Kövess minket!

Trending Now

Nem tett jót az ellenzék megítélésének az álhírgyártás

Sokat veszíthet az oltásellenes kampányon a baloldal a XXI. Század Intézet elemzője szerint.

Ellenzéki országgyűlési képviselők csoportosulása a Parlament előtt 2019 januárjában, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Már a járvány első hullámának kezdetekor látni lehetett, hogy a hazai baloldal nem hajlandó félretenni aktuálpolitikai ­érdekeit, és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések támadását – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésé­ben Deák ­Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldal a vírus megjelenése óta álhíreket terjeszt, és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a hazai baloldal álhírek terjesztésével szította a tüzet hazánk ellen, ennek hatására az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely hemzsegett a hamis állításoktól. Ilyen volt például, hogy Magyarországon „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, vagy az, hogy „meg­gyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – idézi fel Deák ­Dániel. Hozzáteszi, később maga Donáth Anna ismerte el egy kiszivárgott videofelvételen, hogy ezek az állítások hamisak voltak.

Áradó hazugságok

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, amelyben a magát mentőtisztnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, és köze sincs a mentőszolgálathoz. Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, hiszen valójában

a munkanélküliségi adatok továbbra is kedvezőek, a járvány után pedig könnyen normalizálódhat a munkaerőpiaci helyzet.

A második hullám kezdetén a baloldal leginkább a tesztelést támadta: azt állították, hogy nem történik elég tesztelés, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes a vizsgálat. Szintén ekkor terjedt el az a baloldali álhír, hogy nincs elég lélegeztetőgép az országban, de ezt azóta számtalan helyről cáfolták.

Ebbe a sorba illik az utóbbi hónapokban tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy februárban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok

– véli a vezető elemző. Különösen nevetségessé tette a baloldali politikusok érveit, hogy a harmadik hullám kezdetén már ugyanezek, a nyitást szorgalmazó szereplők beszéltek arról, hogy ők bizony jóval korábban vezették volna be a márciusi szigorításokat.

Támadták a vakcinákat

Tavaly ősszel bizonyos vakcinák ellen folyt negatív kampány, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, a baloldal azt állította, hogy nincsen oltási terv, az oltások beadása pedig rendkívül lassan zajlik – emlékeztet Deák Dá­niel. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is, amikor például Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon azonban szokás szerint továbbra sem történik semmi”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus pedig egybehangzóan állította, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is közölt az oltásokkal kapcsolatban.

Ne feledjük azt sem, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK már tavaly novemberben aláírásgyűjtésbe kezdett a koronavírus-oltóanyagok ellen, bármiféle bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy az orosz és a kínai vakcina nem elég megbízható

– hívta fel a figyelmet a baloldali kommunikáció hazugságai­ra Deák Dániel. A baloldali sajtóval kéz a kézben azt is hangoztatták, hogy a magyar hatóságok kizárólag politikai nyomásra engedélyezték a keleti vakcinákat – emelte ki a vezető elemző. Hasonló álláspontot képviseltek az MSZP-s politikusok is. A Jobbik eközben emberkísérlethez hasonlította az oltást.

Rájuk égett a bélyeg

Deák Dániel szerint nemcsak a baloldali politikusok, hanem a hozzájuk köthető holdudvar is oltásellenes hangulatkeltést folytatott. Az MSZP-közeli Publicus Intézet vezetője, Pulai András például potenciálisan veszélyesnek nevezte a kínai vakcinát egy műsorban, Závecz Tibor pedig – aki szintén főként baloldali megrendelésre dolgozik – februárban arról beszélt, a magyarok nem akarnak kínai oltóanyagot.

Az elmúlt időszakban tapasztalt oltásellenes hecckampány a baloldal népszerűségvesztéséhez vezethet, hiszen a magyar lakosság egyre szélesebb rétege tapasztalja az önálló magyar vakcinabeszerzés sikerét

– véli az elemző. Szerinte ezen nem változtat az, hogy a baloldal egy része kommunikációs pálfordulást hajtott végre, hiszen már rájuk égett az oltásellenes bélyeg. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is.

Trending Now

Riportfilm készült a popkultúra szereplőivel (videó)

Ismert zenészek, valamint koncert- és fesztiválszervezők részvételével készült a „Hadd lássuk a kezeket” című riportfilm. A szereplők a pandémia eddigi időszakáról mesélik el személyes élményeiket.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

A koncertező zenészek szeretnének minél előbb biztonságosan színpadra állni, a szervezők pedig készen állnak arra, hogy zöld jelzés esetén elindulhassanak a koncertek, fesztiválok. Ehhez azonban elengedhetetlen a mostaninál nagyobb átoltottság. Ez szolgált a film apropójául – közölték a készítők.

A filmben szereplő művészeket milliók követik, a klubok, fesztiválok közönsége is több százeresre tehető. A zenészek és a háttéremberek ezekkel a riportokkal példát szeretnének mutatni a rajongóknak, a vendégeknek. Abban ugyanis mind egyetértenek, hogy jelenleg az oltás jelenti az egyetlen megoldást. A VOLT Produkció nem titkoltan azzal a céllal indította el az akciót, hogy a koncertekre járó közönséget az oltás fontosságáról győzze meg.

A szereplők és a film készítői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy számukra az oltás nem politikai kérdés, a megszólalásokért pedig senki nem kért és nem is fogadott el fizetséget.

„Azzal a céllal hívtuk össze az ország számos pontján tevékeny szervezőket és a legismertebb művészek közül sokakat, hogy saját szavaikkal mondják el, mit gondolnak az oltás jelentőségéről. Mindenki azt várja, hogy végre biztonságban legyünk és ugyancsak biztonságosan elindulhassanak a koncertek, fesztiválok. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a jelenleginél is többen oltassák be magukat” – mondja Lobenwein Norbert, fesztiválszervező, a film rendezője. „Ezért kértünk fel a példaképeket, olyanokat, akiket sok millióan követnek. A riportok készítése közben azt éreztük, ritka és fontos pillanat, hogy a hazai könnyűzene e meghatározó szereplői egyszerre mesélnek az érzéseikről, élményeikről, főként egy olyan ügy, a pandémia kapcsán, amely mindenkit súlyosan érintett. Ezért gondoltuk úgy, hogy ezekből a beszélgetésekből egy riportfilm is kerekedhet, amelyet akár most, akár évek múlva fontos korlenyomatként is érdekes lesz megnézni.”

A riportokban a művészek és szervezők őszintén mesélnek arról, hogy milyen volt számukra az elmúlt időszak, mit várnak az első koncertektől. Az alkotók mindenkit arra bíztatnak, hogy a lehető legtöbb fórumon osszák meg a ”Hadd lássuk a kezeket!” című filmet.

Borítókép: Rúzsa Magdi énekes a Debreceni Egyetem yoUDay elnevezésű eseményén a debreceni Nagyerdei Stadionban 2019. szeptember 18-án este

Tovább olvasom

Trending Now

A 15 év felettiek csaknem háromnegyede internetezik

Viszont az internethasználatban az egyes korosztályok között komoly különbség mutatkozik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 15 év feletti magyar lakosok 74,11 százaléka internetezik, az internethasználatban az egyes korosztályok között komoly különbség mutatkozik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által elfogadott, az internetes közönségmérési adatok alapján készült tanulmányból.

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 15 és 24 év közötti Z-generáció, a 25 és 40 év közötti Y-generáció, valamint a 41 és 56 év közötti X nemzedék 95,1, 96,7 és 82,3 százalékban szörföl a neten, míg az 57-75 éves Baby-boomereknek csak 57,1 százaléka – közölték.

A 2021 első negyedévét feldolgozó tanulmányt a hatóság honlapján tették közzé.

Tovább olvasom

Trending Now

Az okostelefonunk lett az otthonunk az antropológusok szerint

Bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, »hazamehet« az okostelefonjához.

Közzétéve:

Borítókép: illusztráció, fotó: Pixabay

Az okostelefonunk vált az otthonunkká a University College London (UCL) antropológusai szerint. “Emberi csigákként otthonunkat a zsebünkben hordjuk” és hajlamosak vagyunk az eszköz miatt elhanyagolni barátainkat és családunkat – olvasható a The Guardian által szemlézett tanulmányban.

A UCL antropológusainak csoportja több mint egy éven át dokumentálta Írországtól Kamerunig a világ kilenc országában az okostelefon-használatot, és arra jutott, hogy az emberek ugyanúgy éreznek az eszköz iránt, mint ahogyan otthonuk iránt.

“Az okostelefon már nem egy eszköz, amit használunk, hanem olyan, mint egy hely, ahol élünk. Ennek hátulütője az emberi kapcsolatok számára az, hogy bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, »hazamehet« az okostelefonjához”

– fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.

Ez a viselkedé, és az általa okozott frusztráció, csalódottság vagy éppen sértettség az, amit a közelség halálának nevezünk. Megtanulunk együtt élni azzal a veszéllyel, hogy még ha fizikailag együtt vagyunk is, társas szempontból, érzelmileg egyedül lehetünk – mondta a szakértő.

A tudósok vizsgálatukban más kutatásokkal ellentétben az idősebb felnőttekre összpontosítottak, “akik sem fiatalnak, sem idősnek nem tartják magukat”.

Az okostelefon lehet – talán a munkahely mellett – a konkrét otthon egyetlen konkurense, melyben időt töltünk ébren.

Kiemelik a kutatók azonban azt is, hogy

az okostelefon nyújtotta “otthon” messze nem a pihenés színteréül szolgál, mivel állandóan megszakíthatja a munkahelyi kommunikáció vagy valamilyen közösségi média.

A megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi otthon elsődleges menedékként betöltött funkcióját. Az alkalmazottaktól sok helyen elvárják, hogy a munkahely elhagyása, a munka befejezése után is elérhetők maradjanak. Egy gyerek, akit társai piszkálnak, zaklatnak, ma már kevés nyugalmat találhat – ha találhat – otthonába hazatérve.

Tovább olvasom