Kövess minket!

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

NMHH-elnök: az internet szabályozása az állam és a piaci szereplők közös felelőssége

Az Internet Hungary című kétnapos konferencia keddi megnyitóján Koltay András kifejtette: az internet ellenáll a hagyományos szabályozási megközelítésnek, és ez közös felelősséget telepít – a jogrendszer szintjén is – az állam egyes szerveire, a piaci szereplőkre és magukra a felhasználókra, fogyasztókra is.

Közzétéve:

Borítókép: Koltay András, az NMHH elnöke beszédet mond az Internet Hungary 2022 konferencia megnyitóján Siófokon, a Hotel Azúrban 2022. október 4-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a siófoki rendezvényen kitért arra, hogy a médiaszabályozás “alapvető mítoszai” ma is érvényesek: ma is azonosíthatók a piaci hibák, a monopóliumra való hajlam, azok a veszélyek, amelyeket a közösség szenvedhet el, és ma is fontos a szabályozás biztosította egyéni szabadság és közérdek.

Azt mondta, a hatóság szerepe átalakulóban van.

2010-ben – az akkori médiatörvényt érő kritikák szerint – az online média szabályozása még “ördögtől valónak” tűnhetett, az elmúlt tizenkét évben azonban az Európai Unió is egyre jobban fordul az internet szabályozása felé – tette hozzá.

Felidézte: az audiovizuális irányelv 2018-as módosítása – a hagyományos média mellett – már tartalmazza a videomegosztókat, az október végén elfogadni tervezett, digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act) az online platformokat szabályozza, és két hete szivárgott ki az EU médiaszabadságról szóló törvénytervezete, amely egy sor klasszikus médiaszabályozási kérdést kíván európai szinten harmonizálni.

A hatóság elnöke közölte, az NMHH feladata lesz meghatározni, hogyan lehet fellépni a magyar joghatóságon kívül eső nagy videomegosztókkal, online platformokkal szemben, és számonkérni az előírásokat a versenyhátrányban lévő, magyar joghatóság alatt lévő szolgáltatásokon.

Nagy a tét

Koltay András beszélt arról is, a hatóság olyan ügyekben is próbál segítséget nyújtani, mint a gyermekvédelem, a médiatudatosság, a fogyasztóvédelem és az online platformokkal kapcsolatos problémák kezelése. Az NMHH az elmúlt hónapokban ezekkel kapcsolatos programokat indított el, amelyeknek remélhetően rövid időn belül látható eredményük lesz – fűzte hozzá.

A konferencia címére (Digitális teremtés – a paradicsom másik oldala) utalva megjegyezte: ma sincs két világ, “a digitális világ nem tud kiszabadulni a valóságból”.

“Ha az internet sodró erejére, a kultúrát, társadalmat átalakító hatásaira gondolunk, és arra, hogy Magyarország sokszor milyen védtelenül tud állni az ilyen erejű behatásokkal szemben, nem túlzás azt mondani, hogy a tét a magyar kultúra, a működő demokrácia, az egészséges lelkületű magyar társadalom fennmaradása”

– fogalmazott az NMHH elnöke.

Tovább olvasom

Trending Now

Elhunyt az Oscar-gálák egyik legnagyobb botrányának főszereplője

Elhunyt 75 évesen Sacheen Littlefeather, színésznő és kisebbségi jogi aktivista, akit azután ismert meg a nyilvánosság, hogy 1973-ban Marlon Brando nevében visszautasította az Oscar-díjat, melyet A keresztapa című filmben nyújtott alakításáért ítéltek a színésznek – közölte az amerikai filmakadémia.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Littlefeathernél 2018 márciusában diagnosztizáltak mellrákot, a színésznő és aktivista vasárnap szerettei körében, a kaliforniai Novato városában halt meg.

Brando 1973-ban az apacs aktivistát küldte maga helyett az Oscar-díjátadóra, így akart tiltakozni Hollywood rasszizmusa ellen, mivel szerinte az őslakosok nem kaptak megfelelő szerepeket. Ekkor zajlott az Amerikai Indián Mozgalom (American Indian Movement) által szervezett dél-dakotai Wounded Knee-i tüntetés is, mely szintén az őslakosok jogai mellett állt ki, azonban a média hallgatott róla.    

Littlefeather a díjátadón egy 15 oldalas közleményt szeretett volna felolvasni, végül egy percet kapott a szervezőktől, hogy összefoglalja az üzenetét, majd elvezették.

A botrány idén, majdnem 50 évvel később, idén júniusban kapott újból reflektorfényt, ugyanis az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia bocsánatot kért a Littlefeathertől a vele szemben tanúsított bánásmód miatt:

“A bántalmazás, amit ki kellett állnia a beszéde miatt, jogtalan és indokolatlan volt. Az érzelmi sérülés, amit át kellett élnie, és amire az egész filmes karrierje ráment, helyrehozhatatlan. Az ön által tanúsított bátorságot túl hosszú ideig hagyták figyelmen kívül. Szeretnénk ezért a bocsánatát kérni, és kifejezni mélységes tiszteletünket ön iránt” – írta David Rubin, az Akadémia akkori elnöke a június 18-án kiadott bocsánatkérő levelében.

A bocsánatkérésre az egykori színésznő is reagált: “Teljesen megdöbbentem. Soha nem gondoltam volna, hogy megélem ezt a napot”.

2021-ben jelent meg a színésznő életéről és civil aktivizmusáról szóló dokumentumfilm, a Sacheen: Breaking the Silence.

Bár volt néhány kisebb szerepe, Littlefeather azt mondta, az Oscar-botrány után Hollywoodban feketelistára került, ezért visszatért San Franciscóba, hogy folytassa civil aktivizmusát, színházi és egészségügyi munkáit.

Tovább olvasom

Trending Now

A DatAdat és a dollárbaloldal

A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula – írja a Magyar Nemzet.

Minden összeáll, mint a tejbegríz

„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (…) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (…) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát, ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. Ehhez nincs is mit hozzátenni.

A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: ”A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (…) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”.

A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.

Mint ismert, a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE TáTK oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.

Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az EBIT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.

Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.

Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. A DatAdat bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.

Külföldi szálak

A DatAdat valójában egy cégcsoport, ide tartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.

Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.

Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net” elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

Az amerikai balliberális hátország befolyása

A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.

Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”. A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányitói köre nem nyilvános.

Egy, az Index birtokába került videófelvételen a Datadat tájékoztatási igazgatója azt mondta:

Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.

Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:”mi csak a progresszívekkel dolgozunk”. Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak.

Propagandaterjesztés minden felületen

A DatAdat szolgáltatásainak haszonélvezői szintén a Gyurcsány-Bajnai-féle baloldali világhoz tartoznak. Így például Dobrev Klára internetes oldalán korábban megtalálható információk szerint a politikussal való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók”.

További adalék, hogy a liberális Átlátszó.hu egy korábban megjelent cikkében több portált is felsorolt, amelyek a DatAdathoz küldhették az adataikat: a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, valamint a Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, Czeglédy Csabát soraiban tudó Éljen Szombathely Egyesület is fel volt tüntetve az írásban. A DatAdatra való hivatkozás Kálmán Olga, Varju László és Oláh Lajos honlapjain is feltűnt.

Mindemellett pedig a 24.hu arról számolt be, hogy a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, sőt, az Index szerint 12 helyen dolgoztak a 2019-es önkormányzati kampányban a balliberális pártoknak.

Szintén a liberális portál két éve az Ezalényeg lejáratóoldal kapcsán azt írta, a “híroldalnak álcázott propagandakiadvány” központi irányítás alatt, több tízmilliós keretből szórhatta az újságcikknek öltöztetett, célcsoportokra szegmentált, gondosan célzott ellenzéki üzeneteket a 2019-es önkormányzati kampány számos színterén.

A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az “EzaLényeg-hadművelet” legfontosabb részfeladatát, a facebookos hirdetések célcsoportjainak kialakítását és a hirdetések célzását a Datadat cégcsoport végezte.  A 2022 áprilisi választást követően Gulyás Márton, a szintén külföldről finanszírozott Partizán videócsatorna kapcsán is bevallotta, hogy együttműködtek a DatAdattal.

Manipulált előválasztás

A fenti előzmények után az nem meglepő, hogy a 2021-es előválasztásban is nyakig benne volt a DatAdat-hálózat. A sok DK-s megbízás után az azonban némileg meglepő lehet, hogy inkább Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter oldalán kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Legalábbis az Index 2022. márciusában megjelent cikke szerint egy birtokukba került felvételből kiderült, hogy az ellenzéki előválasztás végeredményét is tudta befolyásolni a Bajnai–Ficsor-érdekkör.

Az ellenzéki pártok kitalálták ezt az utat, az előválasztást, aminek a kiépítésében mi támogattuk őket

– mondta Ficsor Ádám, aki a beszélgetésben azt is megerősítette, hogy jelenleg Márki-Zay Péternek dolgoznak.

Lopott adatbázis, sms-özön, büntetőeljárás

A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, aki bizonyosan nem adta meg elérhetőségét nekik. Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett. A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban egyelőre nem állt módjukban bővebb tájékoztatást adni a Magyar Nemzet kérdésére.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a tanács elnöke az Együtt-PM országos politikai tanácsának ülésén a fővárosi Corner Rendezvényközpontban 2014. október 19-én

Tovább olvasom