Kövess minket!

Trending Now

Nocsak, a magyar állásponttal egyetértő hangok a német médiában

Az ukrajnai háború kapcsán Nyugat-Európában meglepő beszélgetésnek lehettek tanúi a német állami televízió, a Deutsche Welle spanyol nyelvű adásának nézői.

Borítóképünk képkocka a Deutsche Welle műsorából, forrás: Youtube/DW Español

A műsorvezető Németországban élő perui, argentin és spanyol szakértőkkel, újságírókkal tekintette át az EU által Oroszországra kivetett gazdasági szankciók és a háború hatásait, a megszokottól eltérően meglehetősen józan hangnemben. A szakértők egyöntetű álláspontja, amely szerint az Európát fenyegető gazdasági és energetikai válságra is az lenne a megoldás, ha minél előbb béke lenne, a szankciókkal pedig az EU saját magát lőtte lábon, egybecseng a magyar kormány álláspontjával – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet

Egyetértettek abban, hogy óriási hiba az ukránokat fegyverrel támogatni, a gazdasági szankciók pedig – jelenlegi formájukban – nem szolgálják a kívánt célt.

Az Ukrajnának szállított fegyverek csak azt érték el, hogy meghosszabbították a háborút. Ennek egyenes következménye civilek százainak a halála, és globális szintű, de Európát különösen is érintő gazdasági, élelmiszerellátási és energiaválság is, amely a Covid miatt kialakult amúgy is nehéz helyzet okán katasztrofális hatást fog kiváltani már rövid távon is. A gazdasági szankciók kivetése, különösen az energiahordozók terén, legfeljebb középtávon éreztethetik negatív hatásukat Oroszországra, sőt, jelen pillanatban még jól is járnak velük az oroszok, mert sikerrel tudták átirányítani az olajexportjukat Indiába és Kínába, utóbbi esetében a legnagyobb olajexportőrré válva, Szaúd-Arábiát is megelőzve.

A szankciók csak még tovább emelték az energiahordozók árát, ami növelte az oroszok bevételeit, és még inkább megterhelte az európai gazdaságot.

Tehát „Európa lábon lőtte magát a szankciókkal”, amelyek így semmilyen célt nem értek el, és Oroszország jobban tudta kezelni a következményeiket, mint az EU. Nem lett vége a háborúnak és a szankciók nem is vethetnek véget neki. „Európa mindent elrontott, amit el lehetett ebben a helyzetben” – hangzott a Berlinben oktató argentin politikai szakértő értékelése, aki azzal folytatta, hogy akik azt gondolják és sulykolják, hogy a még több szankció majd lezárja a háborút, azok „szirénhangokra hallgatnak”. Azon kell dolgozni, hogy mihamarabb vége legyen a konfliktusnak, a szankciós politika zsákutcának bizonyult.

A német televízió beszélgetésében a szakértők komoly aggodalmuknak adtak hangot a közelgő tél miatt.

Várakozásuk szerint szinte biztosan 3. fokozatra kell emelni az energia-vészhelyzet szintjét Németországban, amelynek egyenes következménye lesz, hogy a lakosságnak nem jut majd elegendő erőforrás. Ha mindez az ipart is érinti, akkor az várhatóan recessziót eredményez.

Arról nem is beszélve, hogy óriási drágulás tapasztalható az élelmiszerek, különösen a hústermékek területén, amit nem tudni, meddig viselnek el a németek. 

A beszélgetés résztvevői természetesen egyetértettek abban, hogy Oroszország agressziót követett el, olyan eszközhöz nyúlt, amely nemzetközi jogot és civilizációs normákat sért, de azt is megjegyezték, hogy – nem védve az orosz agressziót – Ukrajna kokettálása a NATO-val, az orosz kisebbség jogainak csorbítása mind olyan körülmény, amely cselekvésre ösztönözhette az oroszokat. Egyetlen kisebb vita alakult ki, amikor a spanyol újságíró kijelentette, érti, hogy az ukránok meg akarják védeni a hazájukat, de azt már egyáltalán nem hiszi, hogy Ukrajna támogatása az európai értékek hangsúlyozását jelentené. Csak meg kell nézni, hogy milyen volt a helyzet a konfliktus előtt Ukrajnában: hiányzott a jogállamiság és a korrupcióval is komoly problémák voltak.

A Magyar Nemzet megkeresésére Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai szakértője elmondta: a Deutsche Wellében sugárzott szakértői beszélgetés sajnálatos módon nem jellemző a nyugati nyilvánosságra.

Az európai vezetők és a közvélemény jelentős része abban a tévhitben ringatja magát, hogy ezt a konfliktust az ukránok megnyerhetik, ezért jellemző a háborús propaganda.

Az idézett – egyébként jobboldalisággal nem vádolható – szakértők józanságot tükröző véleménye egyébként egybecseng a magyar kormány álláspontjával, amely szerint a legfontosabb a mihamarabbi béke, hiszen azzal emberéleteket menthetünk meg, és gátat vethetünk az élelmiszerellátási, gazdasági és energiaválság további súlyosbodásának.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom