összegzés szerint a cikk rövid idő alatt, a közleményük megjelenésének időpontjában már 35 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.

Az intézmény szerint a publikáció sikerét mutatja, hogy a járványtan és a virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye, három professzor – Martin McKee, Jorge Quarleri és S. V. Subramanian – írt szerkesztői közleményt, elemezve a H-UNCOVER vizsgálat tanulságait.

Kifejtették: Martin McKee Európa vezető epidemiológusa, az Európai Népegészségügyi Társaság (European Public Health Association) korábbi elnöke, a WHO alatt működő European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója. Jorge Quarleri Argentína vezető virológus kutatója, S. V. Subramanian a Harvard Egyetem professzora, aki a nemzetközi tudományos életben a legidézettebb egy százalék közé tartozik.

Közölték azt is, hogy az egyetemet október 12-én kereste meg a 444.hu szerkesztősége kérdéseivel, ezekre az intézmény két nappal később részletesen válaszolt, azzal a kéréssel, hogy változtatás nélkül közölje a válaszokat a portál.

A kedden megjelent eredeti cikk csak részlegesen tartalmazta az egyetem válaszait, “és bár az írást megkeresésünkre kiegészítette az újságíró, az még jelenleg is több ponton csúsztatásokat tartalmaz, részben a névtelen forrásokra hivatkozva” – hangsúlyozták.

Az egyetem ezért közzétette honlapján az ügyben leírt válaszait teljes terjedelemben.

“Az újságírás azon gyakorlata, mely névtelen források véleményét állítja szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel, félrevezeti a közvéleményt és nem objektív”

– fogalmaztak a közleményben.

Tovább olvasom