Kövess minket!

Trending Now

Neves francia lapba került be a magyar cukrász desszertje

Tudomásunk szerint elsőként került be a neves, francia szakmai cukrász magazinba, a Le journal du pâtissier-be egy magyar cukrász tányérdesszertje. Jakabfi Dávid itthon már évek óta a modern cukrászat egyik kiemelkedő alakjának számít, de nevét, sőt az általa készített finomságokat lassan az egész világon ismerni fogják.

Borítókép: Jakabfi Dávid és süteményei, fotó: JD Desszertműhely

Jakabfi Dávid két könyvet írt már a cukrászat művészetéről, híres a tányérdesszertjeiről és a macaronkészítést is a csúcsra fejlesztette. A ma már neves cukrász évekkel ezelőtt nagy álmokkal vágott neki a nagyvilágnak. Az út korántsem volt egyszerű, bőven akadtak akadályok, amelyeket sikerrel leküzdött. Kitartása és szorgalma meghozta gyümölcsét, mára hazánk, sőt Európa cukrászvilágának elismert alakjává vált.

A Dessert Lychy Pink, fotó: JD Desszertműhely

Legújabb komoly elismerése, hogy az egyik leghíresebb francia szakmai lap, a Le journal du pâtissier megjelentette az egyik különleges alkotását.

Letarolta Párizst a Dessert Lychy Pink

„Egy anyák napi receptem jelent meg az újságban. A Dessert Lychy Pink egy rózsa, málna és természetesen licsi ízű különleges desszert. Hatalmas öröm, hogy a Le journal du pâtissier méltónak talált erre. Azt hiszem, szakmailag most értem fel a csúcsra” – nyilatkozta Jakabfi Dávid, aki a Capfruit gyümölcspürék gyártójának ajánlását is élvezi az élvonalbeli lapban.

„Nyilván mindig van hova fejlődni, de nekem ez hatalmas visszaigazolás, hogy jó úton járok. Ez az újság nagyon megválogatja, hogy milyen jellegű, milyen minőségű desszerteket mutat be. Már több, nemzetközi szinten is elismert kolléga gratulált a recepthez és a megjelenéshez. Nagyon boldog vagyok, hogy így most én is hozzájárulhattam kis országunk gasztronómiai fejlődéséhez. Bár nem vagyok a lap rendszeres olvasója, de sokszor nézegetem és nagyon sok inspirációt szerzek belőle”

– árulta el a cukrász, akinek sikerére a Magyar Cukrász Ipartestület is rendkívül büszke.

A kitartó munka újabb és újabb gyümölcsöket terem

„Nagyon örülünk minden nemzetközi sikernek, és hála a remek kollégáknak, a magyar cukrászat az utóbbi időben újra felkerült a világtérképre. Megjelent már magyar recept a So Good magazinban, van már fagylaltos világbajnokunk is és lesz magyar döntőse a World Chocolate Masters versenynek. Ezek óriási sikerek, amelyek jót tesznek a szakmánknak, jót tesznek hazánk megítélésének, és ezek a sikeres kollégák lesznek a fiatalabb cukrászgeneráció új példaképei. Jakabfi Dávid alázatos és kitartó munkája mindig újabb és újabb gyümölcsöket terem, ilyen szenvedéllyel érdemes igazán ezt a szakmát űzni. Büszkék vagyunk Dávid sikereire” – mondta Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, aki hozzátette azt is, hogy nem ez az első sikere Dávidnak és szerinte nem is az utolsó.

A Le journal du patissier francia gasztromagazin címlapja, fotó: JD Desszertműhely

Le journal du pâtissier 1978 óta a hagyomány és az innováció között próbálja megteremteni az egyensúlyt. A lap immár több, mint 40 éve a minőségi cukrászok munkaeszköze. A magazin minden hónapban közzéteszi a szakmával kapcsolatos híreket, információkat és beszámol a legújabb trendekről is. Nem maradhatnak ki belőle a legjobb péksütemények, fagylaltok, édességek és az éttermi referenciák sem.

Trending Now

Áder János: ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt! (videó)

Az internet, a közösségi média, a digitalizáció a témája a volt államfő Kék bolygó című podcastja legfrissebb adásának. A beszélgetőtársak a függőség kialakulása ellen azt javasolták, hogy ötéves kor alatt ne adjunk “kütyüt” a gyerek kezébe, ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt, és a könyvolvasás is maradjon életünk része.

Közzétéve:

Borítókép: Áder János volt köztársasági elnök, fotó: MTI/Máthé Zoltán

A legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsor vendége Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke volt, akinek Nonkonform című könyve adta a beszélgetés alapját.

Böszörményi-Nagy Gergely azt mondta, ellentétben a “technooptimistákkal” – akik a technológiai fejlődésben szükségszerűen kedvező folyamatot látnak – ő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a mostani digitális technológiák életünkre gyakorolt hatása kizárólag pozitív lenne.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megjegyezte: az internet megjelenésével egyfajta hurráoptimista hangulat uralkodott a technológiával összefüggésben, amely egyben komoly információrobbanást is hozott.

Böszörményi-Nagy Gergely erre reflektálva azt mondta,

“komoly kérdőjelek vannak a körül”, hogy az emberi agy képes-e befogadni ennyi információt.

Sokan feltették már a kérdést, hogy a technológia szolgál-e minket, vagy mi szolgáljuk a technológiát – jegyezte meg, hozzátéve:

egyfajta digitális szolgaság az, amikor önkéntelenül pörgetjük a hírfolyamot.

Áder János szerint mindenkinek fel kellene mérnie, mennyi időt tölt a képernyő előtt, és mennyi ebből a hasznos tevékenység.

A korábbi köztársasági elnök a Nonkonform című könyvből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás a papíralapúhoz képest jelentősen “roncsolja” a figyelem képességét.

A beszélgetést itt tudja meghallgatni:

Böszörményi-Nagy Gergely szerint az ő generációja az utolsó, amely még emlékszik az internet nélküli világra. A digitális világ drámai hatást váltott ki a 2000-es évek után születetteknél – mondta.

Kitért arra, hogy gyakran nem tesznek különbséget az interneten egy értékteremtő tudós és egy TikTok-sztár elérése, népszerűsége között. Sok esetben a “trash” tartalom lesz populáris, míg elitistának tartják az oktatási célúakat – fűzte hozzá.

Böszörményi-Nagy Gergely szerint központi szabályozási megoldás nem létezik, azt az otthoni szokások körül kell keresni, valamint a természetben töltött idő és egyéb “analóg elfoglaltságok”, mint például a társasjátékok is segítenek frissen tartani a tudatot és az érzékszerveket.

Tovább olvasom

Trending Now

Fudzsimoto Szú japán építésznek átadták a Közmédia Év Embere 2022 Díjat

A sztárépítésznek hétfőn adták át a Közmédia Év Embere 2022 Díjat Budapesten, az általa tervezett Magyar Zene Házában.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Az ünnepségen Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar kulturális élet egyik legkiemelkedőbb pillanata volt tavaly a Magyar Zene Házának átadása. Hozzátette: a kő együtt él a környezetével, az épített környezet zseniálisan egybeolvad a teremtett világgal.

Szavai szerint az egész világ magyarsága büszke lehet az épületre, amely a zenei élet jelképévé vált.

A Magyar Zene Házában a lehető legméltóbb körülmények között hangozhatnak el Kodály Zoltán, Bartók Béla, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és mások művei

– jelentette ki Papp Dániel.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója és Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója átadja a Közmédia Év Embere 2022 Díjat Fudzsimoto Szú japán sztárépítésznek, a Magyar Zene Háza tervezőjének az átadóünnepségen a Magyar Zene Házában 2023. február 6-án (MTI/Balogh Zoltán)


A vezérigazgató azt mondta, hogy a magyar zene egyik szentélyévé vált a ház, amely egy újabb kultikus építmény lett az Opera mellett.

A közmédiának küldetése az értékteremtés és -közvetítés. Remélik, az épületben ez sikerülni fog: szerveznek majd programokat a Magyar Zene Házába – emelte ki Papp Dániel.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az épület ékes bizonyítéka ember és természet harmóniájának. “Ember és természet törékeny harmóniája pedig éltető elemünk, megőrzése mindannyiunk felelőssége” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fudzsimoto Szú világszerte híres légies, természet ihlette épületeiről, a kortárs építészet legkiemelkedőbb alakjai között tartják számon.

A Magyar Zene Háza nem csupán egy múzeum, hanem egy építészeti látomás, amely magában foglalja a múltat és a jövőt is

– idézte a tervezőt.

Altorjai Anita azt mondta, hogy akik egykor erősen ellenezték a projektet, bizonyára szemlesütve belátják, hogy nagyot tévedtek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Zene Háza az ország legtöbbet díjazott fejlesztése és Európa egyik legismertebb épülete. Hozzátette: a tavalyi megnyitó óta eltelt időben több száz programnak adott otthont az épület, amely Budapest meghatározó helyszínévé vált.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója felidézte: az épület Európa legjobban várt kulturális ingatlanfejlesztése volt, Fudzsimoto Szú csaknem 170 induló közül lett a nyertes pályázó.
Az épületben dolgozók napi szinten átélik a csodát: a park szerves részeként tárul eléjük a Magyar Zene Háza, amely teljesen belesimul a növényi környezetébe – mondta.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa rámutatott, hogy évtizedek óta az első nemzetközi tervpályázatot írták ki Magyarország történetében. A tender nem meghívásos volt, hanem teljesen nyitott – tette hozzá.

A nemzetközi, főleg külföldiekből álló zsűri számára egyértelmű volt, hogy melyik a legfantasztikusabb pályamű, akkor azonban a névtelenség miatt még nem tudták, hogy Fudzsimoto Szú a tervező. Utólag megtiszteltetésnek vették, hogy a világ egyik legjobb építésze pályázott – emelte ki Baán László. A miniszteri biztos megjegyezte, hogy sok száz magyar mérnök és építőmester részvételével jött létre a Magyar Zene Háza.

Fudzsimoto Szú a díjat megköszönve angol nyelven azt mondta, hogy az épülettel ki akarta fejezni a tiszteletét a gyönyörű liget és a magyarok zenei hagyományai iránt. Abból indult ki, hogy a magyar embereknek nagyon fontos a muzsika

– hangsúlyozta.

Izgalmasnak nevezte a projekt teljes folyamatát, az együttműködést a helyi építészekkel, a párbeszédet a szakértőkkel. Évekig tökéletesítették a munkát, az eredmény egyre jobb és jobb lett – hangoztatta Fudzsimoto Szú. A tervező azt mondta, örül neki, hogy úgy látja: az emberek élvezik az épületet.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA által 2020-ban létrehozott Közmédia Év Embere Díjat a magyar kulturális életre gyakorolt korszakalkotó munkássága elismeréseként ítélték oda tavaly decemberben Fudzsimoto Szúnak.

Budapest egyik legújabb, emblematikus épületének, a Magyar Zene Házának megalkotója, Fudzsimoto Szú japán sztárépítész egy modern, a természet és az épített környezet összhangját megtestesítő épületet álmodott meg a zenének és a kultúrának. A létesítmény nemcsak megjelenésével vívja ki az elismerést, hanem funkcionális sokoldalúságával, gazdag kulturális programkínálatával is, hiszen otthont ad az előadóművészetnek, zenei programoknak, állandó és időszaki kiállításoknak, valamint az oktatásnak is.

Borítókép: A Közmédia Év Embere 2022 Díjával kitüntetett Fudzsimoto Szú japán építész, a Magyar Zene Háza tervezője az elismerés ünnepélyes átadásán a Magyar Zene Házában 2023. február 6-án

Tovább olvasom

Trending Now

Több száz millió forintot csalnak ki a kiberbűnözők az emberektől

Magyarországon is egyre változatosabb visszaélési módszerekkel jelentkeznek az adathalászok – figyelmeztet a rendőrség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Erről egy szakmai konzultáción esett szó csütörtökön, ahol az OTP Bank és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK), illetve vármegyei rendőr-főkapitányságok szakemberei vettek részt.

Az MTI-nek eljuttatott közleményben felidézték az egyeztetésbe bevont pénzintézet tavalyi reprezentatív kutatását, amely szerint mára szinte mindenki hallott már a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról.

A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak a csalók, százból 14 megkérdezett áldozatul is esett valamilyen csalásnak, százból kilenc főnek pedig anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.

Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a rendezvényen elmondta, hogy a közvélekedés szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával. Ezt a feltételezést viszont kutatási adataik nem igazolták vissza, lényegében azok közül, akik gyakrabban használják az online felületeket, szinte mindenki ki van téve a csalási veszélynek – fűzte hozzá.

Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt emelte ki, hogy

a digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, megtévesztésével támadnak.

Felidézte, hogy a rendőrség a csalások számának csökkentése érdekében szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével; a partnerek közösen oktatási programot indítottak novemberében Kiberpajzs néven. A kampány a banki ügyfeleket szólítja meg, segít felismerni a kiberbiztonsági kockázatokat, illetve ezek elleni fellépés módszereit mutatja be – fejtette ki.

A közleményben összegezték: ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat, ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni – írták.

Tovább olvasom