Trending Now
Nem tájékozatlan a vidéki ember
Aki úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, minden részletnek utánanézhet a világhálón. Az információk szabad elérhetősége fontos abban, hogy mindenki megfontoltan dönthessen az élet bármely területén. Ebben ma a legnagyobb szerep kétségkívül az interneté, és éppen az elmúlt az időszakban jutott jelentős támogatáshoz az infrastruktúra kiépítése és a digitális kompetenciák fejlesztése.
Bármilyen információt elérhet az interneten az ember, csak néhány kattintás kérdése – ezt tudja a magyar felhasználók túlnyomó többsége, és vélhetően alig akad, aki ne ismerné az internet fogalmát.
Akit érdekel a politika, és úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, azt semmi nem gátolhatja abban, hogy minden őt érdeklő részletnek utánanézhessen a világhálón.
A hálózatfejlesztéseket és a digitális kompetenciák fejlesztését (vagyis az internet használatának oktatását) a közelmúlt kormányai anyagilag és programszervezésben is kiemelten támogatták – jegyzi meg a Magyar Nemzet cikke.
Széles sáv mindenkinek
A Szupergyors internet program 2015-ben indult el azzal a céllal, hogy 2020-ra minden háztartás elérhesse a legalább 30 Mbps sebességű internetet. Ehhez csaknem egymillió új elérés kiépítésére volt szükség, ami 2018-ra be is fejeződött mintegy 150 milliárd forintból, amelyből 67 milliárdot az állam állt (az összeg másik felét a beruházó vállalatok fizették). Emellett 2018 januárjában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a kormány a nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásokat.
Az internetelérést több módon lehet illusztrálni. A Központi Statisztika Hivatal legutóbbi, 2020-as kimutatása szerint a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése. Ezzel az uniós tagállamok középső harmadában foglalunk helyet, az uniós átlag 91 százalék.
Mi több, az internet-előfizetők 99 százaléka döntött a gyorsabb szolgáltatás, a széles sávú net mellett.
Az internetet használó háztartások 71 százalékában volt mobilnetes előfizetés is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint az okostelefonos előfizetések 2017 harmadik negyedéve és az egy évvel ezelőtti állapot között 1,6 millióval nőttek, így elérték a hétmilliót. Ehhez még hozzá kell számolni azt a félmillió előfizetést, amit nagyképernyős mobileszközökhöz, vagyis tabletekhez, laptopokhoz váltottak ki. Egy átlagos mobilnet-előfizető havonta jelentős, 7,2 GByte adatforgalmat generál.
Segítség a kis jövedelműeknek
Az internetellátottság mértékének továbbra is egyik meghatározó tényezője a háztartások jövedelmi helyzete. Az internet iránti igényt ennek fényében jól tükrözi, hogy 2020-ban a 16–74 éves korosztályban
azon csoport háromnegyedének is volt széles sávú kapcsolata a világhálóval, amelynek a havi nettó jövedelme nem érte el a 250 ezer forintot.
Ebben szerepe lehetett annak, hogy a kormány javaslatára Magyarországon két lépésben csökkent az internet-előfizetés áfája: 2017. január 1-jétől 27-ról 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 18-ról öt százalékra, elérve az unióban a legalacsonyabb adókulcsot ennél a szolgáltatásnál. Az intézkedés hatályának első két éve alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több maradt a lakossági és a céges előfizetőknél, és annak idején összesen 17-18 százalékkal lett olcsóbb a szolgáltatás.
Aki még az áfacsökkentés után is drágának találja az internet-előfizetéseket, a kedvezményes digitális jólét alapcsomaggal (DJA) élhet a mai napig is. A csomag a szolgáltatók kínálatában meglévő legkedvezőbb árú internet-előfizetéshez képest is 15 százalékkal olcsóbb azoknak, akiknek még soha nem volt internet-előfizetésük. (Jelenleg a legolcsóbb DJA 1990 forintba kerül, a legdrágább 3820-ba a három nagy mobilszolgáltatónál.)
Tudás az eszköz mellé
Mindezek mellett a Digitális jólét program segítségével
2018 végére minden magyarországi település legalább egy közintézményében és legalább egy közterületén ingyenes, széles sávú wifiszolgáltatást tettek elérhetővé.
Mintegy ötmilliárd forint jutott arra is, hogy kialakítsák a digitális pontokat, azokat a közösségi tereket országszerte, ahol a legújabb eszközökön, a leggyorsabb hálózaton professzionális segítséggel ismerkedhetnek meg a digitális világgal azok, akiknek eddig nem volt rá lehetősége. (Ezen a linken megtalálhatja az önhöz legközelebb lévő digitális jólét program pontot.)
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.