Kövess minket!

Trending Now

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek?

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Számos kutatás szerint a korai és túlzott tv-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek éberségi szintjük fenntartásához folyamatos ingerlésre van szükségük, amit a videók és videójátékok pörgős, színes ingerkavalkádja biztosíthat számukra.

A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra

– állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy

hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a tv-nézést

Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.

“A társas problémák és a kütyüzés tehát – úgy tűnik – szintén oda-vissza hat egymásra”

– állapították meg a kutatók.

Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a tv-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is. Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás.

Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt. Óvodáskorú, 4-6 éves gyerekek szüleit kérték meg, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil/tablet használatáról, valamint viselkedésproblémaira vonatkozóan. Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket.

“Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat”

– idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. “Ebből arra következtethetünk, hogy

a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel. De óvatosan kell értelmeznünk ezt az eredményt,

az összefüggés hiánya ugyanis adódhat például az alacsony elemszámból (mindössze száz szülő töltötte ki másodszor is a kérdőívet), vagy más tényezőkből. Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.

A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.

A kutatók a vizsgálat során ezen felül azt találták, hogy a társas problémákkal küzdő gyerekek többet mobiloznak, de ez csak egy időpontban mérve, iskoláskorban igaz. “Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.

Trending Now

Kevesebb a mentalitásában stabil munkavállaló

Csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben. Mielőtt azonban a HR osztályokon pukkanna a pezsgő, fontos látnunk az okokat, mert bár furcsán hangozhat, ez a csökkenés káros is lehet, ennek hátterében pedig a kevéssé őszinte munkavállalói indíttatások állnak. Minderre a Lounge Group médiaigazgatója, Hidvégi Krisztina hívja fel a figyelmet. A vezető szerint az elmúlt évek globális kihívásai jelentős nyomot hagytak a munkavállalók mentalitásában. Hogy vezetőként milyen megoldásokkal léphetünk fel a kérdésben, arról a médiaigazgató beszélt.

Közzétéve:

Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma. Mindez kiemelten érinti a gazdaság mozgatórugójaként számontartott KKV-k mindennapi működését. Hogy a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború a mentalitásban tartósan nagy nyomot hagyott, tény. Viszont kevés szó esik arról, hogy mindennek társadalmi feszültségét, az ezek révén keletkezett szorongásokat miként „visszük be” munkahelyünkre, és ott ez milyen hatással van a szervezet működésére.

Hiszek abban, hogy a szemlélet-, hozzáállás-, illetve szaktudás dimenziójában olyan munkatársat célszerű választani, aki szemléletében, hozzáállásában stabil és a szervezeti értékekkel megegyező. Ezt a vezetői szemléletet erősítették az elmúlt évek bizonytalanságai. Éppen ezért vezetőként a hozzáállásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen nehézségekbe ütközhetünk egy válsághelyzet idején olyan munkatársakkal, akik ragaszkodnak megszokott rutinjukhoz, korábban jól hasznosított szakmai tudásukhoz, ám teljesen új, azelőtt sosem látott munkarendben, adott esetben ennek okán is teljesen megváltozott munkakörben, vagy átalakult szervezeti struktúrában már nehezen alkalmazkodnak.

Prioritás lett tehát, hogy tenni akarjon a munkavállaló, hozzáállása pozitív és együttműködő legyen.

– mondja Hidvégi Krisztina.

A vezető kifejtette, fontos látni ugyanakkor, hogy napjaink kihívásai révén, a mentális frusztrációk tetőzése által egyre csökken a mentalitásában stabil munkavállalók száma. Ez részben azért van, mert a Covid19, illetve a háborús helyzet generálta bizonytalanság az emberek szubjektív kontrollérzetét visszavetette. A szubjektív kontroll az az önreflexív alapú kép, amely sugallja számunkra, mennyire vagyunk befolyással saját életünk alakítására. Minél alacsonyabb a szubjektív kontroll érzetünk, annál kevésbé érezzük, hogy alakítói lennénk sorsunknak. Ez a kiszolgáltatottság-érzet még a legstabilabb önbizalommal rendelkező munkatársakat is megérinti. Így közös pont lett a stabilitás keresése, ami együtt jár a munkahelyhez való erősebb kötődéssel, ezért lehet, hogy több helyen csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben.

Ez azonban kétélű fegyver, mivel az a munkavállaló is maradni akar, akinek alapvetően nincs ilyen motivációja, de csökkenő szubjektív kontroll-érzete mégis erre sarkallja. Így demoralizáló hatást gyakorolhat azokra, akik motiváltságát valós, belső igény hívja életre.

Tapasztalatom szerint egy ilyen munkaszervezeti kockázat esetén a vezetők tréneri, coach feladata felértékelődik, ugyanis minden erővel ki kell szűrni a mentalitásában stabil munkatársakat és – a lehetőségekhez mérten – szeparálni kell őket a demoralizáló hatást gyakorló kollégáktól. Éppen ezért még soha ekkora szükség nem volt olyan beszélgetésekre, amelyek a munkavállalók mentális állapotának, a lehetséges koalíciós szerveződések feltérképezésére irányulnak – jegyzi meg Hidvégi Krisztina.

Az elmúlt időszakban kiemelten éreztük mi is ezt az igényt, jóllehet a Lounge Groupnál már a kezdetek óta a munkatársak szemléletének, mentalitásának irányba állításában hiszünk. Kiszolgáltatott helyzetben vannak azonban sok esetben a KKV-k, akik számára azért is nehéz megtalálni munkavállalóik mentalitásbeli változásában a megoldást, mert gyakran nincs erőforrásuk arra, hogy például HR osztályuk legyen – fogalmazott.

Hogy nekik egyfajta kulcsot adjunk a témában, elindítottuk „Munkadinamika” című kutatási projektünket. Ezen projekt keretében nem konkrétan a koronavírus-világjárványban bekövetkezett mentális gondokra keressük a választ, hanem a célunk az, hogy általánosságban találjuk meg a megoldást a drasztikusan megváltozott környezetben bekövetkezett humán erőforrás problémáira, változásaira.

A „Munkadinamika” egy hosszútávú projektünk, amely 2021 nyarán indult és jelenleg is zajlik, ám előremutató, és sok esetben meglepő eredményeiről a vizsgálati-folyamat lezárulta után fogunk hírt adni.

Saját példánkon érezzük, hogy mivel a Lounge Group hosszú évek óta gondozza ezt a kérdéskört, így a probléma nem eszkalálódott. A vezetők coach szerepének fontossága, a munkavállalók hozzáállásának vezetői fókuszba helyezése, valamint a rendszeres és célzott kommunikáció a kollégák mentális állapotának felmérésére elengedhetetlenné vált egy sikeresen működni kívánó vállalat életében. Mindezt tesszük azért, mert az alaptézis egyszerű: a mentálisan stabil munkaerő a hatékony munkaerő – zárta szavait Hidvégi Krisztina.


A Lounge Group diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező full service ügynökség, amely integrált, 360 fokos reklámkampányok stratégiai tervezésén és megvalósításán túl, többek között médiatervezéssel, médiavásárlással, klasszikus PR feladatok ellátásával, kommunikációs tanácsadással, rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Első divíziója immáron 18 éve alakult, mára a cégcsoport közel 400 főt foglalkoztat. A szakma meghatározó szereplőiként számos hazai és nemzetközi díjat nyertek, munkájukat többek között Muse Creative Awards, Eventex Awards és The Golden City Gate díjjal is elismerték már.

Tovább olvasom

Trending Now

Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások

A hatóság elnökének tanácsadó testületeként működő gyermekvédelmi internet-kerekasztal szerdán az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások.

Kiemelték, hogy az online kihívások terjedése nemcsak az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, hanem mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának része.

Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő, egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.

A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. Az előbbiek közé sorolják az olyan veszélyes, sőt halált is okozó kihívásokat, mint a Kék Bálna, a Fahéj, az Autószörf, a Kiki, a Benadryl, a Blackout, a Mosókapszula, a Radír, valamint a Jég és só-kihívás.

Felidézték, hogy az egyik első és forradalminak mondható kihívás – amely már Magyarországon is elterjedt – az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS megbetegedésekre igyekezett felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt.

A kihívások azonban nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások – mindamellett, hogy gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei – fizikai vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak – jelezték.

A gyermekvédelmi internet-kerekasztal véleménye szerint e kihívások legveszélyesebb hatása szándékos önkárosítás, illetve ideiglenes vagy maradandó egészségromlás lehet.

Az NMHH példaként említette, hogy ilyen volt a Magyarországon is megjelenő Fahéj-kihívás, amelyben a résztvevők nagy mennyiségű fahéjat fogyasztanak el. A fahéj belélegzése azonban tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája a 2008 körül felbukkanó Blackout-kihívás, amely a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként, különösen a gyermekek esetében, fulladásos halál is bekövetkezhet. A Vonatszelfi álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul, ez a kihívás idén Magyarországon több esetben is tragédiával végződött – figyelmeztettek.

A kihívások súlyos érzelmi károkkal is járhatnak – folytatták -, így az önkárosításon kívül vagy azt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében. Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette – írták, hozzátéve, hogy az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen lépni kellett.

A nagy elérésű közösségimédia-oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben – jelezte az NMHH.

Az emberéleteket is követelő Blackout-kihívás elterjedése után a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző-szűrő technológiát vezetnek be a gyerekek biztonsága érdekében – emlékeztetett az NMHH, a szülői tudatosság növelésének szükségességét is hangsúlyozva.

“Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében” – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Trending Now

A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé

Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító működésre van szükség a zenei streamingpiacon – állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESAC által megrendelt európai tanulmány.

Közzétéve:

A több mint egymillió alkotót képviselő GESAC megbízásából a Legrand Network által készített, szerdán közzétett tanulmány átfogó jellegű, különösen nagy hangsúlyt helyez a szerzők, alkotók igényeire, elvárásaira – szerepel az Artisjus magyar nyelvű összefoglalójában.

Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot.

Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kompenzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára.

A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol.

“A dalszerző a zeneipari értéklánc első szereplője, mégis sokszor az utolsó helyre kerül, amikor a bevételek megosztására kerül a sor. Olyan streaming-ökoszisztémát kell létrehozni, amelyben a szerzők is megtalálják a számításukat”

– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatóját a közlemény.

A GESAC elnöke, Gernot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz.

A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg.

Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés.

A GESAC szerint elfogadhatatlan, hogy a platformok az előfizetési díjak hozzávetőleg 30 százalékát megtartják, 55 százalék jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak), 15 százalék pedig a szerzői jog tulajdonosainak.

A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul – áll a dokumentumban – az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek átláthatatlanul működnek.

A többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie, javítani kell az alkotók elismerését, növelni a javadalmazásuk mértékét és fejleszteni a művek beazonosítását – szögezi le a tanulmány.

Tovább olvasom