Kövess minket!

Trending Now

Nem tett jót az ellenzék megítélésének az álhírgyártás

Sokat veszíthet az oltásellenes kampányon a baloldal a XXI. Század Intézet elemzője szerint.

Ellenzéki országgyűlési képviselők csoportosulása a Parlament előtt 2019 januárjában, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Már a járvány első hullámának kezdetekor látni lehetett, hogy a hazai baloldal nem hajlandó félretenni aktuálpolitikai ­érdekeit, és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések támadását – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésé­ben Deák ­Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldal a vírus megjelenése óta álhíreket terjeszt, és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a hazai baloldal álhírek terjesztésével szította a tüzet hazánk ellen, ennek hatására az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely hemzsegett a hamis állításoktól. Ilyen volt például, hogy Magyarországon „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, vagy az, hogy „meg­gyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – idézi fel Deák ­Dániel. Hozzáteszi, később maga Donáth Anna ismerte el egy kiszivárgott videofelvételen, hogy ezek az állítások hamisak voltak.

Áradó hazugságok

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, amelyben a magát mentőtisztnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, és köze sincs a mentőszolgálathoz. Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, hiszen valójában

a munkanélküliségi adatok továbbra is kedvezőek, a járvány után pedig könnyen normalizálódhat a munkaerőpiaci helyzet.

A második hullám kezdetén a baloldal leginkább a tesztelést támadta: azt állították, hogy nem történik elég tesztelés, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes a vizsgálat. Szintén ekkor terjedt el az a baloldali álhír, hogy nincs elég lélegeztetőgép az országban, de ezt azóta számtalan helyről cáfolták.

Ebbe a sorba illik az utóbbi hónapokban tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy februárban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok

– véli a vezető elemző. Különösen nevetségessé tette a baloldali politikusok érveit, hogy a harmadik hullám kezdetén már ugyanezek, a nyitást szorgalmazó szereplők beszéltek arról, hogy ők bizony jóval korábban vezették volna be a márciusi szigorításokat.

Támadták a vakcinákat

Tavaly ősszel bizonyos vakcinák ellen folyt negatív kampány, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, a baloldal azt állította, hogy nincsen oltási terv, az oltások beadása pedig rendkívül lassan zajlik – emlékeztet Deák Dá­niel. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is, amikor például Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon azonban szokás szerint továbbra sem történik semmi”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus pedig egybehangzóan állította, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is közölt az oltásokkal kapcsolatban.

Ne feledjük azt sem, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK már tavaly novemberben aláírásgyűjtésbe kezdett a koronavírus-oltóanyagok ellen, bármiféle bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy az orosz és a kínai vakcina nem elég megbízható

– hívta fel a figyelmet a baloldali kommunikáció hazugságai­ra Deák Dániel. A baloldali sajtóval kéz a kézben azt is hangoztatták, hogy a magyar hatóságok kizárólag politikai nyomásra engedélyezték a keleti vakcinákat – emelte ki a vezető elemző. Hasonló álláspontot képviseltek az MSZP-s politikusok is. A Jobbik eközben emberkísérlethez hasonlította az oltást.

Rájuk égett a bélyeg

Deák Dániel szerint nemcsak a baloldali politikusok, hanem a hozzájuk köthető holdudvar is oltásellenes hangulatkeltést folytatott. Az MSZP-közeli Publicus Intézet vezetője, Pulai András például potenciálisan veszélyesnek nevezte a kínai vakcinát egy műsorban, Závecz Tibor pedig – aki szintén főként baloldali megrendelésre dolgozik – februárban arról beszélt, a magyarok nem akarnak kínai oltóanyagot.

Az elmúlt időszakban tapasztalt oltásellenes hecckampány a baloldal népszerűségvesztéséhez vezethet, hiszen a magyar lakosság egyre szélesebb rétege tapasztalja az önálló magyar vakcinabeszerzés sikerét

– véli az elemző. Szerinte ezen nem változtat az, hogy a baloldal egy része kommunikációs pálfordulást hajtott végre, hiszen már rájuk égett az oltásellenes bélyeg. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is.

Trending Now

Így segíthetik az időseket a fiatalabbak az online térben

Időseknek szóló digitális tartalmakat ajánl, valamint mobilkészüléket és mobilinternet-csomagot is segít választani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Netre fel! kampányának részeként a Szupersegítő-program, amely egyben arra motiválja a fiatalokat, hogy segítsenek az arra nyitott hatvan feletti rokonaiknak, ismerőseiknek eligazodni a digitális eszközök használatában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A médiahatóság csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fiatalok világnapjára (augusztus 12.) az NMHH összegyűjtött néhány olyan digitális megoldást, amelyet az idősebbeknek is érdemes lehet megtanulni. Ezek beüzemeléséhez (azaz a telepítéséhez, a regisztrációhoz és az első használathoz) érdemes fiatalabb hozzátartozóik segítségét kérni, hosszú távon azonban megkönnyítheti a mindennapi életet.

Az alkalmazások között említik a Magyar Posta iCsekk alkalmazását. Mobilra vagy tabletre letöltve csak a csekken látható QR-kódra kell irányítani a kamerát és máris kártyás fizetéssé alakítja a csekkbefizetést.

A kártyaadatokat megadva már csak jóvá kell hagyni a tranzakciót és a csekket be is fizettük. Telepítés után érdemes regisztrálni a kártyaadatokat, így a jövőbeni használatok alkalmával nem kell az összes bankkártyaadatot újra és újra felvinni. Fizetés után pedig hasznos, ha megjelöljük a csekken, hogy azt már befizettük.

A Google térképkeresője segít például a menetrendek alapján kiszámolni, hogyan jutunk el a leggyorsabban és legegyszerűbben egy kiválasztott helyre, de ismeri az intézmények és üzletek nyitvatartási idejét, így akár azt is megtudhatjuk, érdemes-e még elindulni.

A kedvenc helyeinket, útvonalainkat megjelölhetjük és elmenthetjük, így akár egy kattintással előhívhatjuk és megnézhetjük, mikor indul a következő busz, troli vagy villamos, mikor kell útnak indulnunk és mikor érkezünk meg. Android készülékekre a Google térkép, Apple eszközökre az Apple Maps a leggyakoribb, a fővárosban tömegközlekedőknek azonban hasznos lehet a BKK BudapestGO alkalmazása is, amely szintén letölthető Android- és Apple-verzióban is, és nemcsak útvonaltervezésre, de jegy- és bérletvásárlásra is használható – írták.

A meteorológiai alkalmazásokkal bárhol, bármikor megnézhető az adott város, régió időjárása; az Ország Meteorológiai Szolgálat Meteora nevű applikációja mellett az Időkép és a Köpönyeg alkalmazás is kiváló – közölte az NMHH.

Aki szeretné megtudni egy-egy növény nevét, annak nélkülözhetetlen segítség lesz a PlantNet növényhatározó alkalmazás, amely egy fotó alapján azonosítja be a növényt. Az alkalmazás két irányba is segít: feltöltött képeinkből ugyanis egy nemzetközi tudóscsoport vizsgálja az egyes növényfajok elterjedtségét. A haladók megpróbálhatják ugyanezt madarakkal is; a Merlin Bird ID madárfotókkal és madárdalokkal is remekül dolgozik Android és Apple készülékeken is – hívták fel a figyelmet.

Az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő alkalmazása egyszerre küldi el a segélyhívást és a pontos helyét is. A helymeghatározó funkció abban is segít, hogy megtudjuk, merre található a legközelebbi defibrillátor, rendelőintézet és gyógyszertár.

Az NMHH idősebbek mobilinternet-használatát segítő tematikus oldalán, a netrefel.hu címen más alkalmazásokat is ajánlanak a nyelvtanulástól a fitneszig.

Tovább olvasom

Trending Now

Hamarosan kiderül, melyik feltörekvő zenekart támogatja a Petőfi Rádió

A Fülesbagoly Tehetségkutató utolsó fordulóját szeptember 10-én rendezik meg Martonvásáron. A nagyszabású könnyűzenei versenyen fesztiválfellépéseket és sajtómegjelenéseket is lehet nyerni: a Petőfi Rádióban is bemutatkozási lehetőséget kap a legjobbnak ítélt előadó vagy zenekar.

Közzétéve:

Hatodik alkalommal rendezik meg Martonvásáron a Fülesbagoly Tehetségkutatót szeptember 10-én, a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban, ahol közel 30 nyereményt adnak át a szervezők. A díjak között szerepel televíziós- és fesztivál fellépési lehetőség, rádiós játszás, arculattervezés, de akár egy házistúdió kiépítésével is gazdagabbak lehetnek az ifjú könnyűzenei tehetségek. 

A magyar zene elkötelezett támogatójaként a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV is részt vett a többfordulós verseny zsűrizésében, valamint különleges nyereményt is felajánlott. A Petőfi Rádió saját különdíjat oszt ki, amellyel a feltörekvő előadó vagy zenekar országos ismertséghez juthat. A rádió zenei szerkesztősége kiválaszt a három döntős dala közül egyet, amelynek előadóit bemutatja, és a szerzeményt rotációban játssza

A Fülesbagoly Tehetségkutató számos kísérőprogrammal egészül ki Martonvásáron. A zenei verseny teljes ideje alatt a Hangszert a kézbe! kiállításon csaknem 120 hangszert lehet kipróbálni. A tehetségkutató után Szeder ad koncertet, majd DJ Bebe pörgeti az elmúlt 20 év magyar alternatív és rockzene slágereit.

A verseny eredményéről a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV is beszámol majd, a legfrissebb hírek a csatornák közösségi oldalain érhetők el.

Tovább olvasom

Trending Now

Így hatott a gazdasági helyzet változása a híroldalak forgalmára

A DKT aktuális elemzése bemutatja a híroldalak aggregált látogatottságának változását januártól júliusig, reflektálva a gazdasági helyzet és ezzel összefüggésben a gazdasági intézkedések látogatottságnövelő hatására, de emellett a szokásos havi toplistákat is tartalmazza, amelyek révén mind a napi átlagos, mind a havi összesített látogatószám alapján áttekinthető az egyes weboldalak és brandek júliusi pozíciója.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A DKT elemzéseiben visszatérő elem a híroldalak látogatottságának vizsgálata, főleg azért, mert az ilyen tematikájú oldalak dominálják a látogatottsági toplistákat. Idén már két alkalommal, a februári és a márciusi látogatottsági adatok bemutatása során is kitértünk erre a szegmensre az orosz-ukrán háború kitörése, majd a magyarországi parlamenti választások kampányának hatásaira reflektálva. Most, az általában „uborkaszezonnak” számító nyári hónapokban az orosz-ukrán háború és az arra adott reakciók begyűrűző hatásai, valamint a részben ezekkel összefüggésben hozott kormányzati, alapvetően gazdasági intézkedések hatásait kerestük a híroldalak látogatottságában. Jól látható, hogy a magukat híroldalként (is) definiáló weblapok átlagos összesített napi látogatószáma (real user) jelentősen, 2,8 millió látogatóról 3 millió látogatóra nőtt. Ennél csak a parlamenti választásokat megelőző hónapban volt egy nagyon picit magasabb a híroldalak látogatottsága.

A híréhség növekedésének bemutatása után következzenek a szokásos havi toplisták.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, de a második-negyedik helyen sem történt változás, az Indexet az Origo, majd a 24.hu követi. Az ötödik helyre a portfolio.hu került nyolc helyet javítva júniusi helyezésén (feltehetően nem függetlenül a megnövekedett gazdasági információ-igénytől). A hatodik jelenleg változatlanul az nlc.hu. Míg a hetedik helyen az Időkép oldala található, amely az elmúlt hónapokban az ötödik és hetedik hely között mozgott. A nyolcadik helyre a Telex került három helyet előre lépve. A tízes listát júliusban a ripost.hu és a borsonline zárta.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor azt láthatjuk, hogy az első két helyezett helyet cserélt (nem először az elmúlt hónapokban). A brand-listán az első helyen az Index áll, míg a másodikon a Blikk. Harmadik helyen mindkét listán az Origóval találkozhatunk, míg a negyediken az 24-gyel. Innentől viszont némileg megváltozik a sorrend a weboldalakhoz képest: az ötödik helyen az Időkép, a hatodikon a Telex, a hetediken a Portfolió, míg a nyolcadikon az NLC áll. Viszont a tízes brandlistát ugyanúgy a Ripost, majd a Borsonline zárja, mint a weboldalak sorát.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján készített toplista első helyét – júniushoz képest egyet előre lépve – a blikk.hu foglalta el júliusban. Második helyen most a 24.hu áll – a két oldal között hónapról hónapra változik a felállás, kerülgetik egymást, de trendről nem beszélhetünk. Az Index és az Origo is helyet cserélt: az index.hu most a harmadik helyet foglalhatta el, míg a negyedik helyen az origo.hu áll. Eközben őrzi ötödik helyét a femina.hu. Hatodik a portfolio.hu hat helyet előre lépve. Sorban utána következik az nlc.hu, a ripost.hu és a borsonline.hu, míg a tízes listát most a promotions.hu zárja.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Többnyire ez a helyzet most is, kivéve az első két helyet. Míg a weboldalak listán első a blikk.hu és második a 24.hu, addig a brandek listáján éppen fordított a helyzet. Innentől kezdve viszont megegyezik az egyes brandek helye a toplistán a weboldalak helyezésével a harmadik helyezett Indextől a tizedik helyezett Promotions-ig bezárólag.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brand-nek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.

Tovább olvasom