Trending Now
Orbán Balázs: a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját
A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön Budapesten.
Orbán Balázs nyitotta meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című kétnapos nemzetközi médiakonferenciáját.
Az államtitkár, aki egyben az MCC kuratóriumi elnöke is, úgy vélekedett: a fentiek fényében nem meglepő, hogy a valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban. A konferencia lebonyolításával esély nyílik arra, hogy ne csak ezt a diagnózist állítsák fel, hanem terápiával is előálljanak – fogalmazott.
Magyarországról sokszor írnak úgy, hogy a hatalmon lévő jobboldali kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét, ez azonban hamis vád, amelytől az igazság nem is állhatna távolabb – mondta Orbán Balázs. Szavai szerint ez a – főként balliberálisok által festett – lesújtó kép tipikus tünete annak a jelenségnek, hogy a sajtó egyre inkább politizál.
A kuratóriumi elnök felidézte, hogy a nyilvánosságot formáló szereplők a történelem során jórészt végig monopolhelyzetben voltak. A feudális rendszerek felbomlásával, a polgárosodással egyre nőtt a népesség igénye arra, hogy beleszóljon a közügyekbe.
A parlamentáris demokráciák létrejöttével alapvetően átalakult a sajtó szerepe, az egész nyilvánosság demokratizálódott. Az internet pedig újabb döntő forradalmi változást indított el – mondta.
Új intellektuális divat
Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy a digitális innovációk könnyebbé tehetik az emberek életét, de egyszersmind kihívást is jelentenek.
A technológia előretörésével “egy új intellektuális divat uralkodott el”, és a liberalizmus behódolt ennek a “szellemi széljárásnak” – fogalmazott.
A mostani progresszív liberálisok úgy gondolják, hogy fel kell világosítani, öntudatra kell ébreszteni az embereket. A sajtó feladatának a liberális politikai program képviseletét tartják, nem pedig a hiteles tájékoztatást, a vélemények sokszínűségének megőrzését
– hangoztatta a kuratóriumi elnök.
A magukat liberálisoknak tekintő médiumok önmeghatározásuk szerint mindig függetlenek és objektívek, miközben ítélőszék elé állítanak mindenkit, aki másként gondolkodik – jelentette ki.
Orbán Balázs úgy vélekedett:
a néhány megmaradt klasszikus liberális sajtóorgánum mellett a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét. Az új liberális médiumok ugyanis kiléptek a korábbi keretek közül, egyértelmű szerepet vállalnak a politikai, ideológiai küzdelmekben
– fűzte hozzá.
A kuratóriumi elnök megjegyezte, hogy a konferenciára rendkívül eltérően gondolkodó emberek jöttek el a világ különböző tájairól.
Napirenden a közösségi média, az objektivitás, a digitalizáció
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója azt mondta, a közösségi hálózatok nagyban megváltoztatták, hogy az emberek miként gondolkodnak a hírekről. Már máshogyan keletkeznek, és másként is tekintenek a cikkekre a fogyasztók – tette hozzá.
Ő is kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment át a média. Az utóbbi időben már algoritmusok működnek:
programok, nem is emberek döntenek arról, hogy egy hír sokakhoz jusson el, vagy adott esetben senkihez se.
A konferencián egyebek mellett érintik az újságírás kihívásait, a közösségi médiát, az objektivitást, valamint a digitalizáció hatását a nyomtatott sajtóra – közölte Szalai Zoltán.
A főigazgató jelezte, hogy az MCC több mint huszonöt éve foglalkozik tehetséges fiatalok oktatásával. Már tízéveseket is támogatnak, és egészen a doktori képzés végéig segítenek egyeseket. Az MCC egyre jobban terjeszkedik: már huszonhárom oktatási központot működtet szerte a Kárpát-medencében. Néhány éven belül harmincöt helyszínen több mint tízezer fiatalt szeretnének nevelni – mondta Szalai Zoltán.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
