Trending Now
Online előadást tartottak a cancel culture áldozatai
A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban.
A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.
A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is.
De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.
Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?
A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt.
A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.
Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.
Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.
De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson.
Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak – írja a V4NA Hírügynökség.
Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük.
Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.
Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.