Kövess minket!

Trending Now

Online tájékoztatás veszélyhelyzet idején

A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.

Magyarországon hivatalosan 2020. március 4-én regisztrálták az első betegeket, akik megfertőződtek a Kínában azonosított, COVID–19 néven regisztrált vírussal. A jelenleg még ismert terápia nélküli betegség fokozott veszélyt jelent azok számára, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, tehát alapvetően a 65-70 éves és idősebb korosztálynak. A #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatása a magyarországi önkormányzati szereplők koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online kommunikációjának tartalomelemzését végezte el. A vizsgálat összesen 325 – véletlenszerűen kiválasztott – település önkormányzatának weblapjára és hivatalos Facebook-felületeire terjedt ki. Az adatgyűjtés 2020. április 9. és április 15. között történt, fókuszában az online tájékoztatások mennyisége, minősége, érthetősége és hozzáférhetősége állt. A honlapok értékelése a tájékoztatás technikai módja, a tájékoztatás tartalma, a tájékoztatás vizuális megjelenítése alapján történt.

Tájékoztatás az önkormányzatok saját weboldalain

Gondolhatnánk, hogy 2020-ban a weboldalakon pop-up, azaz ún. felugró ablakot, vagy szembetűnő linket rendszeresen alkalmaznak figyelemfelkeltés céljából. A hazai önkormányzati honlapok ezt a feltételezést nem támasztják alá: a vizsgált 325-ből csupán 20 weboldalon, azaz nagyságrendileg 6 százalékban jelent meg felugró ablak és mindössze az oldalak egyharmadában mutatott külön link közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre. Ahol szerepelt link, ott az esetek kétharmadában kiemelt helyen szerepelt, azaz a menüsortól jól elhatároltan és jellemzően feltűnő módon. Ez némiképp kompenzálja a felugró ablak elmaradását, de azt nem, hogy a honlapok közel kétharmadánál kizárólag a hírfolyamban voltak olvashatók a témára vonatkozó bejegyzések. Ahogyan azt sem, hogy 43 esetben említést sem tesznek a járványról. A tájékoztatás formája, tartalma és stílusa változatos. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet kivonatának, vagy teljes terjedelmének megosztása 71 honlapon szerepelt önmagában, vagy más tájékoztatás mellett. Ezek az egyéb tájékoztatások 40-60 százalékban formális, vagy kevéssé formális megfogalmazású közleményként jelentek meg. Ezeken felül – a tájékoztatás kiegészítéseként, vagy önmagában – egyéb hivatalos szervezetek tájékoztatói is megjelentek. 135 honlap osztotta meg a World Health Organization (WHO), vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) erre a célra készült ismeretterjesztő anyagait.

Kimondottan időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amely annak ellenére, hogy az eddigiekhez képest kiugró adat, mégis elmarad a várttól. Emellett különösen alacsonynak számít az a 18 eset, amelyben a tájékoztatás a főoldalon, kiemelt helyen került feltüntetésre. Ugyan döntő többségében a főbb hírek áttekintése elegendő volt az időseknek szóló hír megismeréséhez, de 12 honlapon szükség volt címszavakra történő keresésre is. A tartalom 113 esetben gyakorlatban hasznosítható információt alig adott, több esetben az otthonmaradás szükségességének megállapítását sem haladta meg a bejegyzés. Az önkormányzatok 14%-a adott közzé ugyancsak rövid, de informatív összefoglalót, míg alig több, mint 17%-a nyújtott kimondottan részletes tájékoztatást. A teljes mennyiséghez képest eltörpül a száma annak a 12 példaértékű weboldalnak, amely mind vizuális megjelenítés, mind hozzáférés, érthetőség és terjedelem alapján is meghaladta a többit. A kutatás során arra nem találtunk magyarázatot, hogy miért csak 166 esetben szerepelt telefonos elérhetőség a tájékoztatásban, egyúttal az is meglepő volt, hogy ennek csupán egyötödében jelölték meg az ügyintéző nevét is. Ez a szám igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált települések kétharmada kistelepülés volt, ahol feltételezhető a különböző szakterületeken dolgozók alacsonyabb száma.

A tájékoztatás vizuális megjelenítésével összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire figyelemfelkeltő, strukturált és olvasható a weboldal. A honlapok többsége a vártnál strukturáltabb és olvashatóbb volt, ugyanakkor a legnagyobb része a leggyengébb kategóriába került a figyelemfelkeltés szempontjából. 90 esetben kapta az adott honlap mindhárom ismérv szerint a legmagasabb besorolást, azaz a honlapok mindössze egyharmadán megjelenő hírek értelmezhetők könnyen, jelennek meg egymástól jól elkülönülten és olvashatók különösebb nehézség nélkül.

Tájékoztatás az önkormányzatok hivatalos Facebook oldalain

A hivatalos Facebook oldalaknál kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e közlemény. Tekintettel arra, hogy 73 településen nem volt, vagy nem működött hivatalos Facebook oldal, összesen 252 forrás elemezhettünk. Az eredmények ez esetben is a weblapokéhoz hasonlók. 34 oldalon egyáltalán nem szerepelt hír a témában, 51 oldal foglalkozott a témával, de külön az idősekkel nem, tehát csupán 167 esetben szólították meg őket közvetlenül, nekik szóló poszttal. A tartalmakat nem övezte nagy érdeklődés, azokat – a vizsgálat napján rögzített adatok szerint – 8600 alkalommal osztották meg és 8968 reakciót érkezett rájuk. Mindössze 21, azaz a posztok valamivel több, mint 10%-a tudhatott magáénak 100-nál több megosztást. Az egyes oldalak megosztásának száma összességében alacsonynak mondható, kiindulva a nagyobb hírértékkel bíró, vagy szélesebb közönséget megszólító posztok esetében megfigyelhetőnél. A kiemelt 21 település között 6 fővárosi kerület, 11 megyei jogú város és 4 város szerepelt, amely talán nem meglepő adat, ugyanakkor az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb lakosszám nem eredményez azzal arányosan több aktív követőt. Így fordulhatott elő, hogy a legtöbb megosztást magáénak tudó poszt szinte az utolsó, 19. helyen végzett az alapján, hogy a település lakosainak mekkora része követi a hivatal oldalát.

Összességében elmondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos online tájékoztatás teljes hiánya 14, míg az idősek külön tájékoztatásának mellőzése 58 általunk vizsgált településre volt igaz.

Jószándékok, jócselekedetek, jógyakorlatok

A vártnál alacsonyabb mértékű online tájékoztatás mellett figyelemreméltó kezdeményezésekkel is találkoztunk. Ezek között megyei szinten a segíteni szándékozókat és a segítségre szorulókat összekapcsoló weboldal, vagy az otthonmaradás szükségességének üzenetét közvetítő, egységes Facebook borítóképek jelentek meg. Gondolva a településen élő idegenajkúakra is, egy önkormányzat 5 különböző idegen nyelven osztott meg Facebook oldalán ismeretterjesztő anyagot a fertőzés elleni hatékony védekezés módszereiről. Végül a gyerekeknek címzett „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit’” elnevezésű kezdeményezés a legfiatalabbakat emlékezteti a legidősebbekkel való kapcsolattartás fontosságára.

A kezdeményezések az összefogás, az összetartozás, a közösség üzenetét hordozzák. Fogalmakét, amelyek – függetlenül a lakosok létszámától, vagy életkorától – nem csak a járvány idején, hanem azt követően is értéket képviselnek.

Kutatócsoport bemutatkozója

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.

Rákóczy Zsuzsanna

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola végzős doktorandusza. Kutatási területe és a disszertáció témája az alternatív vitarendezés alkalmazási lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata a szociális közszolgáltatások területén.

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom

Trending Now

New York utolsó fizetős telefonfülkéjét is eltávolították

Véget ért egy korszak az amerikai nagyvárosban: hétfőn leszerelték a metropolisz utolsó közterületi fizetős készülékét, amely a 7. sugárúton állt.

Közzétéve:

Borítókép: A New York-i Brooklyn híd gyalogjárója és a város felhőkarcolói, fotó: MTI/EPA/Alba Vigaray

A telefonfülkék felszámolása a mobiltelefonok előretörése után, 2015-ben kezdődött New Yorkban. A helyüket a LinkNYC technológia vette át, amely egy digitális hirdetőtáblához hasonlít, és ingyenes, nagysebességű WiFi-t kínál New York utcáin.

A LinkNYC telepítése óta több mint 10 millió előfizetővel több mint 3 milliárd WiFi kapcsolatot bonyolított le. A digitális táblákon reklámhirdetések, művészeti alkotások és egyéb helyi információk is megjelennek. A LinkNYC hamarosan 5G lefedettséget biztosít New Yorkban – számolt be róla a CBS online híradása.

Az utolsó utcai telefonfülkét hétfőn daruval távolították el a manhattani 7. sugárútról.

A 745 7th Avenue előtt álló régi telefonfülkét a New York-i Városi Múzeumba szállítják, ahol az Analog City (Analóg város) című új kiállításon látható viszont.

A kiállítás a számítógépek előtti városi életre tekint vissza.

Közterületeken több utcai telefonfülke nem maradt, de a LinkNYC tájékoztatása szerint magánterületen továbbra is maradhatott belőlük néhány New Yorkban.

Tovább olvasom