Trending Now
Nem tett jót az ellenzék megítélésének az álhírgyártás
Sokat veszíthet az oltásellenes kampányon a baloldal a XXI. Század Intézet elemzője szerint.
Már a járvány első hullámának kezdetekor látni lehetett, hogy a hazai baloldal nem hajlandó félretenni aktuálpolitikai érdekeit, és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések támadását – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldal a vírus megjelenése óta álhíreket terjeszt, és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított.
A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a hazai baloldal álhírek terjesztésével szította a tüzet hazánk ellen, ennek hatására az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely hemzsegett a hamis állításoktól. Ilyen volt például, hogy Magyarországon „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, vagy az, hogy „meggyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – idézi fel Deák Dániel. Hozzáteszi, később maga Donáth Anna ismerte el egy kiszivárgott videofelvételen, hogy ezek az állítások hamisak voltak.
Áradó hazugságok
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, amelyben a magát mentőtisztnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, és köze sincs a mentőszolgálathoz. Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, hiszen valójában
a munkanélküliségi adatok továbbra is kedvezőek, a járvány után pedig könnyen normalizálódhat a munkaerőpiaci helyzet.
A második hullám kezdetén a baloldal leginkább a tesztelést támadta: azt állították, hogy nem történik elég tesztelés, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes a vizsgálat. Szintén ekkor terjedt el az a baloldali álhír, hogy nincs elég lélegeztetőgép az országban, de ezt azóta számtalan helyről cáfolták.
Ebbe a sorba illik az utóbbi hónapokban tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy februárban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok
– véli a vezető elemző. Különösen nevetségessé tette a baloldali politikusok érveit, hogy a harmadik hullám kezdetén már ugyanezek, a nyitást szorgalmazó szereplők beszéltek arról, hogy ők bizony jóval korábban vezették volna be a márciusi szigorításokat.
Támadták a vakcinákat
Tavaly ősszel bizonyos vakcinák ellen folyt negatív kampány, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, a baloldal azt állította, hogy nincsen oltási terv, az oltások beadása pedig rendkívül lassan zajlik – emlékeztet Deák Dániel. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is, amikor például Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon azonban szokás szerint továbbra sem történik semmi”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus pedig egybehangzóan állította, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is közölt az oltásokkal kapcsolatban.
Ne feledjük azt sem, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK már tavaly novemberben aláírásgyűjtésbe kezdett a koronavírus-oltóanyagok ellen, bármiféle bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy az orosz és a kínai vakcina nem elég megbízható
– hívta fel a figyelmet a baloldali kommunikáció hazugságaira Deák Dániel. A baloldali sajtóval kéz a kézben azt is hangoztatták, hogy a magyar hatóságok kizárólag politikai nyomásra engedélyezték a keleti vakcinákat – emelte ki a vezető elemző. Hasonló álláspontot képviseltek az MSZP-s politikusok is. A Jobbik eközben emberkísérlethez hasonlította az oltást.
Rájuk égett a bélyeg
Deák Dániel szerint nemcsak a baloldali politikusok, hanem a hozzájuk köthető holdudvar is oltásellenes hangulatkeltést folytatott. Az MSZP-közeli Publicus Intézet vezetője, Pulai András például potenciálisan veszélyesnek nevezte a kínai vakcinát egy műsorban, Závecz Tibor pedig – aki szintén főként baloldali megrendelésre dolgozik – februárban arról beszélt, a magyarok nem akarnak kínai oltóanyagot.
Az elmúlt időszakban tapasztalt oltásellenes hecckampány a baloldal népszerűségvesztéséhez vezethet, hiszen a magyar lakosság egyre szélesebb rétege tapasztalja az önálló magyar vakcinabeszerzés sikerét
– véli az elemző. Szerinte ezen nem változtat az, hogy a baloldal egy része kommunikációs pálfordulást hajtott végre, hiszen már rájuk égett az oltásellenes bélyeg. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.