Trending Now
Netflix, HBO: a gyerekekre hajtanak
Az internetes streamingszolgáltatók dömpingszerűen ontják a homoszexuális tartalmakat, a Netflix több mint száz LMBTQ-sorozatot kínál.
A mindennapi élet bemutatása sem lehet meg legalább egy gyermeket nevelő férfipár nélkül. A krimik sem nélkülözhetik a transznemű titkos ügynököt. A homoerotika átcsapott melegpornóba. A melegfilmekkel már a gyerekeket célozzák – sorolja a “kínálatot” a Magyar Nemzet.
A homoszexualitás csak néhány évtizede foglalkoztatja komolyabban a filmes szakmát. Az első filmek, amelyek a homoszexualitást helyezték a középpontba, még érdekes lélektani és társadalmi szempontokat tártak fel. Hollywood azonban nagy utat tett meg a Philadelphiától a Modern családig. A homoszexualitást ma már nem feltétlenül a fókuszba helyezik az alkotók, azt sugallva, hogy a másság a legtermészetesebb dolog a világon, az azonos neműek párkapcsolata csak úgy mellesleg jelenik meg a képernyőn. Mellékszereplőket írnak a forgatókönyvekbe, akiknek homoszexualitása egyébként nem is befolyásolja a cselekményt. Mostanra minden modern sorozatban megtalálható egy homoszexuális karakter vagy szivárványcsaládot bemutató mellékszál.
A cél egyértelmű: a filmgyárak azt akarják sugallni, hogy a homoszexualitás hétköznapi jelenség. Magától értetendő, ha két apa vagy két anya nevel gyereket. Triviális, ha valaki nonbináris, genderfluid. És ennek kimondását nem lehet elég korán kezdeni. Számos film fiatalokat céloz meg azt üzenve, hogy hagyni kell kiteljesedni bármilyen előjelű szexualitást.
Ha azonban valaki ezt kifogásolja, könnyen rásütik a homofób bélyeget, pedig valójában arról van szó, hogy a kényszeres kvóta a filmélmény rovására megy. Az erőltetett melegvonal ma már elkapcsolási faktor. Főként, ha az ábrázolás túllép a homoerotikus kereteken, és átcsap homoszexuális pornóba, mint például a Kenderfutár című sorozatban, vagy az Ipar című HBO-szériában, ahol brókerek orálisan elégítik ki egymást. A rendező még arra is gondosan ügyelt, hogy a szex végterméke jól láthatóvá váljon a szereplő szőrös mellkasán. Érdekes, hogy heteroszexuális kapcsolatot bemutató filmekben sosem látni hasonlót, az LMBTQ-filmek már ezt a határt is átlépték.
Én nem játszom a vakot, süketet és némát! Figyeljetek, maradi szörnyek, minek képzelitek magatokat? Az előítélet és elnyomás szemet szúr e Broadway-sztárnak. Megfosztotok egy LMBTQ-tinit jogaitól
– énekli Meryl Streep a Netflix Prom című sorozatában.
Most 109 darab LMBTQ-témájú film található a Netflixen, azaz az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltatón. Ilyen például a Leszbikus nagymamám!, a Szex edukáció, RuPaul – Drag Queen leszek! Persze a Netflix többezres kínálatában még ezeken kívül számtalan mellékszereplőt találunk, akik a meleg kvótát képviselik.
“Valamit el kell mondanom. Anya, hetero vagyok” – mondják a fiatal főszereplők, a komikusnak szánt jelenetben a Kszi, Simon című filmben. Majd a főszereplő tovább elmélkedik: “Gondolkoztam, hogy miért nem coming outoltam még, és azt hiszem, talán azért, mert nem igazságos, hogy csak a melegeknek kell. Miért a hetero az alapbeállítás?” – teszi fel a kérdést Simon, a Kszi, Simon című film homoszexuális főszereplője.
A XXI. században bármennyire is szokatlannak tűnik, ez aktuális kérdéssé vált. „A világnak, amelyet a kamera által alkotunk, reflektálnia kell arra a világra, amelyben élünk” – mondta ezt Amy Winter, a Lifetime amerikai csatorna programozási vezetője, miután létrehozták első karácsonyi filmjüket, amelyben leszbikus szereplőket mutatnak be. De vajon tényleg a világra reflektálnak, vagy pont fordítva történt, és a kamera alkotta meg azt a világot, amely által mára kötelező kvótaként szerepelnek a homoszexuális szereplők? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet cikke.
A propaganda kora
Számtalan internetes oldal állít top 10-es listát a legjobb LMBTQ-filmekről, ajánlóval és rövid filmismertetővel. Ezekbe a listákba olyan filmek kerültek, mint az Adèle élete (Kék a legmelegebb szín) című Arany Pálma-díjas film, amelyben egy kamasz lány rájön, valójában leszbikus. Az Egy fantasztikus nő egy 2017-es film, amelyben egy transznemű nő szerelme meghal, azonban a család és a társadalom elítélő gondolkodásmódja miatt a nő nem tud megfelelően búcsút venni elhunyt társától. Ő azonban nem adja fel, és harcol a hagyományos társadalmi megítélés ellen. A film elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A tévéműsorokat nézve vagy a streamingszolgáltatókat böngészve, számtalan film és sorozat található a témával kapcsolatban.
Mégis, ha a propagandajelleget nézzük, ennek egyik legjelentősebb képviselője a Netflix, a legnépszerűbb filmszolgáltató. A szolgáltató keresőjében külön kategória található az LMBTQ-filmekből, így választhatunk, hogy vígjátékot, thrillert vagy LMBTQ-t néznénk. Csak a saját gyártású sorozatukból 354-et találunk, de a kínálatba nem tartoznak bele a filmek és azok, amelyek nem kifejezetten Netflix-termékek. Habár pontos adatot nem tüntetnek fel a felületükön megtalálható teljes tartalomkínálatról, de ezres nagyságrendekről beszélhetünk.
A kategóriára keresve olyan filmeket sorakoztat fel, mint a Leszbikus nagymamám!, Orange Is the New Black, amely egy női börtönt mutat be több leszbikus szereplővel. De a Netflix küldetésének érzi azt is, hogy az ifjúság körében is természetessé tegye a homoszexuális életformát. A népszerű Glee egy középiskolai életképet jelenít meg meleg és leszbikus osztálytársakkal és párokkal szemléltetve. A Szex edukáció szintén középiskolai helyszínnel több, kevésbé ismert szexuális irányultságot is ismertet. Az Atypicalban szereplő lány rájön, hogy a nők is érdeklik. A Tales of the Cityben transz- és meleg szereplők tűnnek fel, az Elite-ben pedig a gimnazisták titkos meleg és édeshármas-viszonyokba bonyolódnak bele a leckeírás után. A Netflix producerei szerint a szadista-mazochista szubkultúra már akkora létjogosultságot vívott ki a fiatalok körében, hogy érdemes volt belőle vicces sorozatot forgatni. A Bonding a szado-mazo szféra mindennapjaiba kalauzol el bennünket, természetesen egy kíváncsi, sok mindenre nyitott, meleg sráccal és egy dominával. De nem érdemes szörnyülködni, mert ez csak egy kedves, könnyed vígjáték sok bőrszerkós, szájgolyós emberről, akik néha kutyának öltöznek és korbáccsal kényeztetik egymást.
Akik viszont a nőnek öltözött férfiak életére kíváncsiak, azoknak a RuPaul – Drag Queen leszek! (RuPaul’s Drag race) című sorozatot érdemes választania, ahol transzvesztita férfiak versengenek egymással. A sorozat egyik évadának nyitánya például, így szól: „Én, RuPaul San Diego, Kaliforniában születtem egy szegény fekete család gyermekeként. De baby, dolgozz keményen, nézz csak meg engem! Világhírű szupermodellként minden álmom valóra vált. Most eljött az ideje annak, hogy megosszam veletek a szeretetem. Amerika következő drag szupersztrárját keresem!” – mondja a transzvesztita férfi. A sorozat pedig a hozzá hasonló sikeres „szupersztárjelölteket” mutatja be számos évadon át.
A sornak közel sincs vége, ráadásul a Netflix nagy vetélytársa az HBO GO is rengeteg LMBTQ-t népszerűsítő sorozatot mutat be.
Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb HBO saját gyártású sorozata, a Trónok harca is felvonultat meleg szeretőket. A légikísérőben szivárványcsalád-mellékszereplőket lehet látni. A nagy pénzrablásban két bankrabló is homoszexuális, de kiemelhetjük a népszerű magyar sorozatot, az Aranyéletet is, amelyben a két barátnő leszbikus kalandba keveredik, hogy a sorozat elérje az európai színvonalat.
A 109 darab netflixes LMBTQ-produkciókba pedig csak a kifejezetten melegtémát feldolgozó filmeket számolhatjuk bele, így nem tartozik ide például a nagyon híres A vezércsel című sorozat, amely ugyan a sakkról szól, de azért a női karakterről a végén kiderül, hogy biszexuális, noha a történet szempontjából ez teljesen érdektelen. Ugyanilyen felesleges karakterelem az iskolai kórusvezető figurája is, akiről eldönthetetlen, hogy transznemű-e.
Itt felmerülhet a kérdés, miszerint értékesebb, színesebb lesz-e egy történet attól, ha egy karakterről kiderül, hogy homoszexuális? Ha a válasz nem, akkor már az öncélú melegpropagandáról beszélhetünk.
Az elfogadásért vívott harc átesett a ló másik oldalára, és már minden műsort homofóbnak kiáltanak ki, ha nem szerepel benne homoszexuális szereplő. De a helyzetet bonyolítja, hogy az a film is lehet homofób, amelyben melegek szerepelnek, ha a humor forrása a homoszexualitás vagy az elfogadás hiánya. A kultikussá érett Jóbarátokban ugyan vannak leszbikus szereplők, de mivel általában nevetségessé teszik őket, utólag ez a sorozat is megkapta a homofób jelzőt. A forgalmazó, Warner Bros a sorozat 25. születésnapja alkalmából Canossát járva árverésre bocsátotta a sorozat kellékeit, a befolyó összeget pedig egy LMBTQ fiatalokat segítő szervezetnek ajánlották fel.
Homoszexualitás mint propaganda
Fontos különbség. A kilencvenes évek olyan filmeket termelt ki, amelyek a homoszexualitás társadalmi és egyéni problematikáját járták körbe. Ilyen az 1993-ban készült, Philadelphia, amely Oscar-díjat is kapott, bár a rossz nyelvek már akkor is a témaválasztásnak tudták be az elismerést.
Később egyre több olyan film készült, amelyek az egyéni érzelmeket, a homoszexuálisok helyzetének nehézségeit mutatják be. De a Szólíts a neveden című filmben már egy olyan megértő apát látunk, akit boldogság tölt el fia homoszexualitásától. A már említett Kszi, Simon című film hasonló jellegű üzenettel bír, biztatva mindenkit, hogy vállalja fel önmagát.
A legújabb célpontok a gyerekek
A homoszexuális filmek már jó ideje nyíltan a fiatalokra koncentrálnak. Ám ez nem elég. Új célcsoportjuk a gyerekek.
A Nickelodenhoz tartozó, Nick Jr. nevű, Magyarországon is elérhető televíziós mesecsatorna is LMBTQ-s tartalmakkal bombázza a gyermekeket.
Az Azúrkék nyomok, és te című sorozatának egyik epizódjában az amerikai transzvesztita és drag queen Nina West népszerűsíti a Pride melegfelvonulást. A nyilvános szereplésein rendszerint hivalkodó női ruhákban megjelenő férfi az alternatív családképet propagálja az általa előadott, gyermekek számára furcsán ható produkcióban, amely egyébként az amerikai polgárháború idejéből származó, When Johnny Comes Marching Home nevű patrióta dal átalakított változata. A drag queen olyan „kétanyukás” és „kétapukás” vagy nonbináris családokról énekel, ahol mindenki nagyon szereti egymást. A klipben szereplő rajzfigurák a transzvesztita szubkultúra kellékeit viselik: boát, szivárvány színű öltözéket és kiegészítőket, rikító parókákat.
Nina West korábban olyan botrányos műsorelemekkel hívta fel magára a figyelmet, mint férfiak csupasz lábfejének nyalogatása.
A napokban röppent fel a hír, hogy a Disney június 27-re online műsort készít az úgynevezett „Pride-hónap” tiszteletére, aminek az egyik házigazdája a már említett Nina West lesz. A YouTube és a Facebook mellett a Disney+ közvetíti a „This is Me: Pride Celebration Spetacular” című show-t, az LMBTQ-alkotók, alkalmazottak és rajongók tiszteletére. A program keretében egy zenés előadást tartanak majd, amiben ikonikus filmek és sorozatok dalait gondolják újra az LMBTQ-propaganda szemszögéből.
A koncert emellett felhívja a figyelmet a GLSEN nevű szervezetre, amelyet a The Walt Disney Company kiemelten támogat. Céljuk, hogy a szexuális kisebbségekhez tartozó diákok olyan iskolai környezetben tudjanak tanulni, ahol zavartalanul zajlik az LMBTQ-propaganda.
Oscar-kvóta
A legnagyobb filmes elismerés, az Oscar-díj gála nemrég hozta nyilvánosságra döntését, miszerint a jelölt filmek esetében előírás a diverzitás. Ez azt jelenti, hogy
2024-től kizárólag olyan alkotás lehet Oscar-díj jelölt, amelyben a fekete bőrű karakterek hangsúlyos szerepet kapnak, valamint a nők, a fogyatékkal élők és az LMBTQ-közösség tagjai is kitüntetett szereplői a filmnek.
Az alkotásnak legalább egy olyan főszereplővel (vagy fontos mellékszereplővel) kell majd rendelkeznie, aki valamelyik alulreprezentált etnikai kisebbség tagja. Ennek értelmében vagy a mellékszereplők 30 százalékának két alulreprezentált csoportból kell kikerülnie, vagy a történetnek kell egy alulreprezentált csoport problémáira kell fókuszálnia. A Filmakadémia szerint ide tartoznak a nők, a nem fehér emberek, az LMBTQ-közösség tagjai és a fogyatékkal élők. Tehát, ha a film nem a fent felsorolt témaköröket dolgozza fel, hiába jó alkotás, nem kerülhet be az Oscar-díjra jelölt filmek közé.
Az LMBTQ-kvóta befolyása a közízlésre
A Netflix streamingszolgáltató mára 200 millió felhasználóval büszkélkedhet, tehát óriási befolyással bír. A Netflix sorozat- és filmtára gyakorlatilag kimeríthetetlen a nagyon jól tervezett marketingtevékenységeiknek köszönhetően, így folyamatosan magukhoz láncolják a nézőiket. 2020-ban a Netflix rekordot döntött, amikor a streamingszolgáltatók közül elsőként érte el a 200 millió felhasználót. A 2020-as esztendő a Netflix legsikeresebb éve volt, valószínűleg a pandémia okozta karanténkényszer miatt rengetegen ültek le a képernyő elé.
A streamingszolgáltatók térnyerése Magyarországon is jelentős. Tavasszal a járvány első hulláma alatt hirtelen temérdek magyar fizetett elő, és jóval több időt is töltöttek a képernyő előtt, mint korábban, persze ez egyértelműen a veszélyhelyzet kihirdetése és a korlátozó intézkedések hatása.
A szolgáltatón kívül elég, ha a tévét bekapcsoljuk, ott is ugyanezzel a jelenséggel találkozhatunk. Mára annak is csömöre lehet a témától, aki a túlzásba vitt meleg szereplők előtt nyitott és elfogadó volt.
Nem kérnek az érzékenyítésből
A fentiek fényében nem meglepő, hogy az agresszív melegpropaganda széles tömegekben kelt felháborodást, és számos tiltakozó mozgalmat és petíciót indítottak a megosztó, ízléstelen alkotásoknak a többségi társadalomra erőltetése ellen.
A Nick Jr. már említett, Pride-ot népszerűsítő zenés rajzfilmje ellen a One Million Moms (Egymillió Édesanya) nevű konzervatív csoport is felemelte a szavát. Szerintük a gyermekekre kifejezetten ártalmas tartalomról van szó, s egyebek mellett az óvodások körében végzett erős LMBTQ-érzékenyítést vagy indoktrinációt kifogásolták.
Azt is bírálták, hogy a műsorban az LMBTQ-életformának a Pride felvonuláson megjelenő, szélsőséges elemeit magasztalták, vonzó színben tüntették fel, illetve teljesen normálisnak állították be a legkisebbeknek készült műsorban.
Figyelemre méltó, hogy a gyermekeket óvó szervezetet gyűlöletcsoportnak bélyegezték egyes baloldali amerikai sajtótermékek, például a Joemygod.com.
Néhány éve szivárgott ki, hogy a Disney leszbikusként ábrázolná a Jégvarázs című animációs filmjének Elsa nevű főszereplőjét, a mese második részében. A Jégvarázsban egy meleg karakter amúgy is eléggé paradox. A felháborodott rajongók Facebook-csoportba szerveződve követelték a Disney-től, hogy a hagyományos családi értékeket mutassanak be a gyermekeknek szóló produkcióban, s a Jégvarázs folytatásában Elsa végül megmenekült.
Erős ellenérzéseket ébresztett az amerikaiakban az az eset is, amikor egy Houston-beli közkönyvtárban egy transzvesztita tarthatott felolvasóestet a gyermekeknek. Bár a szervezők először a homofóbnak titulált tüntetőket akarták beperelni, később mindenki megrökönyödésére kiderült, hogy a Tatiana Mala-Niña nevű transzvesztitát korábban egy nyolcéves gyermek szexuális zaklatásáért elítélték. Ekkor már a könyvtár is csak mentegetőzni tudott.
A nyugati kultúrkörön kívül, ahol egyelőre jóval kisebb a melegpropaganda térhódítása, akár zavargásokba is torkollhat a nézőket megbotránkoztató film bemutatása. Ez történt Georgiában is, amikor 2019-ben az És aztán táncoltunk (And We Danced) című filmet tűzték műsorukra a mozik. A homoszexuális affért bemutató, svéd–grúz produkció premierjén több száz tiltakozó csapott össze az egyenruhásokkal Tbilisziben. A szervezők és az alkotók is tudhatták, hogy az ország hagyományosan gondolkodó lakosságát hergelik, hiszen már jóval a premier előtt nagyszámú rohamrendőrt vezényeltek ki a helyszínre. Az LMBTQ-érzékenyítéssel szembeni ellenérzések széles körű voltát mutatja például, hogy a tüntetést egy ortodox pap is legitimálta a jelenlétével.
Az LMBTQ betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBTQ magyar fordítása. A rövidítés jelentése: leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek, queerek. Az elnevezést ezen szexuális orientációjú csoportok összefoglaló megjelölésére használják.
Borítókép: Az amerikai transzvesztita és drag queen Nina West népszerűsíti a Pride melegfelvonulást. A nyilvános szereplésein rendszerint hivalkodó női ruhákban megjelenő férfi az alternatív családképet propagálja
Trending Now
Ők kapták idén a Szepesi György- és az Östreicher Emil-díjat
Az előbbit Kő András író, újságíró vehette át, az utóbbit az 56-szoros válogatott labdarúgó, Tóth József özvegye, Kecskeméti Mária. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélte oda a Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány.
Amint a Groupama Arénában tartott keddi díjátadón elhangzott, a Szepesi György-díjat 2015 óta évről évre egy olyan sportújságíró kapja, aki elkötelezett a magyar labdarúgás ügye iránt, míg az Östreicher Emil-díjat egy olyan hozzátartozó, aki a háttérből segítette egy korábbi nagy futballista pályafutását, életét.
A Szepesi-díjat idén Kő András érdemelte ki, a laudáció szerint
fél évszázadot átívelő, több tucatnyi időtálló sportolói életrajzi könyvvel – köztük az Aranycsapat tagjainak biográfiájával –, hiánypótló, történelmi dokumentumokat – köztük Sebes Gusztáv hagyatékát – feldolgozó kötetekkel, valamint a magyar sport és labdarúgás legfontosabb értékeinek, példaképeinek bemutatásában szerzett elévülhetetlen szerepével.
Rádióriporteri, újságírói, írói munkásságát igényesség, magas színvonal, széles látókörűség, állandó értékrend jellemzi. Az elismerést Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke és Bozsik Lajos, Bozsik József testvére adta át.
Az Östreicher-díjat Tóth Józsefné Kecskeméti Mária kapta meg, az indoklás szerint a népszerű „Jokka” hűséges, odaadó társaként
a nyugodt családi háttér megteremtéséért kifejtett erőfeszítéseinek, a csaknem fél évszázadig tartó, hazai és finnországi közös életük minden örömét és gondját megosztó, férje súlyos betegségének utolsó éveiben is példamutató, önfeláldozó házastárs felbecsülhetetlen értékű jelentélének, támogatásának elismeréseként.
Tavaly elhunyt férje két világbajnokságon tudása legjavát nyújtotta a magyar válogatottban, a szurkolók körében köztiszteletnek örvendett. A díjat Őze István, az UTE elnöke, valamint a mindkét elismerés egymillió forintos pénzjutalmát biztosító Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója nyújtotta át.
Trending Now
Rosszabb a drognál: pár like-ért akár halálba is mennek a gyerekek
Nem egy esetben az életükkel játszanak a gyerekek, amikor megpróbálják teljesíteni a közösségi médiában, főként a TikTokon terjedő legkülönfélébb kihívásokat, s akadnak, akik nem is élik túl a próbát. A Médiapiac szakértő segítségével tett kísérletet arra, hogy felfejtse a szálakat: ki a felelős az értelmetlen halálesetekért, és tehet-e valamit a szülő.
Állj egy vonat tetejére! Egyél a világ legerősebb paprikájából, chilijéből és tűrd minél tovább a szinte tűrhetetlen érzést! Fojtogasd magad addig, amíg el nem ájulsz! Vegyél be minél több fájdalomcsillapító gyógyszert! S mindezt persze rögzítsd és oszd meg a haverjaiddal, de még jobb, ha élőben közvetíted valamely közösségi oldalon!
Halál futószalagon
Az előző felsorolás az utóbbi évek olyan internetes kihívásait tartalmazza – korántsem teljes mértékben –, amelyek a közösségi médiában vírusként terjedtek, a fiatalok körében szerte a világon rendkívül népszerűek lettek, és amelyekbe néhányan bele is haltak. A legutóbbi ilyen hazai hír nem is olyan régi, júliusi. Egy 15 éves magyar fiú vesztette életét az úgynevezett fojtogatós kihívás teljesítésekor. A médiabeszámolók sokkoló erejűek voltak: egy életvidám, tehetséges, rendezett családi viszonyok között nevelkedő gyermek halt meg teljességgel értelmetlenül. A világsajtó, ezzel együtt a magyar pedig éppen az elmúlt napokban számolt be a legújabb hasonló esetről: egy amerikai tinédzser a chili-kihívás teljesítése után veszítette életét.
Mi értelme van ennek?
A közösségi médiában terjedő és halált okozó kihívások kapcsán három kérdés merül fel.
- A fiatalok miért játszanak az életükkel?
- Ki a felelős az érthetetlen halálesetekért?
- Mit tehetnek a szülők?
A kérdéseket Papp János Tamás médiakutatónak is feltette a Médiapiac.com. A szakember először a kihívások sajátosságait mutatta be. Azzal kezdte, hogy a kihívások nagy része ártalmatlan, így például táncolásról, vagy valamilyen vicces mozzanatról, közösségépítő kezdeményezésről szól. A kihívásokról tudni kell azt is, hogy organikusan fejlődnek: mivel a közösségi média nemzetközi, így a kihívások is rövid úton nemzetközivé válnak, vagyis megannyi országban megannyi fiatalhoz lényegében egy időben jutnak el. A kihívásból tehát, bárki is indítsa, trend, azaz divat lesz, ráadásul globálisan.
A divat mondja meg, hogy ki vagy
– A jelenség mozgatórúgója éppen itt, ebben keresendő – mutatott rá Papp János Tamás. A fiatalok ugyanis egyrészt azt érezhetik, hogy részeivé válnak egy határokon átívelő divatos folyamatnak, s aki a szokottnál különlegesebben hajtja végre a feladatot, az a közösségi médiában gyorsan nagy nézettséget, sok kommentet, like-ot szedhet össze. – Akit pedig sokan néznek, az népszerű, menő – fogalmazott a médiakutató, aki kiemelte azt is, hogy kimaradni sem mindig könnyű. Ha valamely fiatal nem csinálja meg az aktuálisan futó próbát, társai könnyen gyávának bélyegezhetik, vagyis egyfajta közösségi nyomás is közrejátszhat a kihívás terjedésében. Amihez pedig – első látásra – nem is kell túl sokat tenni: csupán végrehajtani a nem annyira nehéz, s adott esetben izgalmas feladatot. Csakhogy a nem annyira nehéz, de izgalmas feladat teljesítése nem egyszer tragédiával végződik. A halálesetekért pedig valakinek felelnie kell – vagy mégsem?
Sehol senki?
A felelősség kérdéséről szólva Papp János Tamás arra mutatott rá, hogy a kihívások a legtöbbször maguktól fejlődnek, szervezetten nem terjeszti azokat senki, egyszerűen népszerűvé lesznek a közösségi térben. – Miként az offline világban, úgy az online világban is nagyon sok felelőtlen ember tevékenykedik. De hogy egy adott kezdeményezés kitől indul, a legtöbbször felfejthetetlen – mondta a szakember.
Gondolkodj és dönts!
A platformok mindenesetre igyekeznek kiszűrni a gyilkos kezdeményezéseket, a szakember a TikTok próbálkozásait említette. A felület például külön csapattal vizsgálja a hirtelen nagy népszerűségnek örvendő hashtageket vagy trendeket, és amennyiben veszélyesnek ítéli meg, letiltja azokat. Emellett tájékoztató kampányokat is folytat, s négy szavas metódust javasol minden kihíváshoz. Stop, Think, Decide, Act! vagyis Állj, Gondolkozz, Dönts és Cselekedj! – Ez azt jelenti, hogy mielőtt végrehajtunk valamilyen kihívást, álljunk meg, gondolkodjunk el azon, hogy veszélyes-e, megéri-e, és ha kicsit is kételkedünk benne, akkor döntsünk úgy, hogy nem, ezt kihagyjuk, viszont jelentjük a portál felé a bejelentő felületen keresztül – magyarázta Papp János Tamás.
A barátok fontosak …
A jelek szerint azonban a kihívások fő célcsoportjához, azaz a fiatalokhoz, vagy éppen a gyerekekhez a jelszó, a felvilágosítás nem jut el. Vagy mégis? Ez ügyben érdemes felidézni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyári felmérését. A kutatás több mint 1300, 11 és 17 év közötti diák válasza alapján készült, és sok más mellett kiderült belőle, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform aktív felhasználója: a YouTube-ot 75 százalék, a Facebook Messengert 74 százalék naponta nyitja meg, a maga 60 százalékával pedig a TikTok is az élvonalban van. Nem véletlen tehát, hogy a kihívásokról tízből hét megkérdezett hallott már, ugyanakkor mindössze 5 százalékuk vett részt valamely veszélyesnek tűnő online próbában – azonban általában nem egyedül, hanem társakkal, barátokkal. – Aggasztó tendencia ugyanakkor – jegyezték meg az NMHH-nál –, hogy miközben gyakran családtag vagy egy követett influencer buzdított részvételre, a felkérő személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermek számára.
… de a szülő a legfontosabb!
– Az államtól alappal várhatja minden polgár, hogy a hatóságain keresztül és büntetőhatalmának érvényesítésével védje meg a legkiszolgáltatottabbakat, így a gyerekeket a legtöbb rájuk leselkedő veszélytől. Van azonban olyan helyzet, amikor az állam legfeljebb csak utóbb léphet, ilyenkor pedig a szülőknek kell cselekedniük. Azért is, hogy az államnak ne kelljen – magyarázta a médiakutató. Úgy vélte: a kihívások ügye éppen ilyen, vagyis a szülőknek résen kell lenniük. Ehhez rendelkezésre állnak technikai és technológiai megoldások, de a legfontosabb, hogy a szülő tájékozódjon. – Ismerni kell, hogy milyen veszélyekkel kell számolni. Ha szülő nem tud a közösségi médiás kihívásokról, el sem tudja venni tőlük gyermeke kedvét. Így nem tudja elmondani például azt sem, hogy egy-egy kihívás teljesítésekor a gyermek adott esetben saját életével játszik – magyarázta a szakember.
Ártalmasak és ártalmatlanok
A kihívások formátumukat tekintve rövid, videós anyagok. Főként a TikTokon terjednek, de korábban a YouTube-on is jellemző volt a hasonló tartalmak terjedése. A Magyarországon is megjelenő életveszélyes kihívásokról szólva korábban az NMHH példaként a Fahéj-kihívást nevezte meg, amelyben a résztvevők nagy mennyiségű fahéjat fogyasztottak el. A fahéj belélegzése azonban tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A hatóságnál rámutattak arra is, hogy a járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája a 2008 körül felbukkanó úgynevezett Blackout-kihívás, amely a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként, különösen a gyermekek esetében, fulladásos halál is bekövetkezhet. A Vonatszelfi álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul, ez a kihívás tavaly Magyarországon több esetben is tragédiával végződött.
Jeget a fejre
Az NMHH rámutatott arra is, hogy a szakirodalom számon tart veszélytelen virtuális kihívásokat is. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó ice bucket challenge-et, vagyis jeges vödrös kihívást. Utóbbi sikeres, a rászorulók javát szolgáló adománygyűjtő akció volt, amely megmozgatta az egész világot: popsztároktól sportolókon át egészen a politikusokig rengetegen vállalták.
Jakubász Tamás
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Veszélyes lehet a médiatartalmakban megbúvó drogmarketing
A Transzparens Újságírás Alapítvány elemzést készített, melyben a médiatartalmakban megbúvó potenciális drogmarketing veszélyeit járják körbe.
A Drogkutató Intézet által 2023 tavaszán végzett közvélemény-kutatás Drogszonda címen publikált eredményei alapján a több mint ezer válaszadó egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a tizennyolc év alatti kiskorúakat meg kell védeni azoktól a médiatartalmaktól, amelyek pozitív színben tüntetik fel a kábítószereket. Mindezek fényében
joggal merül fel a kérdés, hogy milyen szerepük van a drogmarketing propagálásában a témát feldolgozó sorozatoknak és filmeknek, amelyek gyakorlatilag nézettségi rekordokat döntenek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő streaming platformokon
– olvasható a Transzparens Újságírás Alapítvány elemzésében.
Mint írják, a droghasználat elterjedését tekintve érdemes megvizsgálni egyes médiatartalmak szerepét is ebben a folyamatban. Az elemzésben kiemelik, hogy
bár a filmek és a szériák az esetek túlnyomó többségében nem szándékosan válnak a drogmarketing eszközévé, mégis fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a médiatartalmak fogyasztása terén is nagyobb tudatosságra és szélesebb körű tájékozottságra lenne szükség,
hogy pusztán a téma ábrázolása ne járuljon hozzá a kábítószer-használat önkéntelen népszerűsítéséhez, illetve káros és negatív hatásainak elkendőzéséhez vagy eltorzításához.
A filmvásznon betöltött funkciójuk szerint az egyes drogok lehetnek jelképek, metaforák, szervezőelemek, filozofikus szimbólumok, a jellemábrázolás eszközei, de fontos szerepet játszanak a szerhasználat okainak és következményeinek feltárásában is. Példaként említik a marihuánát – amely már a múlt század húszas éveiben megjelent a filmipar termékeiben – és a kokaint, amelyet elsősorban a cselekmény pörgetésére és karakterábrázolásra vetik be a filmipar termékeiben. A heroinfogyasztásról szóló alkotások többnyire inkább már a dráma műfajába sorolhatóak – írják.
A kábítószerekkel való kereskedelem filmbeli ábrázolása „narkónovella” néven külön műfajt teremtett.
A drogok fogyasztásának képi megjelenítésén kívül azonban az értékesítésük mechanizmusának interpretálása is a tudatmódosító szereket propagáló üzeneteket közvetíthet a nézőközönség felé – fogalmaz a Transzparens Újságírás Alapítvány elemzése, melynek második felében a hazai hírportálokon megjelent könnyű és nehéz drogok témájában megjelent cikkeket vizsgálták.
Az alapítvány Sárosi Péterről, a “Drogriporterről” 2022 áprilisának elején készített portrét.
Sárosi a Kendermag Egyesület kötelékében politikai aktivistaként kezdte droglegalizációs karrierjét. Történész végzettsége ellenére megtették az Európai Bizottság drogügyi tanácsadó testületének tagjává is.
Cikkeiben rendszerint igyekszik bizonyos illegális drogokat pozitív színben feltüntetni, egyszer például még marihuánasodró-versenyt is rendezett.
A magát jogvédőként és történészként is meghatározó Sárosi 2004-ben kezdett el a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél dolgozni, mint a TASZ drogpolitikai programjának vezetője. Ekkor hozta létre a TASZ a Drogriporter oldalt, amely azóta is az újságíró elsődleges platformja és közismert zászlóshajó-projektje. A TASZ meghatározása szerint a projekt célja „a társadalom, a szakemberek és a politikai döntéshozók hozzáállásának formálása, főleg a drogpolitika terén.” Ugyanitt került össze Sárosi Takács István Gáborral, akivel később, 2014-ben létrehozták a TASZ-os munka önállósult folytatásaként a Jogriporter Alapítványt. Ez az alapítvány vette át a Drogriporter működtetését, a blog egyébként 2020. szeptember 1-jétől átköltözött a 444.hu közéleti portálra – derül ki az elemzésből. Úgy fogalmaznak,
Sárosi tevékenységét áttekintve elmondható, hogy hatékony eszközökkel igyekszik terjeszteni az illegális pszichoaktív szerekről alkotott, liberálisnak mondható ideológiáját és képes tematizálni a magyar közélet szerhasználattal foglalkozó diskurzusát.
Az elemzés megemlíti Móró Leventét is, aki Sárosi Péter egyik társa a droglegalizációhoz kapcsolódó politikai aktivizmus terén. A Drogriporter által szervezett első Drogriporter Szabadegyetemen Móró is előadást tartott. A Szabadegyetem egyébként „elmélyült, tárgyilagos ismereteket” nyújtott olyan emberek számára, akik a drogok világát egy kicsit jobban meg akarták ismerni.
Móró Levente ezen a kurzuson a közel 400 fiatalnak olyan ártalomcsökkentő tippeket adott, amelyek hasznosak lehetnek egy ’’ekifogyasztónak’’.
Sárosi a Kendermag Egyesület egyik alapítója volt. A 2011-ig működő civil szervezet célja a droghasználat teljes körű dekriminalizálása és egyes drogok legalizálása volt. Ennek kapcsán különböző akciókkal és felvonulásokkal próbáltak politikai nyomást helyezni a droghasználattal kapcsolatos jogalkotásra. A Kendermag Egyesületet elsősorban Juhász Péterrel, a korábbi ismert baloldali politikussal szokták összekötni, aki egykor az Együtt – a Korszakváltók Pártjának korábbi elnöke is volt, melynek alapítója többek között Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. A 2022-es országgyűlési választás kampányában a Transzparens Újságírásért Alapítvány felhívta a figyelmet arra, hogy a Bajnai Gordonhoz és Szigetvári Viktorhoz (az EGYÜTT korábbi politikusa) köthető DatAdat kft. hogyan próbálta külföldi pénzzel befolyásolni a magyar választást. Nemrégiben pedig a NAV nyomozói házkutatást tartottak, és iratokat foglaltak le a DatAdat-cégcsoport magyarországi telephelyén. Sajtóinformációk szerint a hatóság a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami az elmúlt években több mint félmilliárd forintra rúgott.
A teljes cikk a tovább részletekkel IDE kattintva érhető el.
Borítókép: illusztráció