Kövess minket!

Trending Now

Nem tett jót az ellenzék megítélésének az álhírgyártás

Sokat veszíthet az oltásellenes kampányon a baloldal a XXI. Század Intézet elemzője szerint.

Ellenzéki országgyűlési képviselők csoportosulása a Parlament előtt 2019 januárjában, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Már a járvány első hullámának kezdetekor látni lehetett, hogy a hazai baloldal nem hajlandó félretenni aktuálpolitikai ­érdekeit, és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések támadását – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésé­ben Deák ­Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldal a vírus megjelenése óta álhíreket terjeszt, és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a hazai baloldal álhírek terjesztésével szította a tüzet hazánk ellen, ennek hatására az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely hemzsegett a hamis állításoktól. Ilyen volt például, hogy Magyarországon „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, vagy az, hogy „meg­gyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – idézi fel Deák ­Dániel. Hozzáteszi, később maga Donáth Anna ismerte el egy kiszivárgott videofelvételen, hogy ezek az állítások hamisak voltak.

Áradó hazugságok

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, amelyben a magát mentőtisztnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, és köze sincs a mentőszolgálathoz. Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, hiszen valójában

a munkanélküliségi adatok továbbra is kedvezőek, a járvány után pedig könnyen normalizálódhat a munkaerőpiaci helyzet.

A második hullám kezdetén a baloldal leginkább a tesztelést támadta: azt állították, hogy nem történik elég tesztelés, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes a vizsgálat. Szintén ekkor terjedt el az a baloldali álhír, hogy nincs elég lélegeztetőgép az országban, de ezt azóta számtalan helyről cáfolták.

Ebbe a sorba illik az utóbbi hónapokban tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy februárban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok

– véli a vezető elemző. Különösen nevetségessé tette a baloldali politikusok érveit, hogy a harmadik hullám kezdetén már ugyanezek, a nyitást szorgalmazó szereplők beszéltek arról, hogy ők bizony jóval korábban vezették volna be a márciusi szigorításokat.

Támadták a vakcinákat

Tavaly ősszel bizonyos vakcinák ellen folyt negatív kampány, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, a baloldal azt állította, hogy nincsen oltási terv, az oltások beadása pedig rendkívül lassan zajlik – emlékeztet Deák Dá­niel. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is, amikor például Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon azonban szokás szerint továbbra sem történik semmi”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus pedig egybehangzóan állította, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is közölt az oltásokkal kapcsolatban.

Ne feledjük azt sem, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK már tavaly novemberben aláírásgyűjtésbe kezdett a koronavírus-oltóanyagok ellen, bármiféle bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy az orosz és a kínai vakcina nem elég megbízható

– hívta fel a figyelmet a baloldali kommunikáció hazugságai­ra Deák Dániel. A baloldali sajtóval kéz a kézben azt is hangoztatták, hogy a magyar hatóságok kizárólag politikai nyomásra engedélyezték a keleti vakcinákat – emelte ki a vezető elemző. Hasonló álláspontot képviseltek az MSZP-s politikusok is. A Jobbik eközben emberkísérlethez hasonlította az oltást.

Rájuk égett a bélyeg

Deák Dániel szerint nemcsak a baloldali politikusok, hanem a hozzájuk köthető holdudvar is oltásellenes hangulatkeltést folytatott. Az MSZP-közeli Publicus Intézet vezetője, Pulai András például potenciálisan veszélyesnek nevezte a kínai vakcinát egy műsorban, Závecz Tibor pedig – aki szintén főként baloldali megrendelésre dolgozik – februárban arról beszélt, a magyarok nem akarnak kínai oltóanyagot.

Az elmúlt időszakban tapasztalt oltásellenes hecckampány a baloldal népszerűségvesztéséhez vezethet, hiszen a magyar lakosság egyre szélesebb rétege tapasztalja az önálló magyar vakcinabeszerzés sikerét

– véli az elemző. Szerinte ezen nem változtat az, hogy a baloldal egy része kommunikációs pálfordulást hajtott végre, hiszen már rájuk égett az oltásellenes bélyeg. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is.

Trending Now

A közösségi médiának köszönhetően szabadult ki egy fogva tartott kamaszlány

A lányt fogva tartották és többször megerőszakolták. Egy közösségi oldalon üzenetekben kért segítséget, így tudta a rendőrség beazonosítani a tartózkodási helyét. A rendőrség őrizetbe vette a két gyanúsítottat, egy 24 és egy 64 éves férfit.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az egyik közösségi média platformnak köszönheti a szabadulását egy elrabolt francia kamaszlány, akit napokig fogvatartottak és többször is megerőszakoltak. A France 3 értesülései szerint a 14 éves kamaszlány egy marseille-i lakásból üzent a nevelőanyjának, hogy elrabolták, fogva tartják és többször is megerőszakolták. A lány mindössze annyit tudott, hogy Marseille-ben van, de sem a kerületről, sem a pontos helyről nem voltak információi, mivel nem helybeli, a nagyvárostól északra lévő Ardèche megyéből származik.

Az LCI hírportál úgy tudja, hogy a lány már január 10. óta szökésben volt, nem jelent meg az iskolában, ahova a gyámja elvitte, állítólag azért szökött el, mert meg akarta keresni a biológiai anyját.

Miután értesítette a lány a nevelőanyját és tudatta vele, hogy rabul ejtették és erőszakot követtek el rajta, a nő értesítette a rendőrséget, de nem sikerült bemérni az elrabolt lány tartózkodási helyét. Ekkor támadt az az ötlete az egyik fiatal rendőrnőnek, hogy rákédez a lánynál, hogy fent van-e a fiatalok körében rendkívül népszerű Snapchat nevű közösségi platformon. Mivel az áldozat be volt regisztrálva a Snapchatre, a rendőröknek sikerült kapcsolatba kerülni a lánnyal és a helymeghatározó segítségével lokalizálták az épületet, ahol fogva tartották a tinédzsert.

Kiderült, hogy a fiatal lány Marseille 15. kerületében, a La Cabucelle nevű városrészben van, a Boulevard Marie-Joseph és a rue Alexandre Meradou között. A lakás pontos meghatározása már nehezebb volt, mert a lány nem mert megmoccanni és a lámpát sem merte felkapcsolni, ezért azt találták ki, hogy a rendőrök végigjárták az épületet és a lány üzenetet küldött nekik a Snapchaten, amikor annak a lakásnak az ajtaján kopogtak, amelyben raboskodott. A rendőröknek ezzel a módszerrel sikerült megtalálniuk a lakást, ahol az áldozaton kívül két személy, egy 24 és egy 64 éves férfi tartózkodott. Mindkét férfit őrizetbe vették, lapértesülések szerint ismerik őket a hatóságok, de más jellegű bűncselekmények, elsősorban lopás és orgazdaság miatt.

A két gyanúsított elismerte, hogy szexuális kapcsolatot létesítettek a lánnyal, de az erőszak tényét tagadták, az orvosi vizsgálat során azonban bebizonyosodott, hogy erőszakot követtek el a kamaszlányon. A gyanúsítottak állításuk szerint azzal sem voltak tisztában, hogy a lány még nincs 15 éves, továbbá azt is tagadták, hogy elrabolták áldozatukat.

A történtekről beszámolt a Twitteren Gérald Darmanin belügyminiszter is, aki méltatta fiatal lány segítségére siető marseille-i rendőrök példamutató munkáját – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Trending Now

Újra jelentkezett a LikeFight: Orbán vezetésével arat a jobboldal a Facebookon

Ezúttal a január 7-13. közötti időszakot vizsgálta a Mandinernek a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata.

Közzétéve:

Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es országgyűlési választás időpontját, így élesre fordult a kampányidőszak. A dátum kitűzése alkalmából a Facebookon is jól kirajzolódtak a táborok várakozásai, megmutatkozott a lelkesültség mértéke és az adott politikai közösség választási győzelembe vetett hitének erőssége is láthatóvá vált – írja elemzésében a Mandiner. 

Az interakciószámokból az derült ki, hogy a Fidesz tábora sokkal aktívabb és optimistább, mint a baloldali tábor. A Fidesz mindhárom területen (politikusok, hivatalos oldalak, véleményvezérek) látványosan verte a baloldalt, mindhárom területen az interakciók több mint 60 százalékát hozta el.

A baloldali médiamunkások a Fidesz-világ online sikerét mindig a jobboldal hirdetési stratégiájával igyekeznek megmagyarázni, ezt a narratívát viszont alapjaiban kérdőjelezi meg az elmúlt hét. A Fidesz Facebook-oldalán például ezen a héten egy fillér költés sem volt, mégis 217 ezer interakciót szerzett, míg a baloldal összesített eredménye (minden ellenzéki párt interakcióinak összege) csupán 131 ezer volt.

Már sokadik alkalommal dől meg ez a baloldali mantra.

A valóság inkább az, hogy a választások kihirdetésének hetén a jobboldal sokkal felkészültebb állapotban volt, mint a baloldali ellenzék.

Politikusok

Stabil, 60 százalék feletti előnyt hoztak össze a jobboldal vezető politikusai a vizsgált időszakban. Orbán Viktor a közel 400 ezer interakciójával ezúttal is tekintélyes előnyhöz juttatta a jobboldalt és húzta maga után a többieket.

Márki-Zay Pétér és a baloldal ezen a héten sokadjára jelentették be, hogy most aztán tényleg lendületet vesz a kampányuk, de a baloldali tábor lelkesedésén ennek nem volt nyoma. Továbbra is más súlycsoportban játszik a baloldal miniszterelnök-jelöltje és a jobboldali miniszterelnök. Nagyon kontrasztos, hogy míg Márki-Zay Péter esetében egy bejegyzés átlagosan 3800 interakciót hozott a héten, addig Orbán Viktor egy bejegyzésén átlagosan majdnem tízszer annyi, pontosan 36 ezer interakció volt.

De legalább a baloldalon volt némi sikere Márki-Zay Péternek, aki hosszú hónapok után végre nyerni tudott a baloldal házi versenyében. A javításhoz a sok (41 db) bejegyzés, a megnövelt hirdetések, valamint Jakab Péter és Karácsony Gergely gyenge közösségi médiás aktivitásai járultak hozzá a leginkább.

Hivatalos oldalak

Közszolgálati üzeneteivel, tájékoztatóival ezúttal is a kormány Facebook-oldala vezeti a hivatalos oldalak listáját, így az oda kikerülő üzenetek ismét jelentős közönséghez jutottak el.

A pártok versenyében tovább nyílt az olló a jobboldal és a baloldal között. A kormánypártok az összes interakció több mint 62 százalékát termelték meg.

Az elmúlt években a közösségi médiában a hangsúly egyre inkább a személyiségekre helyeződött át – olvashatjuk megannyi szakértő tollából –, és ez a baloldal stratégiájában látszik is, a hivatalos oldalakra kisebb hangsúlyt és kevesebb energiát fektetnek. A Fidesz stratégiája viszont mintha ebben is különutas lenne, továbbra is aktívak ezek az intézményi oldalak, az interakciószámokból pedig az látszik, hogy a jobboldali tábor ezt pontozza is.

Véleményvezérek

A véleményvezérek frontján ezen a héten is a már hónapok óta kialakult erőviszonyok köszöntek vissza. A jobboldali mémoldalak és véleményvezérek ezúttal is kétharmad körüli aránnyal gyűrték maguk alá a baloldali véleményközeget. A DK-közeli szereplők az elmúlt egy hétben is meghatározták a baloldali gondolatvilágot, azonban jól látszik, hogy rajtuk kívül alig foglalkoznak a politikai szereplők ezzel a szcénával, így a baloldali listára már egészen alacsony, 20 ezer interakciót meghaladó eredménnyel is be lehetett kerülni. A jobboldalon ezzel szemben heti 40 ezer interakciónál kezdődik a belépés a TOP10-be.

Tovább olvasom

Trending Now

Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta – írta hétfőn a The Guardian online kiadása.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becer

Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra (476 ezer milliárd forint) nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, mellyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.

Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy

2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.

A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án

Tovább olvasom