Kövess minket!

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Közösülnek a szereplők a kisgyerekeknek szóló könyvben

“Ez egyike az olyan könyvek ezreinek, amelyek elárasztják az iskolákat és a könyvtárakat. A nemzeti oktatási kartell eltökélte, hogy ellopja a gyermeki ártatlanságot” – volt, aki így reagált arra, hogy egy nemrég megjelent, gyerekeknek szánt könyvben szexjeleneteket ábrázolnak, illetve részletesen leírják, amint az egyik szereplő szexuális kapcsolatot létesít a barátjával.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Heves támadás érte a közösségi médiában Dagmar Geisler gyermekkönyvszerzőt a Testem növekszik című alkotásának tartalma miatt. A könyv a kiadó állítása szerint négyéves korú gyermekek számára készült, a főszereplő Sabrina a kiadvány hasábjain mégis azt ecseteli kisöccsének, Tobynak, hogy miként szexelt a barátjával. Ez tele van szemléletes kifejezésekkel és képekkel a közösülés folyamatáról – számolt be a kiadványról és az azt övező botrányról a V4NA hírügynökség, hozzátéve: a Simon & Schumer oldalán található leírás szerint a könyv “tökéletes bevezetés a testtudatosság és a szexuális nevelés témakörébe óvodások és kisiskolások számára”.

A vitatott kiadvány az Amazon oldalán

A könyvre több kommentelő is hevesen reagált, akik szerint az ilyen típusú pornográf tartalmaknak nincs helye a gyerekeknek szóló kiadványokban.

“Ez egyike az olyan könyvek ezreinek, amelyek elárasztják az iskolákat és a könyvtárakat. A nemzeti oktatási kartell eltökélt abban, hogy ellopja a gyermeki ártatlanságot”

– írta egyikük.

Nagyjából egy héttel később egy Suz nevű kanadai kétgyermekes anyuka reagált dühösen ugyanezzel a könyvvel kapcsolatban:

“A legszebb érzés az volt, amikor Marco pénisze spermát spriccelt Sabrina vaginájába – áll a gyerekkönyvben. Mindjárt felveszem a kapcsolatot a gyerekeim iskolájával, és követelem a leltárlistát az átkozott könyvtárukból! A könyv címe: A testem növekszik, útmutató 4-8 éveseknek. Olvasd el még egyszer: NÉGY-NYOLC ÉVESEKNEK.”

Tovább olvasom

Trending Now

Maszkban tiltakoznak afgán műsorvezetők a kolléganőik elfátyolozása ellen

A televízió képernyőjén megjelenő nők “nem valóságos nők, csupán képek” – érvelnek a sajtómunkások a tálibok által bevezetett szabályozással szemben.

Közzétéve:

Borítókép: Neszar Nabil televíziós műsorvezető maszkviseléssel áll ki munkatársnői mellett a TOLO News afgán hírcsatorna kabuli stúdiójában 2022. május 22-én, fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi

Maszkban jelentek meg a kamerák előtt az afganisztáni Tolonews hírportál férfi munkatársai vasárnap, tiltakozva a tálibok nők elfátyolozásáról szóló rendelete miatt – adta hírül az MTI.

A hírportál munkatársai a Twitteren azzal érveltek a tiltás ellen, hogy

a televízió képernyőjén megjelenő nők “nem valóságos nők, csupán képek”, így a tálib vezetés május elején kiadott, a nők teljes elfátyolozását kötelezővé tevő rendelete nem vonatkozhatna rájuk.

A tiltakozásról készített videóban a hírportál több műsorvezetőnője arra panaszkodott, hogy arcfátyolban nem kap rendesen levegőt, így adást sem tud vezetni.

Kpolvak Szapai, a Tolonews igazgatóhelyettese a Facebookon azt mondta: a rendelkezés “mély gyászba taszította” őket.

Az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium szóvivője mindazonáltal leszögezte, hogy a szabálytól nem térnek el:

“Ez nem a mi szavunk, hanem Isten (Allah) szava”

– fogalmazott.

A döntés ellen a napokban több afganisztáni televízió tiltakozott.

Korábbi ígéreteikkel ellentétben a radikális iszlamisták az utóbbi hónapokban ismét erőteljesen korlátozni kezdték a nők jogait, május elején pedig kötelezővé tették a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken.

Tovább olvasom

Trending Now

Megsértette a muszlimokat a sokszínűséget hirdető plakát

Az egyetem posztolt egy képet a közösségi média felületein, amin két hidzsábot viselő nő csókolózik, ezzel kiváltotta a muszlim közösség haragját. Az iskola tisztviselőinek ezek után el kellett távolítani a posztot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kanadai Western University egyik, a homofóbia elleni küzdelmet támogató közösségi média posztján két hidzsábot viselő, csókolózni készülő nőt ábrázolt, ami a helyi muszlim közösség részéről olyan felháborodást váltott ki, hogy az iskola tisztviselői kénytelenek voltak törölni a posztot.

Az egyetem Instagram-fiókján kedden a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni nemzetközi nap alkalmából közzétett képet kritikák armadája fogadta azok részéről, akiket sértett a képi ábrázolás.

A kritikusok szerint a poszt helytelen és tiszteletlen, mivel a hidzsábnak, az iszlám fátyolnak vallási és spirituális vonatkozásai vannak.

Válaszul az iskola illetékesei eleinte kiálltak a plakát mellett, és megjegyezték, hogy “megértjük, mennyire összetett és interszekcionális ez a téma. A képek egyes muszlimok számára felkavaróak lehetnek”. Szerdán azonban az egyetem egyik tisztviselője, aki a méltányosságot, sokszínűséget és befogadás helyzetét felügyeli az intézményben, nyilatkozatot adott ki, amelyben elmondta, hogy a képet eltávolították.

Egy muszlim közösségi vezető, Iman Abd Alfatah Twakkal is közleményt adott ki a képpel kapcsolatban.

“Tiszteletben tartjuk mindenki emberi jogait, amelyeket Ontario emberi jogi törvénye véd. Bár értékeljük, hogy a szándék a befogadás előmozdítása, a plakát ennek az ellenkezőjét teszi. Egy muszlim vallási szimbólumot kiemelni ebben a környezetben nem helyénvaló” – mondta a férfi a V4NA hírügynökség szerint.

A plakát kapcsán egy petíciót is elindítottak, amelyben követelik, hogy az iskola távolítsa el a muszlim nők ábrázolását. A petíciót szerda reggelig több mint kétezren írták alá.

“Világossá kell tenni, hogy ez nem támadás az LMBT+ közösség ellen, és a queer muszlimok létezését is elismerjük. Amit ábrázolnak, az rendkívül tiszteletlen, érzéketlen és teljesen félreérthetetlen a muszlim közösség egészével szemben”.

Tovább olvasom