Kövess minket!

Trending Now

“Orbán kezében vannak a jobb kártyák”: a nemzetközi sajtó is a magyar választásokkal foglalkozik

– Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően erősödni tudtak a magyar kormánypártok – erről számolt be a nyugati sajtó a magyarországi választásokról szóló elemzéseiben. Francia, osztrák és amerikai lapok szerint sem valószínű, hogy a magyar ellenzéki „koktél” képes lenne mozgósítani a finisben. A nyugati cikkek szerint Orbán Viktor uniós megítélését viszont egy újabb választási győzelem sem fogja segíteni. „Politikai szempontból mindent elért, amit lehetett”; „ az EU vásott kölyke marad” – többek között ezt írják a kormányfő karrierjéről.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az amerikai Bloomberg szerint amióta kirobbant az orosz–ukrán háború, a Fidesz növelte az előnyét az ellenzékkel szemben. Erre enged következtetni az is, hogy a március 15-i békemeneten, illetve állami ünnepségen jóval többen vettek részt, mint a Duna túloldalán, ahol is az ellenzék ráeszmélhetett: „a szomszédban zajló háború jócskán megnehezíti a kormányváltást”. A neves hírügynökség mindenesetre „pürrhoszi győzelemként” ír a Fidesz–KDNP feltételezett diadaláról: szerintük ezért főként gazdasági szempontból kell majd nagy árat fizetni. 

 – A háború február végi kirobbanása óta nőtt a Fidesz előnye az ellenzékkel szemben – ezt már a liberális osztrák lap, a Die Presse írta cikkében, egyúttal odaszúrva a nagyobbik kormánypártnak, mondván: a választásokon neki lejt a pálya. Az osztrák lap az ellenzéket sem kíméli: mint írják, nem egyértelmű, hogy a szövetség a választási finisben képes lenne mozgósítani. Orbán Viktor miniszterelnök politikai pályájával kapcsolatban megjegyzik: 

a kormányfő még nincs hatvanéves, de mindent elért, amit szeretett volna. Ráadásul továbbra sincs kihívója a párton belül. 

Az uniós berkekben is irányadó londoni gazdasági lap, a Financial Times közben – magyar tudósítója révén – Márki-Zay Péter egy siófoki kampányrendezvényén járt, ahol az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányfőnöke, Zaránd Péter elpanaszolta a lapnak, hogy „amiatt nem tudják Orbánt még jobban Putyinhoz kötni, mert korlátozott a hangjuk a kormánypártokkal szemben”. Szerinte ezt az demonstrálja, hogy a Fidesznek országszerte tízszer annyi plakátja van, mint az ellenzéknek. Az FT magyar tudósítója csekély politikai tapasztalatú politikusként ír az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, aki „nehezen jutott át Orbán médiagépezetén” – noha a lap maga is bevallja, hogy 

Márki-Zay tájékozatlanságáról árulkodó üzenetei nem segítették az ügyét, ráadásul ezek a szövetségesei körében is negatív visszhangra leltek. 

Az RFI (Nemzetközi Rádió Franciaország) liberális hírrádió hosszas cikkben foglalkozik azzal, hogy a háborút megelőző, jó orosz–magyar kapcsolatok a konfliktus kirobbanását követően miért nem eredményezték a Fidesz támogatottságának automatikus csökkenését. A liberális rádió végül arra a következtetésre jut, hogy Orbán Viktor bármennyire is középutas a jelenlegi válságban, az Európai Unió „vásott kölyke” marad. 

Le Monde francia lap is foglalkozik a választások nemzetközi dimenziójával: szerintük  Orbán újabb győzelme „fenyegetés” az EU-nak és Magyarországnak egyaránt. Mindenesetre a cikkíró szerint is egyértelmű, hogy a háború kitörése óta a miniszterelnök népszerűsége emelkedett,  az „ellenzéki koktél” pedig egyre kevésbé tűnik kifizetődőnek.

Az EU-nak tehát fel kell készülnie arra, hogy további négy évig Orbán Viktorral kell együttműködnie

– vonják le a következtetést. 

Az osztrák Politik-Live portál Orbán kezében vannak a jobb kártyák című összegző cikke szerint az ukrán háború meghatározza a magyar választási kampányt, s egyúttal növeli a mostani kormánypártok újrázásának esélyét. – Orbán Viktor számára jól láthatóan hozza a szavazatokat a stratégiai nyugalom emlegetése, s a cél, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól – írta a lap, amely szerint a közvélemény-kutatásokból is kiderül, hogy tavaly őszhöz képest az ellenzéki összefogás esélyei jócskán csökkentek, vannak olyan kutatók, amelyek akár nyolc százalékpontos előnyt jeleznek a Fidesznek. 

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió weboldalán megjelent elemzésben 

fura szövetségnek nevezik az ellenzék hatpárti koalícióját, amely a cikk írója szerint lényegében még közvetlenül a választást megelőzően is küzd azzal, hogy az egység látszatát keltse.

Emlékeztet arra is, hogy mind a választási lista, mind pedig a választási program az utolsó pillanatban készült el, arról nem is beszélve, hogy maguk az összefogás tagjai is azzal vádolják egymást, hogy a saját pozíciójukat fontosabbnak tartják Orbán Viktor legyőzésénél. – Az ellenzék saját gyengeségei jelentik az Achillesz-sarkot – húzzák alá.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (elöl, k) békéscsabai választókkal találkozik 2022. március 29-én

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom