Trending Now
Orbán Balázs: az európai jobboldal újraszervezésének korát éljük
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy véli, a baloldali sajtó nem tájékoztatni, hanem politizálni akar.
Orbán Balázzsal a Magyar Nemzet készített interjút, melyet változtatás nélkül közlünk.
Nemrég a baloldali összefogás egy közös videóban kijelentette: az ellenzék oltáspárti, és oltakozásra buzdítja a magyarokat. Mit gondol erről a videóról?
Egy világjárvánnyal küzdünk, amely száz év óta először komolyan érinti még a fejlett nyugati világot is. Természetesen a napi politikai küzdelmek és a kormányzásról szóló értelmezések központi kérdése minden országban a védekezés. Értékelni kell az egészségügyi és a gazdasági védekezés stratégiáját, az állam veszélyhelyzeti működését, miközben komoly beszerzési verseny zajlik a világon, amelynek geo- és külpolitikai dimenziója a jelentős. Olyat azonban, hogy ebben a helyzetben egy adott ország ellenzéke szisztematikusan, minden egyes járványkezelési kulcsponton összehangolt politikai támadást intéz a kormány ellen, s nem támogatja, hanem ellehetetleníteni próbálja a védekezést, még nem láttam. Pedig folyamatosan tanulmányozzuk a többi országban zajló folyamatokat is. A baloldal valótlanságokat állított a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a védekezés első hullámával kapcsolatos intézkedésekről, az eszközbeszerzésekről, a nyitás és a zárás kérdéséről, most pedig az életmentő oltásról. Ez utóbbival túl messzire mentek! Hiába próbálják eltüntetni a nyomokat, s újracsomagolni a mondanivalót, a parlamenti felszólalások és a tévés szereplések, a keleti vakcinák ellen indított petíciók és nyilatkozatok az internet korában fennmaradnak. Elképesztő, hogy ebben a nehéz helyzetben valakik a politikai pecsenyéjük sütögetésével vannak elfoglalva! Nem parizer, hanem politikai pecsenye, ezt kínálja a baloldal.
Ugyanakkor egyre több baloldali politikus beadatja magának a kínai vagy az orosz vakcinát. Számít arra, hogy nyilvánosan is visszavonják az oltásellenes hergeléseket?
Bár így lenne, de sajnos egyelőre ebből semmi sem látszik! Amint van valamilyen félreértett nyilatkozat, rosszindulatú tudósítás, újult erővel indul újra az oltásellenes kampány a baloldalon, miközben ez emberéletekben mérhető kárt okoz. A vírus nem fideszes vagy ellenzéki, nem válogat, s a legnagyobb veszélyben éppen a baloldal szavazói vannak: a jobboldali szavazók azt se hiszik el a gyurcsányi baloldalnak, amit kérdeznek, de a baloldali szavazókat eredményesen bizonytalaníthatják el. Miközben saját maguk mind megkapták a vakcinát, sokszor éppen azt, ami ellen kampányoltak korábban. Ahogy Antall József mondta egykor: ez a „politikai mikiegerek” tempója.
A baloldali sajtóorgánumok közös közleményükben a járvány alatti kórházi munka bemutatását szorgalmazzák. Miért jelenthet ez problémát?
A kórházakban gyógyítani kell, nem pedig fényképezni. Az viszont fontos, hogy valós képet kapjunk a betegség komoly következményeiről. Létezik arany középút, amely nem zavarja az egyébként megfeszítetten dolgozó egészségügyi dolgozók munkáját, és nem ad alkalmat arra, hogy egyesek újra hamis képet közöljenek, ahogy az korábban megtörtént.
Nem tartja álságosnak, hogy miközben felelős tájékoztatásra hivatkoznak, tavaly óta mégis sokszor alaptalan, hisztérikus cikkeket közöltek a járványról?
Abszolút annak tartom. Az ismétlés nem változtatja a hazugságot igazsággá. Éppen egy éve folytatunk szélmalomharcot a baloldali sajtóval. Sokszor érzem, hogy az a karakter, amely a korábbi szeriőz sajtót jellemezte, teljesen kiveszett mára: nem tájékoztatni akarnak, hanem politizálni. Pont úgy, ahogy a CNN egyik vezetője a kiszivárgott videón ezt amerikai kontextusban el is ismerte. Nekem is volt hasonló élményem tavaly márciusban. Amikor a járványhelyzet elején írtam egy cikket az Indexre a rendkívüli jogrend bevezetésének jogi hátteréről, továbbá arról, hogy mi várható, akkor lehozták ugyan az írást, de másnap pikírt véleménycikkben kürtölték világgá, hogy „tettek egy gesztust a kormánynak”, s majd meglátják, hogy mi lesz. Hol élünk? Járvány idején nem az emberek tájékoztatása lenne a legfontosabb? Tegyenek oda egy másik megszólalót, ha nem tetszik, hogy csak a kormány álláspontja jelenik meg, de azt gondolni, hogy ez egy „gesztus”, félreértés. Ez így nem tájékoztatás, hanem egy veszélyes komplexus.
Ön szerint mi a sajtó feladata? Beszélhetünk ma sajtószabadságról hazánkban?
Egy világjárványban a legfontosabb az emberek hiteles tájékoztatása. Amikor egy médium különböző álhíreknek ül fel, politikai hisztériakeltéshez asszisztál, az bizony szerkesztői felelősség. A sajtótermékek persze szabadon kritizálhatják a járványkezelést, de fokozott a felelősség ebben a helyzetben, mert a valóságot nem lehet a kedvük szerint ferdíteni.
A magyar nyilvánosság nemzetközi összevetésben is polarizált. Ez persze sokak ízlésének nem tetszik, de én örülök ennek, mert így mindenki megtalálhatja a számára fontos hangokat, kellő súllyal.
Sajnos tőlünk nyugatra és keletre nem ez a helyzet, számunkra viszont az ezért való küzdelem jelenti a sajtószabadságot.
Beszéljünk a szólás- és véleményszabadságról is: a Facebook politikai tartalmakat korlátozna, amelyekbe a kormányzati tájékoztatás is beletartozik. Szólásszabadság előtti vagy utáni korszakot reprezentál ez a lépés?
A ciklikus történelemszemléletből indulok ki: a szólásszabadságért minden korban újra és újra meg kell küzdeni. Egyrészt mindig lesznek olyan erők, amelyek monopolizálni akarják a tájékoztatást, és totális hatalomra törnek vele. Másrészt ahogy a technológia fejlődik, új platformok keletkeznek, amelyek újabb monopóliumokat hoznak létre. Ha belegondolunk, akkor két évszázaddal ezelőtt a nyomtatott sajtó felszabadításáért zajlott a küzdelem, utána ugyanez lezajlott a rádió és a televíziózás kapcsán, majd az internet, most pedig a közösségi média lett a szólásszabadság kérdésének a legfőbb terepe.
A szólásszabadság talaján álló államnak az a feladata, hogy a véleményformálási monopóliumhelyzettel esetlegesen visszaélő platformokat szabályozott jogi keretek közé szorítsa. Az ezzel összefüggő gondolkodás immár európai szinten is elindult.
Az uniós egyeztetések zajlanak, Németország és Lengyelország is lépett ez ügyben, és mi is folyamatosan vizsgáljuk ezeket az eszközöket.
Hol tartanak ezekkel?
Bizonyos területeken már most is sikerekről tudok beszámolni. Bár a techóriások adózási kérdésekben is megpróbálják kivonni magukat a nemzetállami szuverenitás alól, ezt Magyarországnak sikerült megtörnie olyan módon, hogy az minden nemzetközi fórumon kiállta az alkotmányosság és a jogszerűség próbáját. A cégek is kénytelenek voltak feladni az ellene indított hadjáratot, és teljesítették adófizetési kötelezettségüket – ugyanúgy, ahogy mindenki más teszi. Ez bizonyíték arra, hogy egyrészt ők sem állnak a törvények felett, másrészt együttműködhetünk velünk. Gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, részt veszünk abban az európai szintű munkában, amely a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogot kívánja összebékíteni a közösségi médiával. Alapállásunk, hogy az uniós és a magyar jog szerint nem jogsértő tartalmakat nem lehet eltávolítani a közösségi médiából, azok ugyanis kivétel nélkül a szólásszabadság védelme alatt állnak.
Ön szerint hogyan vélekedik az európai baloldal a techcégek szabályozásáról?
Úgy látom, hogy a jobboldal Magyarországon és európai szinten is teljes mértékben szólásszabadság-párti. A baloldalt inkább a megosztottság jellemzi, mert a politikai tömb egyik része a szabad nyilvánosság érdekében ugyanúgy küzd a totális információs hatalom ellen, mint a jobboldal. Elvétve itt is találunk olyan képviselőket, akik a klasszikus liberalizmus elvét vallják. A baloldal másik fele viszont kifejezetten támogatja ezt a típusú cenzúrát.
A progresszív liberális, baloldali elit félti a hatalmát, és úgy gondolja, a techcégek szabadon engedése kiváló eszköz arra, hogy azok kulturális hatalmán keresztül a véleménymonopóliumát megerősítse, a közvélemény befolyásolását fenntartsa.
Előbb-utóbb a történelem jó és rossz oldala élesen elválik egymástól, és pártállástól függetlenül azok fognak a jó oldalon állni, akik hajlandók küzdeni a szólásszabadságért. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz.
Nyugaton eltűrik a keresztényellenes tartalmakat, és hazánkban is van erre igény, jó példa erre a ferencvárosi Black Lives Matter-szobor. Betudhatjuk ezt a kereszténység és a konzervatív családeszmény elleni támadásnak?
A kettőt szétválasztanám: a BLM-szoborral elsődlegesen az a problémám, hogy ronda. A szépség márpedig nem száműzhető a világunkból. A rondaság kultúráját ne hozzuk vissza, pláne ne egy köztéri művészeti alkotásnál! Másfelől maga a szobor egy tünet, mert tökéletesen jelzi a baloldal intellektuális kiüresedését. A BLM-mozgalom egy konzerv, egy dobozos importtermék. Semmi köze a magyar valósághoz és azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket a XXI. századi Magyarországnak meg kell oldania.
A rasszizmus ellen küzdeni kell, de a feketék rendszerszintű elnyomása nem magyar, hanem amerikai probléma, mint ahogy az is, hogy a feketék elnyomása ellen létrejövő szerveződések hogyan válnak ezen antirasszista köntösbe bújva anarchista, szélsőbaloldali, erőszakos csoportosulásokká. Ezzel nekünk nincs dolgunk, a saját társadalmi problémáinkra reagáló saját szimbólumrendszert kell felépíteni. Jellemző, hogy a baloldal, amelynek ez hagyományosan feladata lenne, ma képtelen erre, helyette ilyen, vizuálisan és intellektuálisan gagyi importtermékekkel próbálkozik.
Ugyanakkor a keresztényellenességet nem érzem benne. Miközben ez ettől függetlenül valós probléma, néhány országban kifejezetten egzisztenciális kérdés, ugyanis a világ sok, általam is végigjárt pontján fizikai erőszak áldozatai a Krisztus-hívők. Ők az igazi hősök, akik ilyen körülmények között is vállalják a hitüket.
Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon?
Nálunk addig nem lehet ilyen helyzet, amíg az állam a vallásszabadság pártán áll, viszont néhányan lenézik, kifigurázzák a vallásos embereket, és ez véleményem szerint jelentősen gyengíti az európai civilizáció kulturális alapjait. Fontos látni, hogy a kereszténydemokrácia mint politikai eszmerendszer – bármilyen furcsának is hangzik – alternatívát kínál az ateistáknak is, hiszen a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer egészére nézve tesz megállapításokat. Fontos eleme a családtámogatás, a segély helyett munka elve, az adócsökkentés, a felelős állam és a nemzetek együttműködésének gondolata. Ezek mögött pedig Magyarországon nyolcvanszázalékos a társadalmi támogatottság, miközben az aktív templomjárók aránya húsz százalék. Azt kellene tehát belátni, hogy a keresztény civilizációs alapokból olyan politika következik, amely a közmegelégedést tudja szolgálni. Éppen ezért nem támadni, hanem támogatni kellene ezeket az alapokat.
Nemrég egy új folyóirat, a Hungarian Conservative elindulását jelentették be a készítők, amelyet ön is méltatott. Miért fontos, hogy egy ilyen lap a nemzetközi színtéren is elinduljon?
Nagyon örülök a szerkesztők és az alapítók döntésének, hiszen jelen pillanatban az európai jobboldal újraszervezésének korát éljük. Így nekünk minden olyan kezdeményezés fontos, amely nemzetközi konzervatív, kereszténydemokrata kapcsolatokat hoz létre és erősít meg az intellektuális világban. Az is látszik, hogy a nyugati világ jobboldali gondolkodói számára Magyarország jobboldali politikája kifejezetten vonzó és érdeklődésre számot tartó. Ahhoz, hogy ennek a receptjét mi, magyarok elmondhassuk nekik, minél több ilyen jellegű angol nyelvű kommunikációs csatornára van szükség.
Így nagyobb teret kaphat a közép-európai konzervativizmus?
Meggyőződésem! Nagyon sokáig az angolszász konzervativizmus hatott termékenyítően a világ többi részén, de olyan időszakot élünk, amikor a nyugati civilizáció is védekező alapállásra kényszerül. Ebben a helyzetben a közép-európai konzervatív gondolat – melynek intellektuális alapja a védekezés – megtermékenyítő szerepet tölthet be az egész nyugati civilizációban. Sokáig hátrány volt, de most ez olyan versenyelőny nekünk, amit ki kell használni.
Borítókép: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.