Trending Now
Nem csak a Netflix gyengül
A korábban a szinte vég nélkül emelkedő, már-már lufinak tűnő részvényárfolyamokat produkáló kedvenc tőzsdei szektorok egymás után eresztenek le. Ennek egyik jó példája, hogy a Netflixtől felhasználókat elhódító konkurensek papírjai is gyengülnek.
Nagyjából tíz éve, hogy a 2009 eleje óta tartó tőzsdei emelkedő trendben kialakultak a kedvenc, vezető szektorok, amelyek azóta tartósan felülteljesítettek a részvénypiac egészéhez képest. A szélessávú internetezéshez kapcsolódóan immár lehetővé vált a bárki által feltölthető és megnézhető videók mellett a szerzői jogokkal rendelkező, korábban csak tévében, moziban vagy DVD-n megtekinthető filmek, sorozatok online megtekintése korlátlanul, havonta egy-két mozijegy áráért.
A szektorban a Netflix volt az úttörő, első helyét igen sokáig meg is tartotta, és részvényárfolyama tavaly őszre olyan magasra emelkedett, hogy maga a cég már 300 milliárd dollárt ért.
Időközben a Disney is felzárkózott, és bár a cégnek csak egy tevékenysége a sok közül a streamingszolgáltatás, a cég összértéke 290 milliárd dollár lett – ismerteti a Magyar Nemzet.
A piacvezető Netflix árfolyama végül csökkenni kezdett, majd idén a folyamat felgyorsult, és eddig értékének kétharmadát vesztette el.
Az első negyedéves eredmény megjelenése után úgy tűnt, hogy ennek oka a cég növekedésének megtorpanása, az ügyfélállomány stagnálása. Ugyanakkor a járvány idején erre már számítottak az elemzők, hisz akkor jelentős volt az előre hozott fogyasztás, vagyis sokan előfizettek a szolgáltatásra azok közül, akik még csak tervezgették ezt, és később hozták volna meg a döntést. Egyúttal a konkurencia is felfutott, de most a szektor összes cégének gyengélkedik a részvénye.
A Disney év eleje óta harminc százalékot veszített értéből, az HBO-t üzemeltető Warner Bros. Discovery papírja pedig húsz százalékot esett azóta, hogy áprilisban a Warner Media és a Discovery összeolvadásából létrejött cég papírjaival kereskedni lehet.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a viszonylag új iparág konszolidációja zajlik az új szektorokat kezdetben általában jellemző eufória múlásával. A befektetők most megpróbálják beárazni, hogy az immár egészséges versenyben, amikor az ügyfelekért küzdelem zajlik, az egyes cégek milyen fenntartható nyereséget tudnak kihozni a streamingszolgáltatásból.
Természetesen más a helyzet a Netflixnél, amelynek ez a kizárólagos tevékenysége, és más a régebbi médiacégeknél, melyek a technika fejlődéséhez és az igényekhez alkalmazkodva egyéb tevékenységeik mellett felfuttatják az üzletágat, így a Netflix esetében nagyobbak is az áringadozások.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jegybanki eszközvásárlási programok erősen felhajtották általában is a részvényárfolyamokat, de most kivezették őket, így óhatatlanul lezajlott egy erős korrekció, különösen a felkapott szektorok papírjaiban.
Borítókép: Illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
