Kövess minket!

Trending Now

Orbán ismét tarolt a közösségi médiában, Márki-Zay továbbra sem jut igazán felfelé

Ezúttal a március 4-10. közötti időszakot vizsgálta a Nézőpont Intézet LikeFight című sorozata.

Háború, választási kampány, köztársaságielnök-választás: az elmúlt héten ez a három közéleti téma határozta meg a politikai aktivitást a Facebook magyar felhasználóinál, és mindhárom téma esetén a jobboldal sokkal több interakciót (lájkot, megosztást, kommentet) szerzett baloldali vetélytársaihoz képest – írja a Nézőpont Intézet által közölt adatokat bemutató cikkében a Mandiner.

A háborúval kapcsolatos bejegyzések interakció-eloszlásából a most vizsgált időszakban is világosan látszott, hogy Orbán Viktorral és a jobboldallal azonosultak a magyarok, a miniszterelnök ezúttal is letarolta a teljes politikai mezőnyt a közösségi médiában. A pártok közül ezúttal is a Fidesz uralta a versenyt, a Kétfarkú Kutyapárt pedig tartósan megerősödött, már megelőzték a baloldali összefogás legtöbb pártját. A Kutyapárt már az interakciók 7,3 százalékát tudhatja sajátjának.

Politikusok

Az orosz-ukrán háború első hetéhez képest némileg mérséklődött a politikusok számára kiosztott interakciószám, azonban továbbra is ez a téma dominálja a közéletet. A politikusok körében a jobboldal fölénye egészen meggyőző: a közel kétmilliós interakciószám nagyon magasnak számít, és

Orbán Viktor ezúttal is vezette a mezőnyt.

Érdekesség, hogy nemcsak az abszolút győztes Orbán Viktor, hanem Szijjártó Péter és Varga Judit is megelőzte a baloldal listavezetőjét.

Pedig Márki-Zay Péter stábja a héten sok új eszközzel próbálkozott: az Egyesült Államokból „importáltak” kampánydalt, de onnét kölcsönözték még a rendkívüli bejelentkezésének stílusát is.

A baloldali jelölt interakciószámai azonban hetek óta egyszerűen megrekedtek a most látható szinten.

A baloldali interakcióik a közös jelölt helyett minden héten megtalálnak egy régi klasszikust, a megelőző héten Karácsony Gergelyt, most Jakab Pétert röpítették Márki-Zay nyomába, de még Gyurcsány Ferenc is beért a negyedik helyre.

Hivatalos oldalak

A pártok versenyében a héten a Fidesz 53 százalékot is meghaladó eredménye lassan már a megszokott, ennél sokkal izgalmasabb, hogy

a Kétfarkú Kutya Párt a maga 7,3 százalékával harmadik erővé nőtte ki magát a háború kitörése óta.

Ha a Facebook-interakciószámokat szavazatra lehetne váltani, a Kétfarkúak bejutnának a parlamentbe.

Választókerületek

A választókerületi győzelmek vizsgálata során láthatjuk, milyen hatékonysággal vannak jelen a különböző politikai tömbök a választópolgárokhoz legközelebb eső politikai színtéren.

A Fidesz jelöltjei nem hanyagolták el ezt a munkát sem, egyre nagyobb arányban hódítják el a választókerületeket a baloldaltól: február 27-én 71 db, március 6-án 77 db, e mostani elemzés során pedig már 80 db választókerület borult narancssárgába.

Azonban nemcsak a trend, a Fidesz győzelmeinek színhelye is beszédes. A sokszor csatatérként hivatkozott budapesti agglomerációban és a Pest megyei választókerületekben alaposan megerősödött a jobboldal: Menczer Tamás és Szél Bernadett, Vitályos Eszter és Buzinkay György, Tuzson Bence és Dorosz Dávid, vagy éppen Rétvári Bence és Inotay Gergely csatája jobboldali győzelemmel zárult a mögöttünk hagyott héten.

A baloldali remények fellegváraként elkönyvelt Budapesten szintén jelentős győzelmeket aratott a jobboldal: Böröcz László legyőzte Csárdi Antalt, Simicskó István maga mögé utasította Orosz Annát, Wintermantel Zsolt lekörözte Varju Lászlót, Szathmáry Kristóf pedig Vajda Zoltán felett aratott győzelmet. Az látszik leginkább, hogy a Fidesz minden szavazatért, minden interakcióért megdolgozik.

Véleményvezérek

Jelentős különbséggel nyerte meg a jobboldal a véleményvezérek versenyét is a vizsgált időszakban. A jó eredményekért ezúttal zömében a megafonos szereplők dolgoztak meg, de mémoldalak, rajongói oldalak és népfelkelők is színesítették a jobboldali tábort. Deák Dániel ezúttal is kiugró eredményt ért el, azonban Rákay Philip nagyon közel került hozzá. Harmadik helyen pedig Bohár Dániel végzett, aki komoly ellenszélből ért el dobogós helyezést.

A jobboldali szereplőknek a folyamatos letiltásokkal is meg kell küzdeniük, a baloldal szervezetten jelentgeti oldalaikat.

A közösségi médiában ráadásul a jobboldali szereplőknek a folyamatos letiltásokkal is meg kell küzdeniük, ezzel kapcsolatban több képernyőmentést is nyilvánosságra hoztak az utóbbi időszakban: a baloldal szervezetten jelentgeti oldalaikat. Többek között Bohár Dániel is új oldalt kellett indítson emiatt, de a véleményvezér egy hét alatt „célba ért”.

Jól látszik, az erős jobboldali közösség a teljes tiltásból is percek alatt vissza tud rántani egy szereplőt. A baloldal számára a rosszindulatú feljelentgetési stratégia és a Facebook cenzoraiban való reménykedés nem hozott áttörést. A baloldalon továbbra is a Gyurcsány Ferenchez közel álló szereplők és mémoldalak határozzák meg a jelenlétet, azonban pont ezek az oldalak kevésbé lelkesednek Márki-Zay Péter iránt, üzeneteik inkább a kormány támadására éleződnek ki.

Trending Now

Idén a Magyar Zene Házában rendezik meg a Brain Bart

A jövőfesztiválra szeptember 29-én és 30-án kerül sor csaknem száz előadó részvételével.

Közzétéve:

Borítókép: Esti kivilágításban a Liget Budapest Projekt keretében épült Magyar Zene Háza a Városligetben, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

“A Brain Bar idén sem riad vissza a kényes témáktól, sem a tabuktól vagy a heves vitától. Az emberiség legfontosabb kérdéseit helyezi a fókuszba” – írják a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 2022-es fesztiválon csaknem száz előadó vesz részt, akik

többek között olyan témákat feszegetnek, mint a nagyvállalatok és az influenszerek manipulatív hatása a Z-generációra, a biztonság fogalmának átalakulása a 21. században, illetve a metaverzum jövője.

A nyolcadik Brain Bar-on résztvesz Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője, az Agymanók és a Toy Story készítője is, aki a filmipar jövőjéről beszél majd.

Dan Breznitz kanadai tudós előadásával az innovációval kapcsolatos népszerű mítoszokat szeretné ledönteni.

Jannisz Varufakisz, Görögország korábbi “motoros-bőrdzsekis” pénzügyminisztere pedig “szenvedélyes beszéddel készül” a kriptovaluták utópiája ellen.

Az eseményen előad Lysandre Follet, a Nike vezető dizájnere, aki a mesterséges intelligencia segítségével tervezi az élsportolók által viselt és a tömegek által szeretett és gyűjtött cipőket.

A közlemény szerint Michiganből utazik a fesztiválra Érdi Péter világhírű magyar agykutató, számos tudományos sikerkönyv szerzője, aki az eldobhatóság után a javítás kultúrájának visszatérését vizionálja a 2020-as évekre.

Emellett először lesznek láthatóak Magyarországon a futurista divattervező, Anouk Wipprecht robotikus ruhakölteményei.

Mint írják,

a közönség ezúttal is aktív szerepet kap a fesztiválon.

A résztvevők akár a színpadon is csatlakozhatnak az előadókhoz, hogy maguk tegyék fel a kérdéseiket vagy vitába szálljanak a vendégekkel.

Az eseményre a https://brainbar.com/ oldalon lehet regisztrálni, a legfrissebb információkat pedig a Facebook-eseményben lehet folyamatosan nyomon követni. A részvétel diákok és tanárok számára ingyenes.

Tovább olvasom

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom