Trending Now
Nyomoz a rendőrség a DatAdat-ügyben
Személyes adatokkal élhetett vissza a baloldal kampányát lebonyolító, Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő cégcsoport.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal visszaélés miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – derül ki a Mediaworks Hírcentrumának (MWH) a Magyar Nemzet oldalán közzétett híradásából. A MWH az Országos Rendőr-főkapitányságnál arról érdeklődött, hogy folyik-e büntetőeljárás a választási kampányban milliószámra kiküldött sms-ek, illetve tömeges telefonhívások miatt. Az NNI a nyomozás tényén túl nem kívánt további részleteket elárulni.
Mint köztudott, a rendőrségen kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik az ügyben. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke korábban közölte, számos panaszbeadvány érkezett hozzájuk, megjegyezve, hogy ő maga is kapott ilyen sms-t, amelyet szintén beadott az iktatórendszerbe. Hangsúlyozta, a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet.
Ami biztosan tudható
Az még a választások előtt a sajtó tudomására jutott, hogy a szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította: a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Az is egyértelműen kiderült, hogy az illegális úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból – ezen belül is főként a Messenger alkalmazásból – letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll.
Az előválasztást is befolyásolhatták
Szakértők szerint csupán olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.
Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével nemrégiben számos részlet derült ki a DatAdat működéséről. A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára.
A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.
DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók számára érzékelhetetlen módon gyűjtik az adatokat, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák valódi tevékenységüket. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.
Azért nem csodafegyver
Minél több az adat, az algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át. Ráadásul a kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve, hogy milyen a politikai szimpátiája.
Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analytica (CA) botránya világított rá.
A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat, és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a Brexit-népszavazást és az amerikai elnökválasztást is.
Azonban az adathalászat és a profilozás sem csodafegyver, amit az is mutat, hogy a magyar baloldal történelmi vereséget szenvedett a DatAdat sms-dömpinggel megtámogatott kampánytevékenysége ellenére.
A Cambridge Analytica botránya után Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
