Kövess minket!

Trending Now

Online tájékoztatás veszélyhelyzet idején

A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.

Magyarországon hivatalosan 2020. március 4-én regisztrálták az első betegeket, akik megfertőződtek a Kínában azonosított, COVID–19 néven regisztrált vírussal. A jelenleg még ismert terápia nélküli betegség fokozott veszélyt jelent azok számára, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, tehát alapvetően a 65-70 éves és idősebb korosztálynak. A #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatása a magyarországi önkormányzati szereplők koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online kommunikációjának tartalomelemzését végezte el. A vizsgálat összesen 325 – véletlenszerűen kiválasztott – település önkormányzatának weblapjára és hivatalos Facebook-felületeire terjedt ki. Az adatgyűjtés 2020. április 9. és április 15. között történt, fókuszában az online tájékoztatások mennyisége, minősége, érthetősége és hozzáférhetősége állt. A honlapok értékelése a tájékoztatás technikai módja, a tájékoztatás tartalma, a tájékoztatás vizuális megjelenítése alapján történt.

Tájékoztatás az önkormányzatok saját weboldalain

Gondolhatnánk, hogy 2020-ban a weboldalakon pop-up, azaz ún. felugró ablakot, vagy szembetűnő linket rendszeresen alkalmaznak figyelemfelkeltés céljából. A hazai önkormányzati honlapok ezt a feltételezést nem támasztják alá: a vizsgált 325-ből csupán 20 weboldalon, azaz nagyságrendileg 6 százalékban jelent meg felugró ablak és mindössze az oldalak egyharmadában mutatott külön link közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre. Ahol szerepelt link, ott az esetek kétharmadában kiemelt helyen szerepelt, azaz a menüsortól jól elhatároltan és jellemzően feltűnő módon. Ez némiképp kompenzálja a felugró ablak elmaradását, de azt nem, hogy a honlapok közel kétharmadánál kizárólag a hírfolyamban voltak olvashatók a témára vonatkozó bejegyzések. Ahogyan azt sem, hogy 43 esetben említést sem tesznek a járványról. A tájékoztatás formája, tartalma és stílusa változatos. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet kivonatának, vagy teljes terjedelmének megosztása 71 honlapon szerepelt önmagában, vagy más tájékoztatás mellett. Ezek az egyéb tájékoztatások 40-60 százalékban formális, vagy kevéssé formális megfogalmazású közleményként jelentek meg. Ezeken felül – a tájékoztatás kiegészítéseként, vagy önmagában – egyéb hivatalos szervezetek tájékoztatói is megjelentek. 135 honlap osztotta meg a World Health Organization (WHO), vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) erre a célra készült ismeretterjesztő anyagait.

Kimondottan időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amely annak ellenére, hogy az eddigiekhez képest kiugró adat, mégis elmarad a várttól. Emellett különösen alacsonynak számít az a 18 eset, amelyben a tájékoztatás a főoldalon, kiemelt helyen került feltüntetésre. Ugyan döntő többségében a főbb hírek áttekintése elegendő volt az időseknek szóló hír megismeréséhez, de 12 honlapon szükség volt címszavakra történő keresésre is. A tartalom 113 esetben gyakorlatban hasznosítható információt alig adott, több esetben az otthonmaradás szükségességének megállapítását sem haladta meg a bejegyzés. Az önkormányzatok 14%-a adott közzé ugyancsak rövid, de informatív összefoglalót, míg alig több, mint 17%-a nyújtott kimondottan részletes tájékoztatást. A teljes mennyiséghez képest eltörpül a száma annak a 12 példaértékű weboldalnak, amely mind vizuális megjelenítés, mind hozzáférés, érthetőség és terjedelem alapján is meghaladta a többit. A kutatás során arra nem találtunk magyarázatot, hogy miért csak 166 esetben szerepelt telefonos elérhetőség a tájékoztatásban, egyúttal az is meglepő volt, hogy ennek csupán egyötödében jelölték meg az ügyintéző nevét is. Ez a szám igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált települések kétharmada kistelepülés volt, ahol feltételezhető a különböző szakterületeken dolgozók alacsonyabb száma.

A tájékoztatás vizuális megjelenítésével összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire figyelemfelkeltő, strukturált és olvasható a weboldal. A honlapok többsége a vártnál strukturáltabb és olvashatóbb volt, ugyanakkor a legnagyobb része a leggyengébb kategóriába került a figyelemfelkeltés szempontjából. 90 esetben kapta az adott honlap mindhárom ismérv szerint a legmagasabb besorolást, azaz a honlapok mindössze egyharmadán megjelenő hírek értelmezhetők könnyen, jelennek meg egymástól jól elkülönülten és olvashatók különösebb nehézség nélkül.

Tájékoztatás az önkormányzatok hivatalos Facebook oldalain

A hivatalos Facebook oldalaknál kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e közlemény. Tekintettel arra, hogy 73 településen nem volt, vagy nem működött hivatalos Facebook oldal, összesen 252 forrás elemezhettünk. Az eredmények ez esetben is a weblapokéhoz hasonlók. 34 oldalon egyáltalán nem szerepelt hír a témában, 51 oldal foglalkozott a témával, de külön az idősekkel nem, tehát csupán 167 esetben szólították meg őket közvetlenül, nekik szóló poszttal. A tartalmakat nem övezte nagy érdeklődés, azokat – a vizsgálat napján rögzített adatok szerint – 8600 alkalommal osztották meg és 8968 reakciót érkezett rájuk. Mindössze 21, azaz a posztok valamivel több, mint 10%-a tudhatott magáénak 100-nál több megosztást. Az egyes oldalak megosztásának száma összességében alacsonynak mondható, kiindulva a nagyobb hírértékkel bíró, vagy szélesebb közönséget megszólító posztok esetében megfigyelhetőnél. A kiemelt 21 település között 6 fővárosi kerület, 11 megyei jogú város és 4 város szerepelt, amely talán nem meglepő adat, ugyanakkor az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb lakosszám nem eredményez azzal arányosan több aktív követőt. Így fordulhatott elő, hogy a legtöbb megosztást magáénak tudó poszt szinte az utolsó, 19. helyen végzett az alapján, hogy a település lakosainak mekkora része követi a hivatal oldalát.

Összességében elmondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos online tájékoztatás teljes hiánya 14, míg az idősek külön tájékoztatásának mellőzése 58 általunk vizsgált településre volt igaz.

Jószándékok, jócselekedetek, jógyakorlatok

A vártnál alacsonyabb mértékű online tájékoztatás mellett figyelemreméltó kezdeményezésekkel is találkoztunk. Ezek között megyei szinten a segíteni szándékozókat és a segítségre szorulókat összekapcsoló weboldal, vagy az otthonmaradás szükségességének üzenetét közvetítő, egységes Facebook borítóképek jelentek meg. Gondolva a településen élő idegenajkúakra is, egy önkormányzat 5 különböző idegen nyelven osztott meg Facebook oldalán ismeretterjesztő anyagot a fertőzés elleni hatékony védekezés módszereiről. Végül a gyerekeknek címzett „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit’” elnevezésű kezdeményezés a legfiatalabbakat emlékezteti a legidősebbekkel való kapcsolattartás fontosságára.

A kezdeményezések az összefogás, az összetartozás, a közösség üzenetét hordozzák. Fogalmakét, amelyek – függetlenül a lakosok létszámától, vagy életkorától – nem csak a járvány idején, hanem azt követően is értéket képviselnek.

Kutatócsoport bemutatkozója

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.

Rákóczy Zsuzsanna

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola végzős doktorandusza. Kutatási területe és a disszertáció témája az alternatív vitarendezés alkalmazási lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata a szociális közszolgáltatások területén.

Médiapiac

CNN-es botrányok: Ágyban szerzett hírek

A Tűzfalcsoport A CNN legnagyobb agyonhallgatott botrányai címmel Indított sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kedves Olvasóink bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a „függetlenobjektív” újságírás hierarchiájában a piramis tetején az angolszász hírcsatornák, így a brit BBC és az amerikai CNN állnak – írja bevezetőjében a Tűzfalcsoport

Azonban mind tudjuk jól, hogy ez csupán a látszat, egy mítosz, amit ezek a gigászi médiacégek kiépítettek saját magukról. Aki a hitelességüket megkérdőjelezi, azt félnótásnak állítják be: láthattuk, mi történt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök hivatali idejének négy éve alatt folyamatos hadban állt az általa „fake news” médiának bélyegzett baloldali, fősodratú sajtóval.

Mégis ki merte mondani az igazságot, hogy ezek a sajtóorgánumok tulajdonképpen bármit mondhatnak, a többség nem mer ellentmondani nekik. Cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a morális felsőbbrendűségérzetükben lubickoló, erkölcsi hullákról a „függetlenobjektív” médiumoknál.

Veszedelmes viszonyok

Adott egy rendkívül csinos és ambiciózus riporterhölgy. Kifinomult, elegáns, és gyönyörű fizikummal áldotta meg a sors, ezt az ajándékot pedig nem fél kihasználni. Egy amerikai viszonylatban kicsinek számító, harmincezer lelket számláló New Jersey-i kisvárosból, Willingboroból küzdötte fel magát a CNN egyik top újságírójává.

Miamiban volt tudósító, ahol már 2005 és 2009 között olyan jól keresett, hogy egy 5,6 millió dolláros kacsalábon forgó palotát tudott venni magának. Innen az NBC News külföldi tudósítójává lépett elő, Londonba költözött 2010-ben. A későbbiekben még meglátják, igen szoros kötődése van azóta is a britekhez… Ezután a CNN-hez igazolt, ahol 2014 és 2019 között vezető diplomáciai tudósító és a csatorna Fehér Házba akkreditált újságírója volt.

Fényes, feltörekvő karrierjében még az sem okozott törést, hogy annak kezdetén, 2005-ben kellemetlen botrányba keveredett: mikor New Jerseyben egy áradásról tudósított egy kenuban ülve – azt állítva, hogy ilyen magas a vízállás – hirtelen elsétáltak mellette ketten. Így derült fény arra, hogy csupán néhány ujjnyi vízben pózolt. Hát mit is vártunk egy „függetlenobjektív” újságírótól?

Michelle-re akkor talált rá a szerelem, mikor Londonban dolgozott: itt ismerkedett meg az özvegy, kétgyermekes gazdag filantróppal, Kimbell Duncannel. 2014-ben házasodtak össze: csodálatos – és rendkívül költséges – esküvőjükről még az amerikai háziasszonyok egyik példaképe, Martha Stewart is beszámolt.

Londonban telepedtek le, annak is az előkelő Notting Hill negyedében, olyan szomszédokkal, mint a divattervező Stella McCartney, vagy az énekes Robbie Williams. Olyan jól érezték magukat a brit fővárosban, hogy hangos bulijukra még a rendőrséget is ki kellett hívni.

A történet másik szereplője Kosinskin kívül Kim Darroch, Kew bárója. Darroch jelenleg a brit parlament felsőházának tagja lordként, korábban David Cameron konzervatív miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként. 1978 óta házas, kétgyermekes édesapa. Több évtizedes diplomáciai közszolgálata azután ért véget, hogy az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként tevékenykedett 2016 és 2019 között. 2019 júliusában azért kellett lemondania tisztségéről, mert számos, a brit külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jelentése kiszivárgott.

A jelentésekben élesen bírálta az Egyesült Államok akkori elnökét, Donald Trumpot és adminisztrációját. Nem ez volt azonban az első alkalom, már 2016-ban kiszivárgott egy üzenete, melyben a frissen megválasztott elnökről úgy nyilatkozott, hogy a brit kormány könnyűszerrel tudná befolyásolni Trumpot. Tehát, egy pár hónapja kinevezett nagykövet ezt megúszta és maradhatott a pozíciójában, a 2019-es eset után azonban lemondásra kényszerült, és a Scotland Yard bűnügyi nyomozást is indított az ügyben. Mégis mi volt a különbség a két szivárogtatás között?

Nos, az, hogy felröppent a pletyka, miszerint Darrochnak 2018-ban több hónapon át tartó, szenvedélyes viszonya volt egy amerikai újságírónővel. Történetesen a híresztelések szerint ez a hölgy Michelle Kosinski volt, aki ekkor már szintén házasságban élt. Természetesen a CNN tudósítója tagadta a házasságtörés vádját, és William herceg ügyvédjét bérelte fel a jogi csatározásokhoz (bár tudjuk, hogy ő is gazdag, bizonyára a belé vakon szerelmes milliárdos férje is beszállt pár ezer vagy millió dollárral).

Az ügyben – nem világos, hogy pontosan mikor – az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, miután furcsállni kezdték, hogy az annyira azért nem jól bekötött Kosinski 2018-ban igencsak bizalmas Fehér házi információkról közölt cikkeket. A hírek szerint Darrochot gyanították amögött, hogy Kosinski megírta: a CIA igazgatóját, Mike Pompeót nevezik ki külügyminiszternek, ami később meg is történt. Állítólag arról is tudott, hogy Pompeo Észak-Koreába látogat – noha erről nem írt cikket, a Fehér Ház érdeklődését felkeltette a CNN újságírónője.

Az érzékeny információk tehát szivárogtak Kosinskihez, de jó darabig nem tudták, hogy honnan származik a jólértesültsége. A gyanút az terelhette a brit nagykövetre, hogy a CNN újságírója megtudta, hogy az USA kemény szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A titkosított tervezetről privátban egyeztetett az USA Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, mielőtt nyilvánosságra hozták volna.

Egy forrás szerint Kosinski már a bejelentés előtt tisztában volt a szankciókkal. Miután a kör valamelyest leszűkült erre a pár szövetséges országra, tovább erősítette a gyanút, hogy a riporterhölgy az egyébként zárt ajtók mögött, Trump és az USA ENSZ-hez delegált nagykövete, Nikki Haley közötti vitáról is tudomást szerzett.

A brit The Sun cikkében (mely már nem elérhető, de a Daily Mail írása hivatkozik rá itt!)azt állította, hogy látta azokat az „intim” üzenetváltásokat, melyekben Darroch és Kosinski találkozót beszéltek meg. Bár házasként mindketten tagadták, hogy viszonyuk lett volna, Darroch távozása után öt hónappal Kosinski is otthagyta a CNN-t. Ugyan nem perdöntő bizonyíték, de azért árulkodó…

Így szereznek tehát információkat a CNN top újságírói. Jusson eszükbe, mikor arra „vetemednek”, hogy tőlük értesüljenek a friss hírekről.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány leghumánusabb történetei

A Médiaunió Alapítvány szeretné összegyűjteni és bemutatni a koronavírus-járvány pozitív tanulságait, a családok összetartását, az emberek egymást segítő viselkedését, a társadalmi szolidaritást, ezért pályázatot hirdet a legszebb, leghumánusabb történetek összegyűjtésére, amelyek közül néhányból kisfilmet is forgat.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“A világjárvány Magyarország lakosságának életét is átalakította, és sok családot ért veszteség. Sokan voltak azonban, akik példamutatásukkal és kitartásukkal a legnehezebb időszakban is erőt adtak családjuknak, szeretteiknek” – közölte az alapítvány csütörtökön az MTI-vel.

A pályázatokat a Felemelőtörténetek.hu oldalon lehet elküldeni szöveges fájlok, fotók, videolinkek feltöltésével, az oldalon található adatlap kitöltésével.

A szervezet szeretné emellett bemutatni azokat a sikeres kezdeményezéseket és programokat, amelyek az elmúlt hónapokban segítették a közösségeket és a családokat.

A pályázatokat július 31-éig várják; a kiválasztott történetek alapján készített kisfilmeket ősszel sugározzák majd országos és regionális televíziók.

A kampány első kisfilmje a Médiaunió YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is megtekinthető – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Trending Now

Új helyszínen tér vissza a Brain Bar jövőfesztivál

Hogyan tervezz életet és karriert az információs káoszban? – erre a kérdésre keresik majd a választ az előadók és a résztvevők.

Közzétéve:

Borítókép: a Nemzeti Táncszínház épülete a budapesti Millenárison, fotó: Brain Bar

Új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik majd 2021. szeptember 9-10. között Európa legnagyobb jövőfesztiválja.

Az esemény idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítja fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat.

34 gigabájt. Ennyi új információt fogyasztunk el minden egyes nap, miközben az emberi agyat nem erre találták ki. Ahogy a cukor és a zsír mértéktelen fogyasztása magas koleszterinszintet és elhízást okoz, úgy a szüntelen üzenetek, állapotfrissítések, reklámok és videók stresszhez, tanácstalansághoz és döntésképtelenséghez vezetnek. 2021 őszén a Brain Bar visszatér, hogy segítsen eligazodni az információs káoszban.

“A Brain Bar egy intellektuális vidámpark. Azoknak szól, akik kíváncsiak a világra, és készek rá, hogy a megszerzett új tudást a jövőjük tudatos alakítására használják. Idén is olyan emberekkel, témákkal és történetekkel jövünk, amelyek életre szóló inspirációt adnak”

– mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

  • Lehet, hogy az analóg technológia győz a digitális fölött?
  • Mi köze a Bitcoinnak a szólásszabadsághoz?
  • Mire jó a magyar nyelv egy angolul beszélő világban?
  • Mi van, ha mégsem a home office a jövő munkahelye?
  • Hogyan találhatunk vissza a természetbe a mindennapokban?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap majd a közönség a világ minden pontjáról érkező előadóktól. A pályakezdő tehetségeket a jövő izgalmas munkahelyeit kínáló különleges állásbörzével várják a szervezők, de művészeti produkciókban és gasztronómiai élményekben is bővelkedik a program.

Az idei rendezvénynek a megújuló Millenáris ad otthont, mely innovatív szellemiségével, valamint természeti és épített környezetének egyensúlyával illeszkedik a fesztivál tematikájához.

A diákok és tanárok számára idén is ingyenes a részvétel, regisztráció és kedvezményes early bird jegyek a Brain Bar oldalán, a legfrissebb információk pedig a Facebook-eseményben érhetők el.

A 2015-ben alapított Brain Bar célja, hogy tudást és inspirációt adjon a fiataloknak életük és karrierjük tervezéséhez. Az évente megrendezett jövőfesztivál mellett 2021 tavasza óta a Brain Bar már saját videó– és podcastműsorokkal is megszólítja az Y és Z generációk tehetségeit.

Tovább olvasom