Kövess minket!

Trending Now

Nem lehetetlen megszólítani a nézőket, de nehéz

A koronavírus sokakat ültet le újra a televízió elé, ugyanakkor a fogyasztók elérése nehezebb ebben a helyzetben, mint valaha. Gerlei Gyöngyvérrel, az Antenna Hungária kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan érinti a televíziós szolgáltatókat a járvány.

A járványhelyzet a gazdaság számos szektorát komolyan terheli. Azonban, ahogy az emberek egyre több időt kénytelenek a lakásaikban eltölteni, felértékelődik a televízió, a televíziós szolgáltatások szerepe. Mik az Önök tapasztalatai, hogyan reagáltak a fogyasztók erre a helyzetre?

A helyzet nemcsak a szektorokat terheli, mindenkit megvisel, a fogyasztókat is, hiszen nekik ugyanúgy változás következett be az életükben, nem a megszokottak szerint telnek a hétköznapjaik. Egyértelműen látszik, hogy átalakultak a tartalomfogyasztási szokásaik, előtérbe kerültek az online és lineáris tartalmak.

Kevesebb vagy éppen több időt töltenek a nézők televízió előtt?

A helyzethez való alkalmazkodás hozadéka, hogy többen visszatérnek a hagyományos értelemben vett tévénézéshez, körülbelül 15-20 százalékos a növekedési ráta. Ez nem azt jelenti, hogy az OTT tartalmak iránt csökkenne az érdeklődés, bár itthon még csak kb. 5 százalék a penetráció. Az elmúlt időszakban a hagyományos tévézés mellett megnőtt az igény az OTT tartalmak fogyasztása iránt is, ami már rövidebb távon is biztos, hogy felgyorsítja azok elterjedését Magyarországon is.

Jellemző-e, hogy a fogyasztók bővítik az általuk igénybe vett szolgáltatások körét? Mennyire fogékonyak most az emberek az új ajánlatokra, lehetőségekre? És hogyan reagálnak a kedvezményekre?

Jelen pandémiás helyzetben az a tapasztalat, hogy a felhasználók szolgáltatásváltási hajlandósága alacsony, ebben többek között az is közre játszik, hogy most nem szívesen engedünk be például szerelőket az otthonunkba. Mi most 100 ezres előfizetési bázissal rendelkezünk a fizetős MinDig TV Extra szolgáltatás tekintetében, és több mint 600 ezer felhasználónk veszi igénybe az ingyenes MinDig TV-t. Mindebből következik az, hogy jelenleg bonyolult megszólítani a potenciális vevői kört az új ajánlatokkal. Nem lehetetlen, de ebben a szektorban nehéz. Az emberek úgy intézik az ügyeiket, hogy az a legkevesebb interakcióval járjon, nos, a fizetős televíziós szolgáltatásnál ez az esetek többségében elkerülhetetlen. Ugyanitt megemlíteném, hogy a csatornákkal összehangoltan openwindow szolgáltatással, azaz fizetős csatornák időszakosan ingyenessé tételével igyekszünk a kizárólag Mindig TV nézők számára is bővített kínálatot biztosítani.

A pandémiás helyzet a televíziós műsorgyártásra is hatással van, a műsorkészítők ugyanúgy karanténban töltik a napjaikat, mint a lakosság többi része, és csak a legnagyobb óvintézkedések mellett születhetnek újabb műsorok. Ugyanakkor új műfajok – karantén tudósítások és reality-k – is megjelentek. Érezhető ennek az új helyzetnek pozitív vagy negatív hatása a műsorszolgáltatásban?

A pandémiás helyzetnek köszönhetően több gazdasági ágazattal együtt a műsorgyártási piac is beszűkült, ami sajnos hátrányosan érintette a szerződéses jogviszonyban dolgozó szakembereket is. Viszont, ahogy említetted is, pozitívum, hogy új, akár eddig nem ismert műfajok jelentek meg, ami a későbbiekben még nagyobb versenyt fog generálni a tartalom és műsorgyártás területén. A karantén tudósítások, realityk azért is érdekesek a tévénézőknek, mert a járvány mindenkit érint, mindenki életére hatással van, könnyű azonosulni a látottakkal.

Hogyan igyekszik a szakma stabilizálni a műsorgyártó szektor helyzetét?

A kollégák itt az Antenna Hungáriánál magángyűjtésbe kezdtek, hogy segítsék azokat a kiváló szakembereket, alvállalkozókat, akikkel nap mint nap együtt dolgoznak, de a járvány miatt szinte ellehetetlenült a helyzetük és veszélybe került a megélhetésük. A kezdeményezés a vezetőség támogatásával folytatódott, így a nehéz helyzetbe került alvállalkozókat egy úgynevezett rendelkezésre állási szerződéssel tartjuk állományban, ameddig a járványügyi helyzet ezt megköveteli.

Láthatóak-e a járványnak olyan hosszútávú tanulságai a szakma és a piac számára, amelyek a pandémia utáni világban is kamatoztathatók lesznek?

Napról napra változik a piac, mi elmondhatjuk, hogy partnereink hosszútávon gondolkodnak és azon túl, hogy a jelenlegi helyzet megpróbáltatásaira reflektálunk, már azzal kapcsolatban is vannak ötleteink, hogy mit és hogyan fogunk megvalósítani miután véget ér ez a rendkívüli állapot.

Trending Now

Harminc év után először tartottak nyilvános filmvetítést Szomáliában

A háború sújtotta országban a kulturális élet feléledésének reményét ébresztette fel a mozi szerdai újranyitása.

Közzétéve:

A főváros, Mogadishu Nemzeti Filmszínházában szigorú biztonsági intézkedések mellett vetítették le Ibrahim CM szomáliai rendező két rövidfilmjét. A mozi korábban öngyilkos merénylők célpontja és hadurak bázisa volt.

“Történelmi este volt ez a szomáliai emberek számára, megmutatta, hogyan éledt újra a remény a megpróbáltatások évei után. Ez a mozi teret nyújt a szomáliai dalszerzőknek, történetmesélőknek, filmrendezőknek és színészeknek, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsák tehetségüket”

– mondta el az AFP-nek Abdikadir Abdi Yusuf, a mozi igazgatója.

A nézők 10 dollárt (3000 forint) fizettek, hogy megnézzék a két kisfilmet. Számos ellenőrzőponton kellett áthaladniuk, míg elérték a moziknak, a parlamentnek és az elnöki palotának otthont adó, szigorúan őrzött zöld zónát.

A mozi épületét kínai szakemberek építették 1967-ben Kína akkori vezetője, Mao Ce-tung ajándékaként. A hetvenes-nyolcvanas években az ország kulturális fejlődésének jelentős motorjaként szolgált.
1991-ben, a polgárháború kitörésekor zárták be, ezután romlásnak indult.

Amikor az African Union Mission nevű szervezet újjáépítette, 2012-ben újranyitott, azonban az Al-Shabab harcosai felrobbantották, mert a filmeket és az élő előadásokat erkölcsileg romlott dolognak tartották.

Tovább olvasom

Trending Now

Csalódottak a FIFA-büntetés miatt a sportújságírók

A kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan” – közölte az újságírószervezet.

Közzétéve:

Borítóké: A Puskás Aréna üresen, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöksége csalódottan fogadta, hogy az angolok elleni rasszista szurkolói megnyilvánulások miatt a magyar labdarúgó-válogatottnak a következő hazai világbajnoki selejtező-mérkőzését zárt kapuk mögött kell megvívnia, további egy zárt kapus büntetést pedig két évre felfüggesztve szabott ki kedden a nemzetközi szövetség (FIFA). Az MSÚSZ szerint a kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan”.

A magyar szövetség (MLSZ) ezen kívül 200 ezer svájci frankos (65 millió forint) bírságot is kapott.

“Mérhetetlen csalódást jelent számunkra, hogy a közelmúlt budapesti, teltházas, biztonságos és sportszerű hangulatú mérkőzéseit követően az UEFA után immár a FIFA is engedett a nemzetközi politikai nyomásnak, és olyan szigorú szankciókkal sújtotta a magyar szövetséget, amelyeket messze nem indokolnak a helyszínen egyáltalán nem, vagy alig tapasztalható, a feljelentők által bemutatott vélt vagy valós szabálytalanságok”

– olvasható az MSÚSZ honlapján közzétett állásfoglalásban.

“Felfoghatatlan volt a budapesti magyar-angol mérkőzés előtti és utáni médiakampány a brit sajtóban, amely már a találkozó előtt igyekezett rasszistának bélyegezni a magyar szurkolókat, majd komolyan vehető bizonyítékok híján is könyörtelenül megtette ezt a mérkőzés után. Nem egy főcím és mainstream üzenet sugallta, állította, hogy egész Magyarország rasszista, aminek semmi köze a valósághoz és mérhetetlen cinizmus azok után, hogy éppen Angliában szabadult el tömeges és ijesztő mértékben a rasszizmus az Európa-bajnoki döntő után.

Az egész világ által hitetlenkedve figyelt erőszakhullám és egy sor rendezési hiányosság, biztonsági és járványügyi szempontból is rendkívül aggályos szabálytalanság, ezernyi gyalázkodó, rasszista megnyilvánulás, az ellenfél himnuszának kifütyülése után, amelyek mind az olasz-angol Eb-döntőn voltak tapasztalhatók, egyelőre semmilyen szankcióval nem sújtotta az UEFA Angliát,

amelynek még a miniszterelnöke is engedett a példátlan, minden igazságalapot nélkülöző médianyomásnak és a közösségi médiaterekről kitiltott ezernyi angol szurkoló megbüntetése helyett a magyar szövetség elleni példás fellépést követelte a FIFA-tól.”

A közlemény kitér arra, hogy maga Cristiano Ronaldo mondta a júniusi magyar-portugál mérkőzés után, hogy bárcsak minden meccs telt ház előtt, ilyen hangulatban zajlana, de semmilyen rasszista megnyilvánulással nem találkoztak a mérkőzés után megkérdezett francia vagy angol szurkolók, stábtagok sem.

Kiábrándító a BBC és az iSport gyakorlata

“Kiábrándító volt látni, olvasni az egykor világszerte az objektivitás mércéjeként tisztelt BBC végletesen elfogult mondatait vagy az iSport szélsőségesen gyűlöletkeltő címlapját, amelyen egész Magyarországot bélyegezte rasszistának: England vs Racists 4-0. Elítéljük és visszautasítjuk a hazánkat büntető hecckampányt és kérjük, hogy senki se higgyen fenntartások nélkül annak, amit Magyarországról a fősodratú nemzetközi média terjeszt, állít. Inkább higgyenek a saját szemüknek és azoknak a turistáknak, futballszurkolóknak, vendégeknek, akik mostanában Magyarországon jártak és a csöppet sem rasszista magyarok vendégszeretetét élvezhették. A rendkívül abszurd és igazságtalan helyzetre egy régi mondás alkalmazható: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Avagy: The pot calls the kettle black!” – zárul az MSÚSZ elnökségének a közleménye.

Tovább olvasom

Trending Now

Sára Sándor vetítő- és koncerttermet avattak az MTVA székházában

Sára Sándor nevét viseli ezentúl a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vetítő- és koncertterme.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A két éve elhunyt Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr tiszteletére rendezett ünnepségen Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója leplezte le a terem névadójának emléktábláját.

“Megtisztelő számunkra, hogy Sára Sándor emléke előtt ilyen konkrét formában is fejet hajthatunk. Munkássága nagy és tiszteletreméltó, filmjeinek, dokumentumfilmjeinek, egyéni látásmódjának is köszönhető, hogy a nemzetközi filmvilág felfigyelt a magyar szakmára” – fogalmazott beszédében Papp Dániel.

Mint kifejtette, Sára Sándor a hatvanas évek elején kezdte a pályáját, első jelentősebb alkotása a Cigányok című dokumentumfilm volt 1962-ben. Első nagyjátékfilmje a hat évvel később bemutatott Feldobott kő, de nehéz lenne felsorolni a tevékeny részvételével készült fontos alkotásokat – fogalmazott Papp Dániel.

A vezérigazgató kiemelte, hogy Sára Sándor volt a Duna Televízió első elnöke, a feladatra Csoóri Sándor kérte fel 1993 tavaszán. “Nagy energiával vetette bele magát a munkába, amelyet élete egyik legnagyobb kihívásának tartott. Nem jártak akkoriban egyszerű idők a Duna Televízióra, a csatorna a magyarság megmaradásáért harcolt, a kulturális értékekért, a szép és helyes magyar beszédért”.

A vezérigazgató megjegyezte: a vetítőterem elnevezésével is szeretnének tisztelegni Sára Sándor munkássága előtt. Hozzáfűzte: az integrált közmédia zászlajára tűzte ki, hogy méltó örököse kíván lenni a Duna Televízió és Sára Sándor munkásságának.

Az eseményen jelen volt Balogh László, a közszolgálati kuratórium elnöke, pályatársak, kollégák, az MTVA csatornaigazgatói.

A Sára Sándorról elnevezett vetítőteremben levetítették az alkotó Lírai riport Csoóri Sándorról című filmjét, ezt beszélgetés követte Sára Sándor munkásságáról, életútjáról.

Az 1933-ban született és pályája elismeréseként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező hét éven át vezette a Duna Televíziót. Filmjeit ötvennél is több országban tűzték műsorra, és számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal

Tovább olvasom