Kövess minket!

Trending Now

Nem tájékozatlan a vidéki ember

Aki úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, minden részletnek utánanézhet a világhálón. Az információk szabad elérhetősége fontos abban, hogy mindenki megfontoltan dönthessen az élet bármely területén. Ebben ma a legnagyobb szerep kétségkívül az interneté, és éppen az elmúlt az időszakban jutott jelentős támogatáshoz az infrastruktúra kiépítése és a digitális kompetenciák fejlesztése.

Pixabay

Bármilyen információt elérhet az interneten az ember, csak néhány kattintás kérdése – ezt tudja a magyar felhasználók túlnyomó többsége, és vélhe­tően alig akad, aki ne ismerné az internet fogalmát.

Akit érdekel a politika, és úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, azt semmi nem gátolhatja abban, hogy minden őt érdeklő részletnek utánanézhessen a világhálón.

A hálózatfejlesztéseket és a digitális kompetenciák fejlesztését (vagyis az internet használatának oktatását) a közelmúlt kormányai anyagilag és programszervezésben is kiemelten támogatták – jegyzi meg a Magyar Nemzet cikke.

Széles sáv mindenkinek

A Szupergyors internet program 2015-ben indult el azzal a céllal, hogy 2020-ra minden háztartás elérhesse a legalább 30 Mbps sebességű internetet. Ehhez csaknem egymillió új elérés kiépítésére volt szükség, ami 2018-ra be is fejeződött mintegy 150 mil­liárd forintból, amelyből 67 milliárdot az állam állt (az összeg másik felét a beruházó vállalatok fizették). Emellett 2018 januárjában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a kormány a nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásokat.

Az internetelérést több módon lehet illusztrálni. A Központi Statisztika Hivatal legutóbbi, 2020-as kimutatása szerint a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése. Ezzel az uniós tagállamok középső harmadában foglalunk helyet, az ­uniós átlag 91 százalék.

Mi több, az internet-előfizetők 99 százaléka döntött a gyorsabb szolgáltatás, a széles sávú net mellett.

Az internetet használó háztartások 71 százalékában volt mobilnetes előfizetés is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint az okostelefonos előfizetések 2017 harmadik negyedéve és az egy évvel ezelőtti állapot között 1,6 millióval nőttek, így elérték a hétmilliót. Ehhez még hozzá kell számolni azt a félmillió előfizetést, amit nagyképernyős mobileszközökhöz, vagyis tabletekhez, laptopokhoz váltottak ki. Egy átlagos mobilnet-előfizető havonta jelentős, 7,2 GByte adatforgalmat generál.

Segítség a kis jövedelműeknek

Az internetellátottság mértékének továbbra is egyik meghatározó tényezője a háztartások jövedelmi helyzete. Az internet iránti igényt ennek fényé­ben jól tükrözi, hogy 2020-ban a 16–74 éves korosztályban

azon csoport háromnegyedének is volt széles sávú kapcsolata a világhálóval, amelynek a havi nettó jövedelme nem érte el a 250 ezer forintot.

Ebben szerepe lehetett annak, hogy a kormány javaslatára Magyarországon két lépésben csökkent az internet-előfizetés áfája: 2017. január 1-jétől 27-ról 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 18-ról öt százalékra, elérve az unióban a legalacsonyabb adókulcsot ennél a szolgáltatásnál. Az intézkedés hatályának első két éve alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több maradt a lakossági és a céges előfizetőknél, és annak idején összesen 17-18 százalékkal lett olcsóbb a szolgáltatás.

Aki még az áfacsökkentés után is drágának találja az internet-előfizetéseket, a kedvezményes digitális jólét alapcsomaggal (DJA) élhet a mai napig is. A csomag a szolgáltatók kínálatában meglévő legkedvezőbb árú internet-előfizetéshez képest is 15 százalékkal olcsóbb azoknak, akiknek még soha nem volt internet-előfizetésük. (Jelenleg a legolcsóbb DJA 1990 forintba kerül, a legdrágább 3820-ba a három nagy mobilszolgáltatónál.)

Tudás az eszköz mellé

Mindezek mellett a Digitális jólét program segítségével

2018 végére minden magyarországi település legalább egy közintézményében és legalább egy közterületén ingyenes, széles sávú wifiszolgáltatást tettek elérhetővé.

Mintegy ötmilliárd forint jutott arra is, hogy kialakítsák a digitális pontokat, azokat a közösségi tereket országszerte, ahol a legújabb eszközökön, a leggyorsabb hálózaton professzionális segítséggel ismerkedhetnek meg a digitális világgal azok, akiknek eddig nem volt rá lehetősége. (Ezen a linken megtalálhatja az önhöz legközelebb lévő digitális jólét program pontot.)

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Álhíreket terjeszt a baloldal a közösségi médiában és sms-eken keresztül

Az üzenetekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy pénzüket, megtakarításaikat minél előbb vegyék ki a pénzintézetekből. Az ügyben rendőrségi eljárás indult.

Közzétéve:

Jelentős mennyiségű sms-t szétküldve próbálnak rémhíreket terjeszteni a magyar ügyfelek körében – írja a Magyar Nemzet.

– Gyorsan bankból kivenni a pénzt, otthon széfben tartani, mert „a gazemberek ellopják” – olvasható az SMS-ben.

Varju László DK-s politikus péntek délutánra lényegében a most terjedő SMS-ekével egybevágó címmel hirdetett sajtótájékoztatót, ami azt a gyanút erősíti, hogy a dollárbaloldal áll az akció mögött.

Az üzenetek hasonló körben terjednek, mint az országgyűlési választásokat megelőzően, a dollárbaloldal kampányát támogató SMS-dömping idején. Mivel a mostani SMS-eket hasonló kör kapja, nem zárható ki, hogy az akciót most is ugyanannak az illegálisan beszerzett adatbázisnak a segítségével hajtják végre az elkövetők.  

A Magyar Nemzet információi szerint a rendőrség rémhírterjesztés miatt azonnal nyomozást rendelt el.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közleményben reagált a történtekre.

“Az elmúlt napokban olyan pánikkeltő üzeneteket és hamis híreket terjesztett a dollárbaloldal a közösségi médiában, továbbá sms-eken keresztül is, melyek szerint a lakossági megtakarításokat veszély fenyegeti, és emiatt az a legjobb szerintük, ha az emberek megszüntetik a bankbetéteiket.

Ezek az állítások egyrészt valótlanok és súlyosan sértik az ország, illetve a magyar állampolgárok érdekeit, másrészt az ilyen rémhírek terjesztése bűncselekmény, melyekkel kapcsolatban a rendőrség már nyomozást indított.

Jól látható jelei vannak, hogy a következő időszakra forint elleni támadást készítenek elő több irányból, melyhez a külföldi megrendelők kérésére a hazai dollárbaloldal is kézzel fogható segítséget nyújt” – írta Kocsis Máté a közösségi oldalán.

Borítókép: Varju László

Tovább olvasom

Trending Now

M4 Sport-Az Év sportolója Gála 2022 – Megkezdődött a szavazás

Pénteken megkezdődött az internetes szavazás 2022 legjobb sportolóira – a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) tagjai 65. alkalommal voksolhatnak.

Közzétéve:

MTI/Illyés Tibor

Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke az M1 aktuális csatornán ismertette a listákat. A szövetség elnöksége öt kategóriában tízes jelöltlistákat állított össze, a szavazás december 30-ig tart. Ekkor jelentik be, hogy kategóriánként kik kerültek be az első háromba.

A Magyar Sportújságírók Szövetsége 2023. január 9-én, hétfőn, új helyszínen, a budapesti Operaházban rendezi meg az M4 Sport-Az Év Sportolója Gála 2022 díjátadót. A műsor 19.30-tól látható majd az M4 Sporton.

Szöllősi György emlékeztetett rá, hogy 2022-ben páratlan sportsikerek születtek. A férfiaknál például van a jelöltek között olimpiai bajnok és több olyan világbajnok, aki olimpiai számban diadalmaskodott.
Az MSÚSZ harmadszor díjazza az Év sportpillanatát, az m4sport.hu oldalon található, a szövetség és a sportcsatorna szakértői által összeállított listára a szurkolók szavazhatnak december 30-án, pénteken 10 óráig. A szűkített hármas lista alapján viszont már felkért szakemberek döntenek a nyertesről. Az Év szabadidős sporteseménye-díjra pályázni december 20-ig lehet, a győztesekről az MSÚSZ elnöksége határoz, miként arról is, hogy ki kapja majd Az Év e-sportolója-díjat.

A fogyatékos sportolóknál három kategóriában hirdetnek győztest. A jelöltek listáját a Magyar Paralimpiai Bizottság állította össze, a végső sorrendről az MPB által felkért szakemberek, szakírók döntenek. Egy fogyatékos sportolókkal foglalkozó edző, Pruzsina István bekerült az Év edzője-díj jelöltjei közé.

Borítókép: Csoportkép az M4 Sport – Év sportolója gálán a Nemzeti Színházban 2022. január 6-án

Tovább olvasom

Trending Now

MNMSZ: A profitéhség nem indokolhatja az erőszakot és a megalázást

Közleményben adott hangot megdöbbenésének a Magyar Nemzeti Médiaszövetség az RTL kereskedelmi csatorna Való világ című műsorában tapasztaltak miatt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az újságírószervezet kommünikéjében nehezményezi, hogy az RTL nemcsak hogy nem tartott önvizsgálatot a bő egy hónapja történt eset után, amikor egyik műsorának műsorvezetői élő adásban aláztak meg egy kolumbiai kisfiút, hanem még fokozta is ezt, amikor élőben közvetítették az egyik műsoruk szereplőjével szemben elkövetett erőszakot.

Azt írják:

„A Való Világ elnevezésű vállaltan pornográf és alpári műsorszámban az egyik szereplő fizikailag és verbálisan is bántalmazta a másikat.”

Megjegyzik, a történtek miatt egy volt szereplő, aki egy videómegosztón reklámozta az adást, szerződést is bontott a csatornával.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) rámutat: bár az RTL – nyilvánvalóan jogászai tanácsára – az esetre reagálva az erőszak minden formáját elítélte, mégis aggodalomra ad okot, hogy a csatorna közleménye hozzátette: „a műsor és a műsorsugárzás jellege miatt” a villában zajló eseményekre nincs teljes ráhatása a készítőknek.

„A műsorkészítés és -szolgáltatás világos felelősségi rend alapján működő műfaj. Egy adott műsorszámnak, bármilyen platformon fusson is, kell, hogy legyen szerkesztője, felelős szerkesztője, egy csatornának pedig programigazgatója, sőt, vezérigazgatója is, akik mind felelősek a sugárzott tartalomért. Ha egy műsorszolgáltató társaság maga ismeri el, hogy nem tudja befolyásolni, milyen tartalmakat közvetít, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokért felelősséget vállalni nem tud, vagyis alkalmatlan a feladata ellátására”

– hangsúlyozza az ügy kapcsán az MNMSZ.

Az RTL nem először tesz szert jelentős bevételre emberek megalázásából – emlékeztet az újságírók közleménye, megjegyezve, hogy a nézettség- és pénzhajhászás mára alapvető morális határokat lépett át.

„Az egész újságírószakma nevében követeljük, hogy ezúttal ne ússzák meg egy bocsánatkéréssel és némi érzékenyítő tréninggel, hanem nevezzék meg és büntessék meg a felelősöket”

– szólít fel az MNMSZ, és arra kéri a műsor szerkesztőit, hogy álljanak ellen a pénzmogulok által mozgatott vezetői elvárásoknak, és „ne agresszióból, szennyből és kínból építsék fel a műsoraikat”. Az MNMSZ egyúttal felszólítja a Magyar Újságírók Szövetségét is, hogy „amennyiben még újságírószervezetnek tartja magát, haladéktalanul indítson etikai vizsgálatot az ügyben”.

Tovább olvasom