Kövess minket!

Trending Now

Nyomoz a rendőrség a DatAdat-ügyben

Személyes adatokkal élhetett vissza a baloldal kampányát lebonyolító, Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő cégcsoport.

Borítókép: Bajnai Gordon egy ellenzéki sajtótájékoztatón még 2014-ben, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal visszaélés miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – derül ki a Mediaworks Hírcentrumának (MWH) a Magyar Nemzet oldalán közzétett híradásából. A MWH az Országos Rendőr-főkapitányságnál arról érdeklődött, hogy folyik-e büntetőeljárás a választási kampányban milliószámra kiküldött sms-ek, illetve tömeges telefonhívások miatt. Az NNI a nyomozás tényén túl nem kívánt további részleteket elárulni.

Mint köztudott, a rendőrségen kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik az ügyben. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke korábban közölte, számos panaszbeadvány érkezett hozzájuk, megjegyezve, hogy ő maga is kapott ilyen sms-t, amelyet szintén beadott az iktatórendszerbe. Hangsúlyozta, a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet.

Ami biztosan tudható

Az még a választások előtt a sajtó tudomására jutott, hogy a szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította: a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította. 

Az is egyértelműen kiderült, hogy az illegális úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból – ezen belül is főként a Messenger alkalmazásból – letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll.

Az előválasztást is befolyásolhatták

Szakértők szerint csupán olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.

Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével nemrégiben számos részlet derült ki a DatAdat működéséről. A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára.

A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.  

DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók számára érzékelhetetlen módon gyűjtik az adatokat, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák valódi tevékenységüket. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.

Azért nem csodafegyver

Minél több az adat, az algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át. Ráadásul a kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve, hogy milyen a politikai szimpátiája.

Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analytica (CA) botránya világított rá.

A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat, és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a Brexit-népszavazást és az amerikai elnökválasztást is.

Azonban az adathalászat és a profilozás sem csodafegyver, amit az is mutat, hogy a magyar baloldal történelmi vereséget szenvedett a DatAdat sms-dömpinggel megtámogatott kampánytevékenysége ellenére.

A Cambridge Analytica botránya után Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását.

Trending Now

Ők kapták idén a Szepesi György- és az Östreicher Emil-díjat

Az előbbit Kő András író, újságíró vehette át, az utóbbit az 56-szoros válogatott labdarúgó, Tóth József özvegye, Kecskeméti Mária. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélte oda a Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány.

Közzétéve:

A Szepesi György-díjjal kitüntetett Kõ András író és az Östreicher-díj kitüntetettje, Kecskeméti Mária, az 56-szoros válogatott labdarúgó, Tóth József özvegye az elismerések átadásán, fotó: MTI/Illyés Tibor

Amint a Groupama Arénában tartott keddi díjátadón elhangzott, a Szepesi György-díjat 2015 óta évről évre egy olyan sportújságíró kapja, aki elkötelezett a magyar labdarúgás ügye iránt, míg az Östreicher Emil-díjat egy olyan hozzátartozó, aki a háttérből segítette egy korábbi nagy futballista pályafutását, életét.

A Szepesi-díjat idén Kő András érdemelte ki, a laudáció szerint

fél évszázadot átívelő, több tucatnyi időtálló sportolói életrajzi könyvvel – köztük az Aranycsapat tagjainak biográfiájával –, hiánypótló, történelmi dokumentumokat – köztük Sebes Gusztáv hagyatékát – feldolgozó kötetekkel, valamint a magyar sport és labdarúgás legfontosabb értékeinek, példaképeinek bemutatásában szerzett elévülhetetlen szerepével.

Rádióriporteri, újságírói, írói munkásságát igényesség, magas színvonal, széles látókörűség, állandó értékrend jellemzi. Az elismerést Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke és Bozsik Lajos, Bozsik József testvére adta át.

Az Östreicher-díjat Tóth Józsefné Kecskeméti Mária kapta meg, az indoklás szerint a népszerű „Jokka” hűséges, odaadó társaként

a nyugodt családi háttér megteremtéséért kifejtett erőfeszítéseinek, a csaknem fél évszázadig tartó, hazai és finnországi közös életük minden örömét és gondját megosztó, férje súlyos betegségének utolsó éveiben is példamutató, önfeláldozó házastárs felbecsülhetetlen értékű jelentélének, támogatásának elismeréseként.

Tavaly elhunyt férje két világbajnokságon tudása legjavát nyújtotta a magyar válogatottban, a szurkolók körében köztiszteletnek örvendett. A díjat Őze István, az UTE elnöke, valamint a mindkét elismerés egymillió forintos pénzjutalmát biztosító Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója nyújtotta át.

Tovább olvasom

Trending Now

Rosszabb a drognál: pár like-ért akár halálba is mennek a gyerekek

Nem egy esetben az életükkel játszanak a gyerekek, amikor megpróbálják teljesíteni a közösségi médiában, főként a TikTokon terjedő legkülönfélébb kihívásokat, s akadnak, akik nem is élik túl a próbát. A Médiapiac szakértő segítségével tett kísérletet arra, hogy felfejtse a szálakat: ki a felelős az értelmetlen halálesetekért, és tehet-e valamit a szülő.

Közzétéve:

Pixabay

Állj egy vonat tetejére! Egyél a világ legerősebb paprikájából, chilijéből és tűrd minél tovább a szinte tűrhetetlen érzést! Fojtogasd magad addig, amíg el nem ájulsz! Vegyél be minél több fájdalomcsillapító gyógyszert! S mindezt persze rögzítsd és oszd meg a haverjaiddal, de még jobb, ha élőben közvetíted valamely közösségi oldalon!

Halál futószalagon

Az előző felsorolás az utóbbi évek olyan internetes kihívásait tartalmazza – korántsem teljes mértékben –, amelyek a közösségi médiában vírusként terjedtek, a fiatalok körében szerte a világon rendkívül népszerűek lettek, és amelyekbe néhányan bele is haltak. A legutóbbi ilyen hazai hír nem is olyan régi, júliusi. Egy 15 éves magyar fiú vesztette életét az úgynevezett fojtogatós kihívás teljesítésekor. A médiabeszámolók sokkoló erejűek voltak: egy életvidám, tehetséges, rendezett családi viszonyok között nevelkedő gyermek halt meg teljességgel értelmetlenül. A világsajtó, ezzel együtt a magyar pedig éppen az elmúlt napokban számolt be a legújabb hasonló esetről: egy amerikai tinédzser a chili-kihívás teljesítése után veszítette életét.

Mi értelme van ennek?

A közösségi médiában terjedő és halált okozó kihívások kapcsán három kérdés merül fel.

  1. A fiatalok miért játszanak az életükkel?
  2. Ki a felelős az érthetetlen halálesetekért?
  3. Mit tehetnek a szülők?

A kérdéseket Papp János Tamás médiakutatónak is feltette a Médiapiac.com. A szakember először a kihívások sajátosságait mutatta be. Azzal kezdte, hogy a kihívások nagy része ártalmatlan, így például táncolásról, vagy valamilyen vicces mozzanatról, közösségépítő kezdeményezésről szól. A kihívásokról tudni kell azt is, hogy organikusan fejlődnek: mivel a közösségi média nemzetközi, így a kihívások is rövid úton nemzetközivé válnak, vagyis megannyi országban megannyi fiatalhoz lényegében egy időben jutnak el. A kihívásból tehát, bárki is indítsa, trend, azaz divat lesz, ráadásul globálisan.

A divat mondja meg, hogy ki vagy

– A jelenség mozgatórúgója éppen itt, ebben keresendő – mutatott rá Papp János Tamás. A fiatalok ugyanis egyrészt azt érezhetik, hogy részeivé válnak egy határokon átívelő divatos folyamatnak, s aki a szokottnál különlegesebben hajtja végre a feladatot, az a közösségi médiában gyorsan nagy nézettséget, sok kommentet, like-ot szedhet össze. – Akit pedig sokan néznek, az népszerű, menő – fogalmazott a médiakutató, aki kiemelte azt is, hogy kimaradni sem mindig könnyű. Ha valamely fiatal nem csinálja meg az aktuálisan futó próbát, társai könnyen gyávának bélyegezhetik, vagyis egyfajta közösségi nyomás is közrejátszhat a kihívás terjedésében. Amihez pedig – első látásra – nem is kell túl sokat tenni: csupán végrehajtani a nem annyira nehéz, s adott esetben izgalmas feladatot. Csakhogy a nem annyira nehéz, de izgalmas feladat teljesítése nem egyszer tragédiával végződik. A halálesetekért pedig valakinek felelnie kell – vagy mégsem?

Sehol senki?

A felelősség kérdéséről szólva Papp János Tamás arra mutatott rá, hogy a kihívások a legtöbbször maguktól fejlődnek, szervezetten nem terjeszti azokat senki, egyszerűen népszerűvé lesznek a közösségi térben. – Miként az offline világban, úgy az online világban is nagyon sok felelőtlen ember tevékenykedik. De hogy egy adott kezdeményezés kitől indul, a legtöbbször felfejthetetlen – mondta a szakember.

Gondolkodj és dönts!

A platformok mindenesetre igyekeznek kiszűrni a gyilkos kezdeményezéseket, a szakember a TikTok próbálkozásait említette. A felület például külön csapattal vizsgálja a hirtelen nagy népszerűségnek örvendő hashtageket vagy trendeket, és amennyiben veszélyesnek ítéli meg, letiltja azokat. Emellett tájékoztató kampányokat is folytat, s négy szavas metódust javasol minden kihíváshoz. Stop, Think, Decide, Act! vagyis Állj, Gondolkozz, Dönts és Cselekedj! – Ez azt jelenti, hogy mielőtt végrehajtunk valamilyen kihívást, álljunk meg, gondolkodjunk el azon, hogy veszélyes-e, megéri-e, és ha kicsit is kételkedünk benne, akkor döntsünk úgy, hogy nem, ezt kihagyjuk, viszont jelentjük a portál felé a bejelentő felületen keresztül – magyarázta Papp János Tamás.

A barátok fontosak …

A jelek szerint azonban a kihívások fő célcsoportjához, azaz a fiatalokhoz, vagy éppen a gyerekekhez a jelszó, a felvilágosítás nem jut el. Vagy mégis? Ez ügyben érdemes felidézni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyári felmérését. A kutatás több mint 1300, 11 és 17 év közötti diák válasza alapján készült, és sok más mellett kiderült belőle, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform aktív felhasználója: a YouTube-ot 75 százalék, a Facebook Messengert 74 százalék naponta nyitja meg, a maga 60 százalékával pedig a TikTok is az élvonalban van. Nem véletlen tehát, hogy a kihívásokról tízből hét megkérdezett hallott már, ugyanakkor mindössze 5 százalékuk vett részt valamely veszélyesnek tűnő online próbában – azonban általában nem egyedül, hanem társakkal, barátokkal. – Aggasztó tendencia ugyanakkor – jegyezték meg az NMHH-nál –, hogy miközben gyakran családtag vagy egy követett influencer buzdított részvételre, a felkérő személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermek számára.

… de a szülő a legfontosabb!

– Az államtól alappal várhatja minden polgár, hogy a hatóságain keresztül és büntetőhatalmának érvényesítésével védje meg a legkiszolgáltatottabbakat, így a gyerekeket a legtöbb rájuk leselkedő veszélytől. Van azonban olyan helyzet, amikor az állam legfeljebb csak utóbb léphet, ilyenkor pedig a szülőknek kell cselekedniük. Azért is, hogy az államnak ne kelljen – magyarázta a médiakutató. Úgy vélte: a kihívások ügye éppen ilyen, vagyis a szülőknek résen kell lenniük. Ehhez rendelkezésre állnak technikai és technológiai megoldások, de a legfontosabb, hogy a szülő tájékozódjon. – Ismerni kell, hogy milyen veszélyekkel kell számolni. Ha szülő nem tud a közösségi médiás kihívásokról, el sem tudja venni tőlük gyermeke kedvét. Így nem tudja elmondani például azt sem, hogy egy-egy kihívás teljesítésekor a gyermek adott esetben saját életével játszik – magyarázta a szakember.

Ártalmasak és ártalmatlanok

A kihívások formátumukat tekintve rövid, videós anyagok. Főként a TikTokon terjednek, de korábban a YouTube-on is jellemző volt a hasonló tartalmak terjedése. A Magyarországon is megjelenő életveszélyes kihívásokról szólva korábban az NMHH példaként a Fahéj-kihívást nevezte meg, amelyben a résztvevők nagy mennyiségű fahéjat fogyasztottak el. A fahéj belélegzése azonban tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A hatóságnál rámutattak arra is, hogy a járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája a 2008 körül felbukkanó úgynevezett Blackout-kihívás, amely a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként, különösen a gyermekek esetében, fulladásos halál is bekövetkezhet. A Vonatszelfi álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul, ez a kihívás tavaly Magyarországon több esetben is tragédiával végződött.

Jeget a fejre

Az NMHH rámutatott arra is, hogy a szakirodalom számon tart veszélytelen virtuális kihívásokat is. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó ice bucket challenge-et, vagyis jeges vödrös kihívást. Utóbbi sikeres, a rászorulók javát szolgáló adománygyűjtő akció volt, amely megmozgatta az egész világot: popsztároktól sportolókon át egészen a politikusokig rengetegen vállalták.

Jakubász Tamás

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Veszélyes lehet a médiatartalmakban megbúvó drogmarketing

A Transzparens Újságírás Alapítvány elemzést készített, melyben a médiatartalmakban megbúvó potenciális drogmarketing veszélyeit járják körbe.

Közzétéve:

Pixabay

A Drogkutató Intézet által 2023 tavaszán végzett közvélemény-kutatás Drogszonda címen publikált eredményei alapján a több mint ezer válaszadó egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a tizennyolc év alatti kiskorúakat meg kell védeni azoktól a médiatartalmaktól, amelyek pozitív színben tüntetik fel a kábítószereket. Mindezek fényében

joggal merül fel a kérdés, hogy milyen szerepük van a drogmarketing propagálásában a témát feldolgozó sorozatoknak és filmeknek, amelyek gyakorlatilag nézettségi rekordokat döntenek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő streaming platformokon

– olvasható a Transzparens Újságírás Alapítvány elemzésében.

Mint írják, a droghasználat elterjedését tekintve érdemes megvizsgálni egyes médiatartalmak szerepét is ebben a folyamatban. Az elemzésben kiemelik, hogy

bár a filmek és a szériák az esetek túlnyomó többségében nem szándékosan válnak a drogmarketing eszközévé, mégis fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a médiatartalmak fogyasztása terén is nagyobb tudatosságra és szélesebb körű tájékozottságra lenne szükség,

hogy pusztán a téma ábrázolása ne járuljon hozzá a kábítószer-használat önkéntelen népszerűsítéséhez, illetve káros és negatív hatásainak elkendőzéséhez vagy eltorzításához.

A filmvásznon betöltött funkciójuk szerint az egyes drogok lehetnek jelképek, metaforák, szervezőelemek, filozofikus szimbólumok, a jellemábrázolás eszközei, de fontos szerepet játszanak a szerhasználat okainak és következményeinek feltárásában is. Példaként említik a marihuánát – amely már a múlt század húszas éveiben megjelent a filmipar termékeiben – és a kokaint, amelyet elsősorban a cselekmény pörgetésére és karakterábrázolásra vetik be a filmipar termékeiben. A heroinfogyasztásról szóló alkotások többnyire inkább már a dráma műfajába sorolhatóak – írják.

A kábítószerekkel való kereskedelem filmbeli ábrázolása „narkónovella” néven külön műfajt teremtett.

A drogok fogyasztásának képi megjelenítésén kívül azonban az értékesítésük mechanizmusának interpretálása is a tudatmódosító szereket propagáló üzeneteket közvetíthet a nézőközönség felé – fogalmaz a Transzparens Újságírás Alapítvány elemzése, melynek második felében a hazai hírportálokon megjelent könnyű és nehéz drogok témájában megjelent cikkeket vizsgálták.

Az alapítvány Sárosi Péterről, a “Drogriporterről” 2022 áprilisának elején készített portrét

Sárosi a Kendermag Egyesület kötelékében politikai aktivistaként kezdte droglegalizációs karrierjét. Történész végzettsége ellenére megtették az Európai Bizottság drogügyi tanácsadó testületének tagjává is.

Cikkeiben rendszerint igyekszik bizonyos illegális drogokat pozitív színben feltüntetni, egyszer például még marihuánasodró-versenyt is rendezett.

A magát jogvédőként és történészként is meghatározó Sárosi 2004-ben kezdett el a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél dolgozni, mint a TASZ drogpolitikai programjának vezetője. Ekkor hozta létre a TASZ a Drogriporter oldalt, amely azóta is az újságíró elsődleges platformja és közismert zászlóshajó-projektje. A TASZ meghatározása szerint a projekt célja „a társadalom, a szakemberek és a politikai döntéshozók hozzáállásának formálása, főleg a drogpolitika terén.” Ugyanitt került össze Sárosi Takács István Gáborral, akivel később, 2014-ben létrehozták a TASZ-os munka önállósult folytatásaként a Jogriporter Alapítványt. Ez az alapítvány vette át a Drogriporter működtetését, a blog egyébként 2020. szeptember 1-jétől átköltözött a 444.hu közéleti portálra – derül ki az elemzésből. Úgy fogalmaznak,

Sárosi tevékenységét áttekintve elmondható, hogy hatékony eszközökkel igyekszik terjeszteni az illegális pszichoaktív szerekről alkotott, liberálisnak mondható ideológiáját és képes tematizálni a magyar közélet szerhasználattal foglalkozó diskurzusát.

Az elemzés megemlíti Móró Leventét is, aki Sárosi Péter egyik társa a droglegalizációhoz kapcsolódó politikai aktivizmus terén. A Drogriporter által szervezett első Drogriporter Szabadegyetemen Móró is előadást tartott. A Szabadegyetem egyébként „elmélyült, tárgyilagos ismereteket” nyújtott olyan emberek számára, akik a drogok világát egy kicsit jobban meg akarták ismerni.

Móró Levente ezen a kurzuson a közel 400 fiatalnak olyan ártalomcsökkentő tippeket adott, amelyek hasznosak lehetnek egy ’’ekifogyasztónak’’.

Sárosi a Kendermag Egyesület egyik alapítója volt. A 2011-ig működő civil szervezet célja a droghasználat teljes körű dekriminalizálása és egyes drogok legalizálása volt. Ennek kapcsán különböző akciókkal és felvonulásokkal próbáltak politikai nyomást helyezni a droghasználattal kapcsolatos jogalkotásra. A Kendermag Egyesületet elsősorban Juhász Péterrel, a korábbi ismert baloldali politikussal szokták összekötni, aki egykor az Együtt – a Korszakváltók Pártjának korábbi elnöke is volt, melynek alapítója többek között Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. A 2022-es országgyűlési választás kampányában a Transzparens Újságírásért Alapítvány felhívta a figyelmet arra, hogy a Bajnai Gordonhoz és Szigetvári Viktorhoz (az EGYÜTT korábbi politikusa) köthető DatAdat kft. hogyan próbálta külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választást. Nemrégiben pedig a NAV nyomozói házkutatást tartottak, és iratokat foglaltak le a DatAdat-cégcsoport magyarországi telephelyén. Sajtóinformációk szerint a hatóság a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami az elmúlt években több mint félmilliárd forintra rúgott.

A teljes cikk a tovább részletekkel IDE kattintva érhető el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom