Trending Now
Nagy tetszést aratott a Liget projekt a Hay Fesztiválon
Európa egyik legfontosabb kulturális fesztiválján, a spanyolországi Segoviában rendezett Hay Fesztiválon, a világ legelismertebb múzeumi és kulturális szakemberei előtt mutatta be a Liget Budapest projektet és a nemrég átadott épületeket Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa – közölte a Városliget Zrt. az MTI-vel szombaton.
“Az innovációra és hagyományokra fókuszáló négynapos nemzetközi rendezvényen nagy tetszést aratott Európa legnagyobb kulturális beruházása a szakmai berkekben és a látogatók körében egyaránt” – áll a közleményben.
Az összegzés szerint Baán László szombaton, a Múzeumok és az új urbanizmus című beszélgetésen azt emelte ki, hogy a Liget Budapest projekt nemcsak Magyarország legjelentősebb kulturális fejlesztése, hanem jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztési projektje.
“Európában egyedülálló komplexitású, sűrű kulturális szövetet hoztunk létre a Városligetben, amely felkeltette ennek a neves nemzetközi fesztiválnak is a figyelmét. Egy város vonzerejét azok a kulturális rétegek jelentik, amelyeket az elmúlt évszázadok hoztak létre és amelyek a modern korban is újra megélhetőek. Minden élő város hozzáad az örökölt kulturális rétegekhez, ezt tesszük mi is a Liget Budapest Projekt megvalósításával: megőrizzük a régi értékeinket, megújítjuk őket, mint a Szépművészeti Múzeumot és a Millennium Házát, valamint hozzáadunk újat, világszínvonalon, mint a Magyar Zene Házát, és a Néprajzi Múzeumot” – hangsúlyozta a közlemény szerint Baán László.
Hozzátette: már látjuk, hogy a Liget Projekt eddig megvalósított elemeit – a régi és új kulturális intézményeket a megújított zöld környezetben – már több millión látogatták meg és azokat nagy elismerés és szeretet övezi.
Mindinkább azt tapasztaljuk, hogy egyre jobban látja a nemzetközi közönség is, hogy Budapest történelmi szövete ezeknek a hozzáadásával tovább gyarapodott, ami tovább növeli Budapest és az ország hírnevét, s egyben turisztikai vonzerejét.
Martha Thorne, az építészeti Nobel-díjnak tartott Pritzker-díj korábbi igazgatója, aki egyben a Magyar Zene Házára kiírt nemzetközi tervpályázat zsűrijének elnöke is volt, úgy fogalmazott: “A Liget Projekt keretében megvalósított kulturális fejlesztések a modern város új modelljét jelentik, hiszen a komplex kulturális terek, programok, kiegészülve a kortárs építészeti remekművekkel a jövő városainak élhetőségét teremtik meg”.
Sheila Cremaschi, a Hay Fesztivál igazgatója elmondta, hogy a Liget Projekt a kezdetektől meghívást kap a Hay Fesztiválra, mert Európa legjelentősebb kulturális fejlesztéseként nagy érdeklődésre tart számot. A 2011-ben indult fejlesztés a park hagyományait szem előtt tartva, de 21. századi módon gondolja újra a városrészt.
Baán László előadásában bemutatta a projekt elemeit: a Szépművészeti Múzeum átfogó felújítását és korszerűsítését, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ létrehozását, a park zöldfelületi rehabilitációját, a Millennium Háza felújítását, a komáromi Csillagerőd, valamint a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének felépítését.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még közel sem ért a végére, a legnagyobb és legfontosabb fejlesztése, a Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett Új Nemzeti Galéria felépítése még hátra van. Ez az új múzeum nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megújult Városliget mindenhonnan látható módon felkerüljön Európa kulturális térképére, ami egy kortárs, kiemelkedő építészeti minőségű művészeti múzeum nélkül nem lehetséges – közölte Baán László.
A közlemény szerint a négynapos rendezvényen részt vett a Magyar Zene Háza tervezője, Sou Fujimoto is.
Az eseményen szeptember 15. és 18. között 17 ország több mint száz meghívott szakembere ad elő. A fesztivál széles körű kulturális programot kínál az építészet és a vizuális művészetek témájában, de aktuális irodalmi, történelmi, zenei témákat és a tudomány különböző szakterületeit is érintik a résztvevők.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
