Kövess minket!

Trending Now

Orbán Balázs: az európai jobboldal újraszervezésének korát éljük

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy véli, a baloldali sajtó nem tájékoztatni, hanem politizálni akar.

Orbán Balázzsal a Magyar Nemzet készített interjút, melyet változtatás nélkül közlünk.

Nemrég a baloldali összefogás egy közös videóban kijelentette: az ellenzék oltáspárti, és oltakozásra buzdítja a magyarokat. Mit gondol erről a videóról?

Egy világjárvánnyal küzdünk, amely száz év óta először komolyan érinti még a fejlett nyugati világot is. Természetesen a napi politikai küzdelmek és a kormányzásról szóló értelmezések központi kérdése minden országban a védekezés. Értékelni kell az egészségügyi és a gazdasági védekezés stratégiáját, az állam veszélyhelyzeti működését, miközben komoly beszerzési verseny zajlik a világon, amelynek geo- és külpolitikai dimenziója a jelentős. Olyat azonban, hogy ebben a helyzetben egy adott ország ellenzéke szisztematikusan, minden egyes járványkezelési kulcsponton összehangolt politikai támadást intéz a kormány ellen, s nem támogatja, hanem ellehetetleníteni próbálja a védekezést, még nem láttam. Pedig folyamatosan tanulmányozzuk a többi országban zajló folyamatokat is. A baloldal valótlanságokat állított a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a védekezés első hullámával kapcsolatos intézkedésekről, az eszközbeszerzésekről, a nyitás és a zárás kérdéséről, most pedig az életmentő oltásról. Ez utóbbival túl messzire mentek! Hiába próbálják eltüntetni a nyomokat, s újracsomagolni a mondanivalót, a parlamenti felszólalások és a tévés szereplések, a keleti vakcinák ellen indított petíciók és nyilatkozatok az internet korában fennmaradnak. Elképesztő, hogy ebben a nehéz helyzetben valakik a politikai pecsenyéjük sütögetésével vannak elfoglalva! Nem parizer, hanem politikai pecsenye, ezt kínálja a baloldal.

Ugyanakkor egyre több baloldali politikus beadatja magának a kínai vagy az orosz vakcinát. Számít arra, hogy nyilvánosan is visszavonják az oltásellenes hergeléseket?

Bár így lenne, de sajnos egyelőre ebből semmi sem látszik! Amint van valamilyen félreértett nyilatkozat, rosszindulatú tudósítás, újult erővel indul újra az oltásellenes kampány a baloldalon, miközben ez emberéletekben mérhető kárt okoz. A vírus nem fideszes vagy ellenzéki, nem válogat, s a legnagyobb veszélyben éppen a baloldal szavazói vannak: a jobboldali szavazók azt se hiszik el a gyurcsányi baloldalnak, amit kérdeznek, de a baloldali szavazókat eredményesen bizonytalaníthatják el. Miközben saját maguk mind megkapták a vakcinát, sokszor éppen azt, ami ellen kampányoltak korábban. Ahogy Antall József mondta egykor: ez a „politikai mikiegerek” tempója.

A baloldali sajtóorgánumok közös közleményükben a járvány alatti kórházi munka bemutatását szorgalmazzák. Miért jelenthet ez problémát?

A kórházakban gyógyítani kell, nem pedig fényképezni. Az viszont fontos, hogy valós képet kapjunk a betegség komoly következményeiről. Létezik arany középút, amely nem zavarja az egyébként megfeszítetten dolgozó egészségügyi dolgozók munkáját, és nem ad alkalmat arra, hogy egyesek újra hamis képet közöljenek, ahogy az korábban megtörtént.

Nem tartja álságosnak, hogy miközben felelős tájékoztatásra hivatkoznak, tavaly óta mégis sokszor alaptalan, hisztérikus cikkeket közöltek a járványról?

Abszolút annak tartom. Az ismétlés nem változtatja a hazugságot igazsággá. Éppen egy éve folytatunk szélmalomharcot a baloldali sajtóval. Sokszor érzem, hogy az a karakter, amely a korábbi szeriőz sajtót jellemezte, teljesen kiveszett mára: nem tájékoztatni akarnak, hanem politizálni. Pont úgy, ahogy a CNN egyik vezetője a kiszivárgott videón ezt amerikai kontextusban el is ismerte. Nekem is volt hasonló élményem tavaly márciusban. Amikor a járványhelyzet elején írtam egy cikket az Indexre a rendkívüli jogrend bevezetésének jogi hátteréről, továbbá arról, hogy mi várható, akkor lehozták ugyan az írást, de másnap pikírt véleménycikkben kürtölték világgá, hogy „tettek egy gesztust a kormánynak”, s majd meglátják, hogy mi lesz. Hol élünk? Járvány idején nem az emberek tájékoztatása lenne a legfontosabb? Tegyenek oda egy másik megszólalót, ha nem tetszik, hogy csak a kormány álláspontja jelenik meg, de azt gondolni, hogy ez egy „gesztus”, félreértés. Ez így nem tájékoztatás, hanem egy veszélyes komplexus.

Orbán Balázs úgy véli, a magyar nyilvánosság nemzetközi összevetésben is polarizált (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Ön szerint mi a sajtó feladata? Beszélhetünk ma sajtószabadságról hazánkban?

Egy világjárványban a legfontosabb az emberek hiteles tájékoztatása. Amikor egy médium különböző álhíreknek ül fel, politikai hisztériakeltéshez asszisztál, az bizony szerkesztői felelősség. A sajtótermékek persze szabadon kritizálhatják a járványkezelést, de fokozott a felelősség ebben a helyzetben, mert a valóságot nem lehet a kedvük szerint ferdíteni.

A magyar nyilvánosság nemzetközi összevetésben is polarizált. Ez persze sokak ízlésének nem tetszik, de én örülök ennek, mert így mindenki megtalálhatja a számára fontos hangokat, kellő súllyal.

Sajnos tőlünk nyugatra és keletre nem ez a helyzet, számunkra viszont az ezért való küzdelem jelenti a sajtószabadságot.

Beszéljünk a szólás- és véleményszabadságról is: a Facebook politikai tartalmakat korlátozna, amelyekbe a kormányzati tájékoztatás is beletartozik. Szólásszabadság előtti vagy utáni korszakot reprezentál ez a lépés?

A ciklikus történelemszemléletből indulok ki: a szólásszabadságért minden korban újra és újra meg kell küzdeni. Egyrészt mindig lesznek olyan erők, amelyek monopolizálni akarják a tájékoztatást, és totális hatalomra törnek vele. Másrészt ahogy a technológia fejlődik, új platformok keletkeznek, amelyek újabb monopóliumokat hoznak létre. Ha belegondolunk, akkor két évszázaddal ezelőtt a nyomtatott sajtó felszabadításáért zajlott a küzdelem, utána ugyanez lezajlott a rádió és a televíziózás kapcsán, majd az internet, most pedig a közösségi média lett a szólásszabadság kérdésének a legfőbb terepe.

A szólásszabadság talaján álló államnak az a feladata, hogy a véleményformálási monopóliumhelyzettel esetlegesen visszaélő platformokat szabályozott jogi keretek közé szorítsa. Az ezzel összefüggő gondolkodás immár európai szinten is elindult.

Az uniós egyeztetések zajlanak, Németország és Lengyelország is lépett ez ügyben, és mi is folyamatosan vizsgáljuk ezeket az eszközöket.

Hol tartanak ezekkel?

Bizonyos területeken már most is sikerekről tudok beszámolni. Bár a techóriások adózási kérdésekben is megpróbálják kivonni magukat a nemzetállami szuverenitás alól, ezt Magyarországnak sikerült megtörnie olyan módon, hogy az minden nemzetközi fórumon kiállta az alkotmányosság és a jogszerűség próbáját. A cégek is kénytelenek voltak feladni az ellene indított hadjáratot, és teljesítették adófizetési kötelezettségüket – ugyanúgy, ahogy mindenki más teszi. Ez bizonyíték arra, hogy egyrészt ők sem állnak a törvények felett, másrészt együttműködhetünk velünk. Gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, részt veszünk abban az európai szintű munkában, amely a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogot kívánja összebékíteni a közösségi médiával. Alapállásunk, hogy az uniós és a magyar jog szerint nem jogsértő tartalmakat nem lehet eltávolítani a közösségi médiából, azok ugyanis kivétel nélkül a szólásszabadság védelme alatt állnak.

Ön szerint hogyan vélekedik az európai baloldal a techcégek szabályozásáról?

Úgy látom, hogy a jobboldal Magyarországon és európai szinten is teljes mértékben szólásszabadság-párti. A baloldalt inkább a megosztottság jellemzi, mert a politikai tömb egyik része a szabad nyilvánosság érdekében ugyanúgy küzd a totális információs hatalom ellen, mint a jobboldal. Elvétve itt is találunk olyan képviselőket, akik a klasszikus liberalizmus elvét vallják. A baloldal másik fele viszont kifejezetten támogatja ezt a típusú cenzúrát.

A progresszív liberális, baloldali elit félti a hatalmát, és úgy gondolja, a techcégek szabadon engedése kiváló eszköz arra, hogy azok kulturális hatalmán keresztül a véleménymonopóliumát megerősítse, a közvélemény befolyásolását fenntartsa.

Előbb-utóbb a történelem jó és rossz oldala élesen elválik egymástól, és pártállástól függetlenül azok fognak a jó oldalon állni, akik hajlandók küzdeni a szólásszabadságért. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz.

Nyugaton eltűrik a keresztényellenes tartalmakat, és hazánkban is van erre igény, jó példa erre a ferencvárosi Black Lives Matter-szobor. Betudhatjuk ezt a kereszténység és a konzervatív családeszmény elleni támadásnak?

A kettőt szétválasztanám: a BLM-szoborral elsődlegesen az a problémám, hogy ronda. A szépség márpedig nem száműzhető a világunkból. A rondaság kultúráját ne hozzuk vissza, pláne ne egy köztéri művészeti alkotásnál! Másfelől maga a szobor egy tünet, mert tökéletesen jelzi a baloldal intellektuális kiüresedését. A BLM-mozgalom egy konzerv, egy dobozos importtermék. Semmi köze a magyar valósághoz és azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket a XXI. századi Magyarországnak meg kell oldania.

A rasszizmus ellen küzdeni kell, de a feketék rendszerszintű elnyomása nem magyar, hanem amerikai probléma, mint ahogy az is, hogy a feketék elnyomása ellen létrejövő szerveződések hogyan válnak ezen antirasszista köntösbe bújva anarchista, szélsőbaloldali, erőszakos csoportosulásokká. Ezzel nekünk nincs dolgunk, a saját társadalmi problémáinkra reagáló saját szimbólumrendszert kell felépíteni. Jellemző, hogy a baloldal, amelynek ez hagyományosan feladata lenne, ma képtelen erre, helyette ilyen, vizuálisan és intellektuálisan gagyi importtermékekkel próbálkozik.

Ugyanakkor a keresztényellenességet nem érzem benne. Miközben ez ettől függetlenül valós probléma, néhány országban kifejezetten egzisztenciális kérdés, ugyanis a világ sok, általam is végigjárt pontján fizikai erőszak áldozatai a Krisztus-hívők. Ők az igazi hősök, akik ilyen körülmények között is vállalják a hitüket.

Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon?

Nálunk addig nem lehet ilyen helyzet, amíg az állam a vallásszabadság pártán áll, viszont néhányan lenézik, kifigurázzák a vallásos embereket, és ez véleményem szerint jelentősen gyengíti az európai civilizáció kulturális alapjait. Fontos látni, hogy a kereszténydemokrácia mint politikai eszmerendszer – bármilyen furcsának is hangzik – alternatívát kínál az ateistáknak is, hiszen a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer egészére nézve tesz megállapításokat. Fontos eleme a családtámogatás, a segély helyett munka elve, az adócsökkentés, a felelős állam és a nemzetek együttműködésének gondolata. Ezek mögött pedig Magyarországon nyolcvanszázalékos a társadalmi támogatottság, miközben az aktív templomjárók aránya húsz százalék. Azt kellene tehát belátni, hogy a keresztény civilizációs alapokból olyan politika következik, amely a közmegelégedést tudja szolgálni. Éppen ezért nem támadni, hanem támogatni kellene ezeket az alapokat.

Nemrég egy új folyóirat, a Hungarian Conservative elindulását jelentették be a készítők, amelyet ön is méltatott. Miért fontos, hogy egy ilyen lap a nemzetközi színtéren is elinduljon?

Nagyon örülök a szerkesztők és az alapítók döntésének, hiszen jelen pillanatban az európai jobboldal újraszervezésének korát éljük. Így nekünk minden olyan kezdeményezés fontos, amely nemzetközi konzervatív, kereszténydemokrata kapcsolatokat hoz létre és erősít meg az intellektuális világban. Az is látszik, hogy a nyugati világ jobboldali gondolkodói számára Magyarország jobboldali politikája kifejezetten vonzó és érdeklődésre számot tartó. Ahhoz, hogy ennek a receptjét mi, magyarok elmondhassuk nekik, minél több ilyen jellegű angol nyelvű kommunikációs csatornára van szükség.

Így nagyobb teret kaphat a közép-európai konzervativizmus?

Meggyőződésem! Nagyon sokáig az angolszász konzervativizmus hatott termékenyítően a világ többi részén, de olyan időszakot élünk, amikor a nyugati civilizáció is védekező alapállásra kényszerül. Ebben a helyzetben a közép-európai konzervatív gondolat – melynek intellektuális alapja a védekezés – megtermékenyítő szerepet tölthet be az egész nyugati civilizációban. Sokáig hátrány volt, de most ez olyan versenyelőny nekünk, amit ki kell használni.

Borítókép: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára

Trending Now

A korábbi német klasszis is úgy járt, mint Petry Zsolt

Egy rasszista üzenet miatt távoznia kellett a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC felügyelő bizottságából Jens Lehmann korábbi német válogatott kapusnak.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Az egyesület befektetőjének, Lars Windhorstnak az egyik szóvivője szerdán közölte, hogy a Windhorst által irányított cég felbontotta az 51 éves szakemberrel kötött tanácsadói szerződést, ezzel Lehmann a Herthánál elfoglalt pozíciójából is távozott. A 61-szeres válogatott exfutballista egy évvel ezelőtt Jürgen Klinsmann helyére érkezett Windhorst cégéhez, és ezzel a berlini klub felügyelő bizottságába.

Az ügy előzménye, hogy a Sky televízió szakértőjeként dolgozó, 12-szeres német válogatott Dennis Aogo az Instagramon megosztott egy Whatsapp-üzenetet, amelyben Lehmann rá utalva azt írta: „Dennis a ti fekete emberetek, hogy meglegyen a kvóta?”

Lehmann később a Twitteren bocsánatot kért az üzenet miatt, de a helyzetén ez már nem változtatott.

„A Hertha BSC távol tartja magát a rasszizmus minden formájától, az ilyen kijelentések pedig egyáltalán nem felelnek meg azoknak az értékeknek, amelyekért klubunk kiáll és aktívan kampányol”
 –  kommentálta a történteket Werner Gegenbauer, a Hertha elnöke.

A Dárdai Pál vezetőedző által irányított Hertha BSC a Bundesligában a kiesés elkerüléséért küzd – írja a Nemzeti Sport.

Mint ismert, korábban Petry Zsolt kapusedzőt politikai véleménye miatt menesztették a Herthától.

Tovább olvasom

Trending Now

A MÚOSZ a politikára és a bevételekre összpontosít a Médiaszövetség szerint

Az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz? – teszi fel a kérdést az MNMSZ.

Közzétéve:

Borítókép: a MÚOSZ-üdülő Tihanyban, fotó: MTI / MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba


A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. „A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) közleményét a Magyar Nemzet. A tihanyi üdülőt kilencszázmillió forintért adta el az újságíró-szövetség, érvelésük szerint veszteséges volt a fenntartása. A döntés megszületése után több vezető tisztséget betöltő tag benyújtotta lemondását.

„A múltból örökölt vagyontárgyak következetes áruba bocsátása számunkra azt üzeni, hogy a MÚOSZ számára az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz”

– vonta le a következtetést az MNMSZ, amely felemelte szavát az ellen, hogy a MÚOSZ székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. Mint közleményükben írták:

„A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít. Teszi ezt annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint a saját tagságuk és elnökségük egy része is ellenezte az eladást, nyilván nehezen fogadva el elnöküknek azt az érvelését, hogy »veszteséges volt« az ország legdrágább nyaralóhelyén álló üdülő üzemeltetése.”

A médiaszövetség közleményében kitért arra, hogy a MÚOSZ nem emeli fel a szavát, amikor politikusok és véleményvezérek újságírókat fenyegetnek. Hallgat, amikor szerkesztőségeket bírálnak szabad témaválasztásuk miatt. Néma marad, amikor Magyarországot a szakma mélypontját jelentő propagandaműsorokkal akarják befeketíteni külföldről.

– A MÚOSZ elnöke már olyan sajtóorgánumokat is támad, amelyekben a saját tagjai dolgoznak, ugyanakkor kézremegés nélkül írja alá a szervezet vagyontárgyainak elkótyavetyéléséről szóló dokumentumokat – figyelmeztetett az MNMSZ. Emlékeztettek: a MÚOSZ magát a Mikszáth Kálmán részvételével alapított Budapesti Újságírók Egyesülete utódjának tartja. A mikszáthi hagyatékból ugyanakkor mára úgy látszik, csak a legendás író hőseinek mindent felélő mentalitása maradt. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség álláspontja szerint a MÚOSZ mára mind szakmailag, mind erkölcsileg méltatlanná vált arra, hogy újságíró-szövetségnek nevezze magát.

– Szervezetünk, az MNMSZ szolidáris az újságíró-társadalmat érintő minden támadással, fenyegetéssel szemben, és ezt várja mindenkitől, aki az újságírók, a szakma érdekvédelmét hirdeti magáról – zárták közleményüket.

A Magyar Nemzet cikke emlékeztet rá, hogy az Átlátszó.hu kedden megírta:

a liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt. Az üdülőre eső vételár: 625 millió forint, a strandra eső vételár: 275 millió forint volt.

A DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.

Az üdülő eladása nagy port vert fel a MÚOSZ testületében. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották.

Több mint hiba?

Danó Anna a lemondólevelében azt írta: „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt növelni képes vagyontárgytól, több mint hiba.”

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az Átlátszónak elmondta: az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen. A tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok három-öt százaléka vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból. A tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.

Tovább olvasom

Trending Now

Oktatási programjával segíti a magyar gazdaságot a Google

Az év végéig a Google 50 ezer magyar kis- és közepes vállalat, induló cég és magánszemély digitális fejlesztését segíti díjmentes online technológiákkal és képzésekkel a Grow Hungary with Google programban, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság fellendüléséhez.

Közzétéve:

Borítókép: Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője egy korábbi sajtótájékoztatón, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Bíró Pál, a globális vállalat magyarországi vezetője szerdai online sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 5 évben már 100 ezer ember vállalkozását vagy karrierjét támogatták a digitális készségeket javító oktatási programjukkal. Bíró Pál megjegyezte: a világjárvány körülményei között a technológia jelentette az embereket összekapcsoló, a boldogulást segítő mentőövet.

A távmunka, a videochaten keresztüli kapcsolattartás mára az új norma, az otthon sokaknak az új munkahely

– mondta a társaság vezetője utalva arra, hogy ez az első olyan világjárvány, amely a digitális korszakban érte az emberiséget.

A korábbi élethez való visszatérés katalizátorai szintén a digitális eszközök lesznek

– mutatott rá Bíró Pál. Az MTI kérdésére hozzátette: sok munkaadó vegyes megoldásokban gondolkodik a munkavégzésnél; a digitális platformok használata ugyanolyan fontos maradhat, ráadásul sok digitalizációra épülő új munkahely is létrejött.

Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a Google programjához való társulással a külpiacokra lépő kkv-k sokkal szélesebb körét érhetik el.

Hetvenórányi tananyagukat eddig 1500 ember ismerhette meg, amelyek szeretnének megtízszerezni.

A kkv-k export-teljesítményének javulásához nemcsak készségeik, de bátorságuk fejlesztésére is szükség van – húzta alá a vezérigazgató. Azt is hozzátette, hogy jelenlétükkel 30 országban tudják támogatni a vállalkozások üzletkötését.

Magyarország az exportteljesítményét illetően a világon a 34-35. helyen áll, ráadásul pozícióját paradox módon a járvány is segítette, hiszen a visszaesés a kivitelt kevésbé érintette, mint a gazdaság teljesítményét – idézte fel Szabó Kristóf.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a globális vállalattal való együttműködésük nem új keletű, a vállalkozások oktatása azonban most a járvány miatt előtérbe került. A Google-lel díjmentes oktatási sorozatot terveznek – tette hozzá, utalva arra, hogy

a digtális ismereteket el kell juttatni a legkisebb falvakba is.

A hazai turizmus az elmúlt években “csúcsra volt járatva”, a vendégek ellátása mellett kevés figyelem jutott arra, hogy mit lehetne tanulni, hogyan lehetne továbbfejlődni – mutatott rá a szövetség elnöke. A turisztikai cégek digitális fejlettsége a járvány előtt igen alacsony szintű volt, a tudásszint azonban a körülmények megváltozásának hatására drasztikusan növekedésnek indult, “éveket léptünk előre” – tette hozzá utalva arra, hogy idén rekordszámú résztvevővel tartottak online előadásokat.

Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy együttműködésük keretében a Coursera oldalon idén nyáron 300 nőnek biztosítanak ingyenes informatikai képzést, mentorálással segítve.

Az oktatási vállalkozás közel 100 céggel működik együtt, a sikeresen végzett hallgatókat segíti a munkához való jutásban is – hangsúlyozta az igazgató utalva arra, hogy a programjaikon részt vevő nők aránya eddig 25 százalék volt.

Tovább olvasom