Trending Now
Nyáron kevesebbet tévéznek az emberek, a legnépszerűbbek a sorozatok és a filmek
Ilyenkor napi 1-3 órát ülünk a készülék előtt, a sorozatokat és filmeket a természetfilmek és a dokumentumfilmek követik a népszerűségi rangsorban a Direct One elemzése szerint.
A több mint ezer válaszadó segítségével készült mintából kiderül az is, hogy a mobilitás is egyre nagyobb teret nyer: bár a tévénézés legelterjedtebb helye még mindig az otthon – a válaszadók 96 százaléka itt néz műsorokat -, a fiatalabbak már szívesebben tévéznek máshol, a 18-24 évesek harmada vonaton, a 18-29 évesek 12 százaléka pedig repülőn is követi kedvelt műsorait.
A közlemény szerint a válaszadók fele 1-3 órát tölt egy átlagos nyári napon tévénézéssel, 26 százalékuk viszont ennél többet, 3-5 órát. A fiatalabb generációk jellemzően egy óránál kevesebbet, az idősebbek ennél többet. A vidéken élő válaszadók elmondták, hogy nyáron a sok egyéb programlehetőség miatt kevesebbet tévéznek, mint a téli időszakban, míg Budapesten a többség ugyanannyi időt tölt ezzel évszaktól függetlenül. (A Nielsen információs, adat- és piacmérő cég adatai szerint 2021 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 12 percet töltött a magyar lakosság a tévékészülékek előtt: a nők 5 és fél órát, míg a férfiak 4 óra 53 percet.)
A válaszadók 76 százaléka jellemzően sorozatokat és filmeket néz nyáron is, a második helyen a természetfilmek, dokusorozatok állnak, a kutatásban résztvevők 65 százaléka követ ilyen jellegű tartalmakat. Népszerűek a sportműsorok is (37 százalék) és a hírműsorok (40 százalék) is.
A 25-29 évesek 91 százaléka néz elsősorban filmeket és sorozatokat nyáron is, a sportműsorok inkább a 30 feletti korosztály számára nyújtanak szórakozást. A meséket a 18-24 évesek közel fele követi valamilyen platformon. A fővárosban népszerűbbek a hírműsorok mint vidéken, a budapestiek közel fele követi rendszeresen ezeket, míg vidéken csak 35-40 százalék.
Bár a tévézési szokások változnak, egyelőre a hagyományos tévészolgáltatás vezet a más jellegű tartalomfogyasztás előtt: a válaszadók 60 százaléka voksolt erre, ugyanakkor viszont egyre többen, immár 30 százalékuk mondta azt, hogy streaming platformon is követi kedvenc műsorait: ez az arány a fővárosban sokkal magasabb, ahol a válaszadók 40 százaléka aktív egy-egy streaming oldalon is.
Közölték azt is, hogy
39 éves korig minden korcsoportban többen néznek streamingen műsorokat, mint hagyományos tévés szolgáltatással, 40 éves kor felett viszont megfordul ez az arány.
A legnépszerűbb tévénézésre használt eszköz az okostévé, második helyen a hagyományos televízió áll, ezután következnek a mobileszközök: telefonok, laptopok és tabletek.
A Direct One arra is rákérdezett, hogy hányan követnek egy műsort egy eszközön: a legtöbben, a válaszadók fele azt mondta, hogy legtöbbször ketten vannak a képernyő előtt. Minden harmadik válaszadó jellemzően egyedül néz műsorokat. A válaszadók közel fele (47 százalék) két-három sorozatepizódot néz meg begyszerre, 28 százalékuk egyet, 17 százalékuk pedig egyet sem.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
