Trending Now
Nem vagy egyedül a karantén alatt sem, ingyenesen segítenek a szakemberek
A koronavírus által kialakult helyzetben egymás segítése, fizikális és mentális védelme váltak a legfőbb feladatokká. Ezért szakemberek tucatjai gyűltek össze a meghalgatunk.online-on, hogy ingyenesen nyújtsanak segítséget.
Az elmúlt hetekben, hónapokban kirobbant koronavírus világjárvány nem csak a fizikai immunrendszerünket teszi kockára, lelkileg is megterhelést jelentenek a pillanatról pillanatra szóló változások.
Alkalmazkodunk azonban kell hozzájuk, ami különösen azoknak okoz nehézséget, akik egyedül élnek, esetleg az új helyzet megoldhatatlannak tűnő anyagi vagy emberi kihívások elé állította őket. Hiába mondjuk ilyenkor azt a nyilvánvaló tényt: nem vagy egyedül. Az érzéseink, félelmeink, szorongásaink megjelennek vagy felerősödnek, és korántsem mindegy, hogy mihez kezdünk velük.
Milyen érzések jelentkezhetnek leggyakrabban a karantén idején?
A médiából és a közösségi felületekről felénk áramló kontrollálatlan információ hullám, ami nem minden esetben építő, a kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzéseit keltheti bennünk. A pánik, a szorongás és a stressz testi tünetekben is megnyilvánulhat: az alvási nehézségek, az étkezési szokások megváltozása, a libidó csökkenése csak néhány példa ezek közül.
Ez a jelenlegi helyzet mindannyiunkra hatással van és lesz, új körülményeket teremt, és bármennyire optimisták vagyunk is, tény most a bizonytalanság. A kontrollérzetünk hiánya pedig egyénenként másként hat.
Azok, akik egyedül vannak ebben a helyzetben, esetenként még egy családtagjukat, szerettüket sem tudják felhívni, magukra maradhatnak a gondjaikkal, hiába hallják, látják, hogy más is hasonló cipőben jár.
De az óvodák, iskolák és munkahelyek bezárása sem feltétlenül a felhőtlen együttlétnek ad lehetőséget. Egy-egy amúgy is feszült családi légkörben a kényszerű összezártságot konstruktívan megélni komoly kihívást jelent.
Lássuk meg a pozitívumokat is!
A krízishelyzetekben már megannyi alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk az összefogásra, az önös érdekek helyett egymás szükségleteire figyelve cselekedni, jót tenni.
Ki-ki a maga módján járul most hozzá mások életéhez – például taxisok ajánlották fel, hogy munkába vagy munkából ingyen szállítják az egészségügyi dolgozókat. Mások online csatornákon élő közvetítésekkel látják el követőiket korábban fizetős tartalmakkal.
Bevásárlások szerveződnek, hogy az idős embereknek ne kelljen kimozdulniuk otthonukból, és gyűjtések fertőtlenítőszerek vásárlásáért és eljuttatásáért oda, ahol nem maradt.
Az otthon maradóknak az egészségükért nem kell aggódniuk, a mentális jóllétükért pedig egy szintén nemrégiben indult támogató kezdeményezés született, a meghallgatunk.online.
Kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, szükségünk van egy támogató beszélgetésre?
Sok esetben egy kívülálló tud objektív szempontokat adva visszaterelni minket az egyensúlyunkhoz, főként ha egy képzett, magas empátiával bíró szakemberről van szó. A félelemtől beszűkült nézőpontok helyett egy tisztább, konstruktívabb világlátást kaphatunk, amivel felvértezve könnyebben találunk vissza egyensúlyunkhoz, és vesszük észre a lehetőségeket a korlátok, nehézségek helyett.
A meghallgatunk.online felület Gilányi Attila mentálhigiénés szakember ötletéből született, akihez pillanatok alatt több mint 70 segítő szakember csatlakozott, hogy ingyen ajánlja fel az idejét és szolgáltatását azoknak, akik úgy érzik, bajba jutottak.
A weboldalon a segítséget kérő regisztrációnál megadva az adatait – a témát, amivel foglalkozni szeretne, a számára alkalmas időpontot és a kapcsolatfelvétel módját – tud jelentkezni a segítő beszélgetésre. Kérését szintén önkéntesek irányítják a legrövidebb időn belül a megfelelő szakember felé.
Napról napra többen élnek a lehetőséggel, ami bizonyítja fontosságát annak, hogy ne csak a fizikai szükségleteinkkel törődjünk, hanem amennyire tehetjük, figyeljünk oda a saját és környezetünk lelki, érzelmi egészségére is. Ha pedig megtehetjük, keressük a lehetőségét annak, mit tudunk adni, tenni. Mi is többek leszünk általa.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.