Trending Now
Neves francia lapba került be a magyar cukrász desszertje
Tudomásunk szerint elsőként került be a neves, francia szakmai cukrász magazinba, a Le journal du pâtissier-be egy magyar cukrász tányérdesszertje. Jakabfi Dávid itthon már évek óta a modern cukrászat egyik kiemelkedő alakjának számít, de nevét, sőt az általa készített finomságokat lassan az egész világon ismerni fogják.
Jakabfi Dávid két könyvet írt már a cukrászat művészetéről, híres a tányérdesszertjeiről és a macaronkészítést is a csúcsra fejlesztette. A ma már neves cukrász évekkel ezelőtt nagy álmokkal vágott neki a nagyvilágnak. Az út korántsem volt egyszerű, bőven akadtak akadályok, amelyeket sikerrel leküzdött. Kitartása és szorgalma meghozta gyümölcsét, mára hazánk, sőt Európa cukrászvilágának elismert alakjává vált.
Legújabb komoly elismerése, hogy az egyik leghíresebb francia szakmai lap, a Le journal du pâtissier megjelentette az egyik különleges alkotását.
Letarolta Párizst a Dessert Lychy Pink
„Egy anyák napi receptem jelent meg az újságban. A Dessert Lychy Pink egy rózsa, málna és természetesen licsi ízű különleges desszert. Hatalmas öröm, hogy a Le journal du pâtissier méltónak talált erre. Azt hiszem, szakmailag most értem fel a csúcsra” – nyilatkozta Jakabfi Dávid, aki a Capfruit gyümölcspürék gyártójának ajánlását is élvezi az élvonalbeli lapban.
„Nyilván mindig van hova fejlődni, de nekem ez hatalmas visszaigazolás, hogy jó úton járok. Ez az újság nagyon megválogatja, hogy milyen jellegű, milyen minőségű desszerteket mutat be. Már több, nemzetközi szinten is elismert kolléga gratulált a recepthez és a megjelenéshez. Nagyon boldog vagyok, hogy így most én is hozzájárulhattam kis országunk gasztronómiai fejlődéséhez. Bár nem vagyok a lap rendszeres olvasója, de sokszor nézegetem és nagyon sok inspirációt szerzek belőle”
– árulta el a cukrász, akinek sikerére a Magyar Cukrász Ipartestület is rendkívül büszke.
A kitartó munka újabb és újabb gyümölcsöket terem
„Nagyon örülünk minden nemzetközi sikernek, és hála a remek kollégáknak, a magyar cukrászat az utóbbi időben újra felkerült a világtérképre. Megjelent már magyar recept a So Good magazinban, van már fagylaltos világbajnokunk is és lesz magyar döntőse a World Chocolate Masters versenynek. Ezek óriási sikerek, amelyek jót tesznek a szakmánknak, jót tesznek hazánk megítélésének, és ezek a sikeres kollégák lesznek a fiatalabb cukrászgeneráció új példaképei. Jakabfi Dávid alázatos és kitartó munkája mindig újabb és újabb gyümölcsöket terem, ilyen szenvedéllyel érdemes igazán ezt a szakmát űzni. Büszkék vagyunk Dávid sikereire” – mondta Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, aki hozzátette azt is, hogy nem ez az első sikere Dávidnak és szerinte nem is az utolsó.
A Le journal du pâtissier 1978 óta a hagyomány és az innováció között próbálja megteremteni az egyensúlyt. A lap immár több, mint 40 éve a minőségi cukrászok munkaeszköze. A magazin minden hónapban közzéteszi a szakmával kapcsolatos híreket, információkat és beszámol a legújabb trendekről is. Nem maradhatnak ki belőle a legjobb péksütemények, fagylaltok, édességek és az éttermi referenciák sem.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.