Kövess minket!

Trending Now

Nem tett jót az ellenzék megítélésének az álhírgyártás

Sokat veszíthet az oltásellenes kampányon a baloldal a XXI. Század Intézet elemzője szerint.

Ellenzéki országgyűlési képviselők csoportosulása a Parlament előtt 2019 januárjában, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Már a járvány első hullámának kezdetekor látni lehetett, hogy a hazai baloldal nem hajlandó félretenni aktuálpolitikai ­érdekeit, és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések támadását – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésé­ben Deák ­Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldal a vírus megjelenése óta álhíreket terjeszt, és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a hazai baloldal álhírek terjesztésével szította a tüzet hazánk ellen, ennek hatására az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely hemzsegett a hamis állításoktól. Ilyen volt például, hogy Magyarországon „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, vagy az, hogy „meg­gyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – idézi fel Deák ­Dániel. Hozzáteszi, később maga Donáth Anna ismerte el egy kiszivárgott videofelvételen, hogy ezek az állítások hamisak voltak.

Áradó hazugságok

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, amelyben a magát mentőtisztnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, és köze sincs a mentőszolgálathoz. Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, hiszen valójában

a munkanélküliségi adatok továbbra is kedvezőek, a járvány után pedig könnyen normalizálódhat a munkaerőpiaci helyzet.

A második hullám kezdetén a baloldal leginkább a tesztelést támadta: azt állították, hogy nem történik elég tesztelés, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes a vizsgálat. Szintén ekkor terjedt el az a baloldali álhír, hogy nincs elég lélegeztetőgép az országban, de ezt azóta számtalan helyről cáfolták.

Ebbe a sorba illik az utóbbi hónapokban tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy februárban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok

– véli a vezető elemző. Különösen nevetségessé tette a baloldali politikusok érveit, hogy a harmadik hullám kezdetén már ugyanezek, a nyitást szorgalmazó szereplők beszéltek arról, hogy ők bizony jóval korábban vezették volna be a márciusi szigorításokat.

Támadták a vakcinákat

Tavaly ősszel bizonyos vakcinák ellen folyt negatív kampány, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, a baloldal azt állította, hogy nincsen oltási terv, az oltások beadása pedig rendkívül lassan zajlik – emlékeztet Deák Dá­niel. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is, amikor például Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon azonban szokás szerint továbbra sem történik semmi”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus pedig egybehangzóan állította, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is közölt az oltásokkal kapcsolatban.

Ne feledjük azt sem, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK már tavaly novemberben aláírásgyűjtésbe kezdett a koronavírus-oltóanyagok ellen, bármiféle bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy az orosz és a kínai vakcina nem elég megbízható

– hívta fel a figyelmet a baloldali kommunikáció hazugságai­ra Deák Dániel. A baloldali sajtóval kéz a kézben azt is hangoztatták, hogy a magyar hatóságok kizárólag politikai nyomásra engedélyezték a keleti vakcinákat – emelte ki a vezető elemző. Hasonló álláspontot képviseltek az MSZP-s politikusok is. A Jobbik eközben emberkísérlethez hasonlította az oltást.

Rájuk égett a bélyeg

Deák Dániel szerint nemcsak a baloldali politikusok, hanem a hozzájuk köthető holdudvar is oltásellenes hangulatkeltést folytatott. Az MSZP-közeli Publicus Intézet vezetője, Pulai András például potenciálisan veszélyesnek nevezte a kínai vakcinát egy műsorban, Závecz Tibor pedig – aki szintén főként baloldali megrendelésre dolgozik – februárban arról beszélt, a magyarok nem akarnak kínai oltóanyagot.

Az elmúlt időszakban tapasztalt oltásellenes hecckampány a baloldal népszerűségvesztéséhez vezethet, hiszen a magyar lakosság egyre szélesebb rétege tapasztalja az önálló magyar vakcinabeszerzés sikerét

– véli az elemző. Szerinte ezen nem változtat az, hogy a baloldal egy része kommunikációs pálfordulást hajtott végre, hiszen már rájuk égett az oltásellenes bélyeg. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is.

Trending Now

Hidegkuti Nándor tiszteletére indította el focis tesztjét a diákújságírók egyesülete

A száz évvel ezelőtt született Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat középcsatára tiszteletére indított nagyszabású játékot a DUE Médiahálózat és az MTK Budapest Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak néven.

Közzétéve:

Borítókép: A 60 éves MTK ünneplésén mond köszöntőt Hidegkuti Nándor, forrás: Fortepan/Kovács Márton Ernő

A hétfői sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint az ötletgazda Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke hangsúlyozta, hogy a 23 bajnoki címmel rendelkező kék-fehér klub olyan népmesei hősöket adott az országnak, mint Hidegkuti Nándor. Hozzátette: a csatár 302 találkozón 202 gólt szerzett az MTK színeiben, a labdarúgó Aranycsapat tagjaként 1952-ben olimpiai arany-, az 1954-es világbajnoki ezüstérmet nyert, 1953-ban az Évszázad mérkőzésén mesterhármast ért el Londonban az angolok ellen 6-3-ra megnyert találkozón.

Deutsch Tamás szerint

Hidegkuti a magyar labdarúgás egyik legnagyszerűbb alakja, ezért megérdemli, hogy az ő tiszteletére induljon el a sportággal kapcsolatos vetélkedősorozat. Ezért kereste meg a Nagy Diák Tesztek szervezőit, hogy a labdarúgást is vegyék be tematikus tesztjeik közé.

Kecskés István, a diákújságírókkal 1989 óta foglalkozó DUE Médiahálózat elnöke elmondta, a Hidegkuti-évforduló a legjobb alkalom a vetélkedő elindítására. Kiemelte, hogy a kérdések nemcsak Hidegkutiról és az Aranycsapatról, hanem a mai magyar labdarúgásról, illetve a magyar sportról is szólnak.

Szayly József, a DUE Médiahálózat alelnöke emlékeztett arra, hogy Nagy Diák Teszteket 2014-ben indították el a Nagy Diák IQ Teszttel és azóta több mint 20 témában közel félmillió diák töltötte ki azokat.

A Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak részleteiről annyit mondott, hogy a https://nagydiaktesztek.hu/ internetes oldalon megtalálható tudáspróba keretében mindenkinek 18 kérdésre kell négy lehetőségből kell kiválasztania a helyes választ. A tesztet egy applikáció segítségével mobiltelefonra is le lehet tölteni és egy regisztráció után indulhat el a játék. A 200 kérdésből véletlenszerűen kapja a feladatokat a játékos, akinek a legrövidebb időn belül kell a legtöbb helyes választ elérnie. Bárki többször is kitöltheti a tesztet, de mindig csak az utolsó próbálkozása számít bele a versenybe. Az első forduló november 25-én, a londoni 6-3-as magyar győzelem 69. évfordulóján indult és április végéig tart. A helyesen válaszoló 14 és 24 év közötti fiatalokból az 1000 legjobbat hívják be a már személyesen zajló középdöntőbe, ahonnan tízen jutnak be a fináléba. A döntőt május végén az Art Rendezvénytérben sorra kerülő egész napos DUE Sajtófesztivál keretében rendezik meg, de streamen is lehet majd követni. Hozzáfűzte: 25-30 ezer aktív kitöltőre számítanak, a fődíj egy kétszemélyes, négynapos londoni utazás lesz.

Tovább olvasom

Trending Now

Etikus hekkert keres az adóhivatal

Szokatlan álláspályázatokat tett közzé a napokban az adóhivatal: a hatóság etikus hekkert keres. A szervezet webtitkárt is alkalmazna, a szakember a hivatal kommunikációs csapatát erősítené, ahová az elmúlt időszakban nyelvészt, grafikust és operatőrt is felvettek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Több éve már annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdemben hozzálátott rendszerei modernizálásához. Az informatika az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a NAV-nál: a fejlett digitalis megoldások nem csupán a hatósági munkában, az ellenőrzések lebonyolításában jelentek meg, hanem a hivatal kommunikációjában is. A szervezet honapján nemrégiben megjelent álláshirdetés ugyanakkor az előzmények fényében is meglepő kissé. A NAV ugyanis etikus hekkert szeretne alkalmazni.

Az internetes támadások ellen is alkalmazható szakembert határozatlan időre, teljes munkaidőben alkalmazná a hatóság, az illetőnek Budapesten kellene dolgoznia, s meglehetősen sok feladata lenne. Részt kellene vennie például a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, közre kellene működnie a hibák feltárásában, s azok kijavítására is várnának tőle megoldási javaslatokat. Ezek mellett kibergyakorlatok lebonyolítása is az elvégzendő teendők közé tartozna, ahogyan az esetleges biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárásában és kivizsgálásában is szerepet kellene vállalnia.

Támadás alatt a NAV?

– Mi az oka annak, hogy a NAV etikus hekkert keres? Rendszeresen éri kibertámadás az adóhivatal oldalait? – tette fel a kérdést a Médiapiac.com a szervezet szóvivőjének. Válaszát Kis Péter András azzal kezdte, hogy nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a NAV az utóbbi időben nagyot lépett előre a digitalizáció területén.

– A magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. A NAV adatvagyona így ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, annyi, mint kétszázötven évnyi HD minőségű film. Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre

– fogalmazott Kis Péter András. Hozzátette: az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s adna új eszközt a NAV kezébe.

Az interneten elérhető hekker-álláspályázat szerint a NAV olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várja, akik rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, vagyis úgynevezett CEH, KCEH vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel, végzettséggel. Sikeres pályázat esetén az érintettnek számolnia kell biztonsági ellenőrzéssel, nemzetbiztonsági átvilágítással és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Az adóhivatal cserébe törvény szerinti illetményt, béren kívüli juttatást, rugalmas munkavégzést és képzési lehetőségeket kínál.

Akit érdekel a lehetőség, és rendelkezik is az elvárt szakmai ismeretekkel, az december 9-ig nyújthatja be pályázatát – természetesen elektronikus úton – a NAV-hoz. A pályázatokat még az idén elbírálják, a kiválasztott etikus hekker pedig márciusban munkába is állhat.

Webtitkár is kellene

A nem mindennapi munkaügyi felhívás kapcsán Kis Péter András arra is kitért, hogy a NAV a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, az Instagramon és a LinkedInen is közzéteszi a szervezet különleges álláspályázatait. Így ezeken a felületeken is megjelent a közlés, mely szerint a hatóság – az etikus hekker mellett – webtitkárt is keres.

– A NAV honlapját sokan látogatják, az oldal megannyi fontos adóügyi információt tartalmaz. A fő közteherviselési tudnivalók közül igyekszünk egyre többet a közösségi média különböző felületein is megjeleníteni. Akár ebben is segíthetne a majdan kiválasztandó webtitkár

– mondta Kis Péter András.

Sok ideje annak sincs, aki a NAV-ban szeretne webtitkári feladatokat ellátni, az álláshirdetés szerint ugyanis az érdeklődők december 6-áig adhatják be jelentkezésüket. De mit is várnak a webtitkártól? A hivatalos megnevezés szerint kommunikációs szakreferenst keres az adóhivatal, mégpedig határozatlan időre és teljes állásra. A budapesti munka legfontosabb része, hogy az új munkaerőnek fejlesztői, tartalomszolgáltatási feladatokat kellene ellátnia a NAV internetes és intranetes portáljain. Ez a gyakorlatban tartalmak elkészítését, közzétételét jelenti, de aloldalak kialakítása és akár hírlevelek összeállítása is a feladatok között lehet. Erre a munkakörre az adóhivatal HTML-ben, CSS-ben és JavaScriptben való jártasságot vár el, no meg – sok más mellett – azt, hogy a jelentkező akár éjszaka és hétvégén is hadra fogható legyen.

Sok a furcsa munka

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. Eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot a pandémia idején, 2020 őszén közzétett felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

A következő esztendő elején grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is érteniük kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték, ahogy gazdára talált az egy esztendeje meghirdetett operatőri státusz is. A hatóság azóta híradós formátumban és rövidfilmekben, vlogokban is kommunikál azokkal, akik a közösségi médiában követik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Majdnem minden háztartásban van tévé, erre használjuk a legtöbbet

Tízből kilenc háztartásban van tévé, amelyet a magyarok közel fele naponta 1-3 órára kapcsol be – derült ki egy friss kutatásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A felmérésben részt vevők tévénézésre és streamingre használják leggyakrabban a készülékeket, és az árra a legérzékenyebbek, ha tévévásárlásra kerül a sor. A Hisense megbízásából készített 1000 fős online felmérésből az is kiderült, hogy sportközvetítéseknél a minél nagyobb képernyőméret és a tévé képfelbontása a legfontosabb, új készüléket pedig mindössze a megkérdezettek 13 százaléka venne az előttünk álló egy évben.

A 18 és 65 év közötti magyarok közel 40 százaléka követi a 2022-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, és a legtöbben még mindig tévén nézik legszívesebben a sporteseményeket.

A kutatás arra is kitért, hogy a háztartások hány százalékában van tévé, mi alapján választanak készüléket a magyarok, és milyen célból használják legyakrabban.

Átlagosan napi 2 órát járatjuk

A felmérésből kiderült, hogy a háztartások több mint 90 százalékában van televízió, amelyet a kitöltők 20 százaléka naponta legalább egy-két órát, szintén 20 százalék két-három órát, 18 százalék pedig öt óránál is többet használ. Mindössze kilenc százalék tévézik napi egy óránál kevesebbet, a kitöltők három százaléka pedig hetente pár órát használja csak a készülékét.

Ár alapján választunk

Míg háztartásigép-vásárlásnál már egyre tudatosabbak a magyarok, ha tévéről van szó, még nem evidencia, hogy minél jobb energiabesorolású készüléket választunk. Mindössze a kitöltők közel harmada számára elengedhetetlen, hogy takarékos tévé legyen az otthonában, a megkérdezettek fele pedig ugyan fontosnak tartja, hogy ne fogyasszon sokat a készüléke, mégsem ez a legelső szempont, amit figyelembe vesz a vásárlásnál. A többség – a válaszadók majdnem fele – számára ugyanis az ár a legfontosabb, ha tévét vesz. Tizenegy százalékuk a készülék márkáját nézi meg először, kilenc százalék a képernyőméret alapján dönt, míg hat százalék a tévé képalkotó technikáját tartja a legfontosabbnak.

Tévézésre és streamingre megy el a legtöbb idő

Akiknél van tévé a lakásban, azok közül a legtöbben (több mint 60 százalék) tévénézésre használják a készüléküket, közel húsz százalék viszont inkább streamingeléssel tölti a legtöbb időt. Öt százalék nyilatkozott úgy, hogy kivetítőként használja a képernyőt, négy százalék zenét hallgat az eszközön, kettő százalék pedig a gaming funkciókat élvezi ki leggyakrabban. A felmérésben részt vevők közül egyébként mindössze tizenhárom százalék vásárolna új készüléket az elkövetkezendő egy éven belül.

Házimoziélmény a meccsekhez

Ha sporteseményekről van szó, a kitöltők több mint 30 százaléka számára a minél nagyobb képernyőméret a legfontosabb szempont; 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy a készülék képfelbontása a döntő, tíz százalék szerint részletgazdag képi megjelenítés és a szuperéles kontúrok kellenek a gyors jelenetekhez, míg három százalék csak olyan tévén nézné sportot, amelyen külön sportmóddal is rendelkezik.

A felmérés a jelenleg is futó labdarúgó-világbajnokság apropóján arra is rákérdezett, hogy a résztvevők vásárolnának-e olyan készüléket, amelyen vissza lehet nézni a vb mérkőzéseit, valamint egyéb, labdarúgással kapcsolatos híreket, összefoglalókat. A kitöltők közel harmadát érdekelné ez az új applikáció, ugyanakkor nem feltétlenül áldoznának többet csak emiatt egy készülékre.

Tovább olvasom