Kövess minket!

Trending Now

Nagy az érdeklődés az első világháborús adatbázis iránt

Öt hónappal ezelőtti indulása óta 123 országból negyedmillió látogatója volt, többségében fiatalok.

Fortepan / Gali

Jelentős társadalmi érdeklődés övezi az első világháborúban hősi halált halt, megsebesült vagy hadifogságba esett magyar honosságú katonák adatbázisát, amely tavaly óta a nyilvánosság számára is elérhető – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Németh Szilárd hangsúlyozta:

a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) levéltárosai, hadisírgondozói – Kovács Vilmos parancsnok vezetésével végzett – csaknem évtizedes munkájának eredménye több mint tudományos teljesítmény, a magyar nemzeti emlékezetet erősíti.

Az államtitkár a magyar nemzet nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban című projektben közreműködtek. Azt üzenték az embereknek: a magyar hősöket fel kell kutatni, meg kell ismerni, meg kell nevezni és feléjük kegyeletteljes tisztelettel kell fordulni – tette hozzá, üdvözölve, hogy az adatbázis közzétételével lehetővé tették a magyar családoknak, hogy megismerjék saját múltjukat.

A mintegy öt hónapja elindított https://katonahoseink.militaria.hu/ oldalnak a múlt hétig negyedmillió használója volt, 123 országból – jelezte az államtitkár, külön kiemelve, hogy

a honlapot többségében fiatalok keresték fel, jellemzően mobiltelefonon keresztül.

A sajtótájékoztatón bemutatott statisztikai adatok szerint a legnagyobb arányban (33,5 százalék) a 25 és 34 év közöttiek használták az oldalt, másodsorban a 18-24 éves korosztály 27,5 százalékkal, tehát az adatbázis felhasználóinak több mint 60 százaléka 18 és 34 év közötti volt.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az első világháborús adatbázisról tartott sajtótájékoztatón a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében 2021. február 18-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az oldalt a legtöbben Magyarországról használták, de Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Németországból, az Egyesült Királyságból, Kubából, a Maldív-szigetekről, Pakisztánból is felkeresték.

Németh Szilárd beszámolt arról is, hogy

indulásakor az oldal 1 538 818 katona adatait tartalmazta, de a folyamatos kutatások révén azóta már 22 ezer új adatsorral egészült ki.

A HM HIM háttéranyaga szerint a veszteségi adatbázis 100 év után nem lehet teljes, mivel már nem áll rendelkezésre minden egykori forrás. Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének veszteségi nyilvántartása – különféle okok miatt – már 1914 végén sem volt hiánytalan, nem beszélve az 1918. novemberi katonai összeomlás időszakáról, amikor a veszteségek dokumentálása már rendkívül hiányosan történt. Éppen ezért adatbázisuk kész az ezután feltárt, magán- vagy közgyűjteményekben elfekvő, hiteles adatokkal való bővítések befogadására – írták.

Az átfogó, nyolc évig tartó kutatási és adatbázis-építési projektet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezte és jórészt koordinálta, a HM, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, a Magyar Nemzeti Levéltárral és Budapest Főváros Levéltárával, valamint külföldi partnerintézményekkel együttműködve.

Trending Now

Az olasz jobboldal is elítéli a német lap Szűz Mária-ábrázolását

Az európai keresztény jelképekkel szembeni “szégyenletes támadásnak” nevezte Matteo Salvini, a Liga olasz párt elnöke, hogy egy német napilap címlapján transzneműként ábrázolták Szűz Máriát, amit az olasz jobbközép is bírál.

Közzétéve:

Borítóképünkön Matteo Salvini, az olasz Liga párt elnöke, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Matteo Salvini közösségi oldalán azt kérdezte: “Miként lehet, hogy egyes emberek még Szűz Máriát és a szent karácsonyt sem tudják tisztelni?” Úgy vélte,

“ez nem szimpatikus provokáció, hanem szégyenletes támadás”.

A Liga vezetője a német Siegessäule nevű LMBTQ-magazin címoldalára utalt, amely

a transznemű Riccardo Simonettit szakállas Szűz Máriaként ábrázolta a gyermek Jézussal a karjában.

Az Európai Parlament úgynevezett LMBTQ-nagyköveteként emlegetett Riccardo Simonetti közösségi oldalán azt írta: “Ha azt vesszük, hogy Jézus sem volt fehér, akkor miért is ne hihetnénk, hogy Szűz Mária meg szakállas volt?”

A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke, Giorgia Meloni szintén közösségi oldalán azt kérdezte, hogy az LMBTQ-jogok védelmére hivatott Simonetti

“valóban azt hiszi, hogy így befogadóbb Európát épít? A vallás kigúnyolása, a hívők megsértése vagy a karácsony eltörlése nem biztosítja a civil jogok védelmét.”

Meloni emlékeztetett, hogy az FdI, más olasz és európai jobboldali erőkkel, december 6-tól Rómában elindította a Konzervatívok Karácsonya nevű egyhetes találkozót.

Felszólalt a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) képviselője, Marta Fascina is, aki szerint “a politikai korrektségért zajló egyre szégyenletesebb versengés elérkezett a keresztény értékek megsértéséhez. (…) El a kezekkel a történelmünktől, el a kezekkel hitünktől.”

A botrányos címlapot itt láthatja:

Antonio De Poli, a Kereszténydemokrata Unió (Udc) elnöke hangsúlyozta, hogy Szűz Mária ilyesfajta ábrázolása a hívőket sérti. Kifejtette: “a karácsonyt érő cenzúra után újabb értelmetlen kezdeményezéssel állunk szemben”.

De Poli az Európai Bizottság korábban összeállított, majd felfüggesztett új irányelveire utalt, amelyek egyebek között a karácsony kifejezést a téli szünettel, Mária nevét pedig egy másik, nem keresztény névvel akarták helyettesíteni az EU intézményes kommunikációjában.

Az AdnKronos olasz hírügynökség megkeresésére az Európai Parlament közölte, hogy nem létezik a Riccardo Simonettinek tulajdonított LMBTQ-nagyköveti cím. Ugyanakkor megerősítették, hogy az Európai Parlament együttműködik a Németországban ismert influenszerrel.

Tovább olvasom

Trending Now

Ez volt 2021 legnépszerűbb emojija

Bármit is gondoljunk róla, a világ online felhasználóinak 92%-a használ emojikat: de melyiket? Mint minden fontos kérdésre, erre is egy bizottság ad választ…

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Unicode Consortium, a különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát leíró nemzetközi számítástechnikai szabvány adataiból kiderül, hogy 2021-ben a legtöbbet használt emoji még a piros szív, azaz a szeretet ❤️ emojit is megelőzve a sírva nevet (röhög – ízlés szerint) lett: 😂

Talán nem csupán véletlen, hogy az örömkönnyes – vagy éppen sírva vigadó? – hangulatjeltől még a szeretet emoji is lemaradt: utána pedig, már ami az emojik felhasználási gyakoriságát illeti, statisztikailag csak egy mély szakadék következik.

A felhasználás gyakorisági sorrendjét tekintve ezek a világszerte legnépszerűbb emojik:

😂 ❤️ 🤣 👍 😭 🙏 😘 🥰 😍 😊

A gyűjtemény joggal ismerősnek tűnhet – látszólag nem sokban különbözik a legutóbbi, 2019-es adatközléstől. Bármennyire is olyan végtelenül változatosnak tűnik a világ, a top 100 emoji elviszi az összes, 3663 emoji 82%-át.

Kicsit egyértelműbb lesz a kép, ha a 2019-es év legnépszerűbb tíz emoji-ját vetjük össze az ideiekkel.

2019: 😂 ❤️ 😍 🤣 😊 🙏 💕 😭 😘 👍

2021: 😂 ❤️ 🤣 👍 😭 🙏 😘 🥰 😍 😊

Elsőre nem biztos, hogy látjuk a különbséget. Ha közelebb hajolunk az apró karakterekhez, kitűnik, hogy a kettős szív nincs már nincs a top tízben. A mostani olyan szerencsétlen év lett, hogy még a szerencse emoji 🍀 is kiesett a százas toplistából.

És persze a COVID továbbra is a mindennapjaink része marad majd 2022-ben.

Bár az egészséggel kapcsolatos emojikat egyre gyakrabban használják, csak ez a két hangulatjel lépett be a top 100-ba 2021-ben: 🥵 és 🥴

A maszkos 😷 pedig a 186-ról a 156. helyre lépett előre – írta a bama.hu.

Tovább olvasom

Trending Now

A foci Eb, az olimpia és a koronavírus a hazai Google-keresések élén

Az abszolút rangsor mellett például a sorozatok, a filmek, a receptek, a diéták és a sportolók rangsora is kiderült.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Google huszonegyedik alkalommal tette közzé az év keresési trendjeit tartalmazó listáit. A Year in Search oldalon a magyar és globális listák mellett a világ számos országának idei eredményei is megtekinthetők, a globális trendek alapján idén is videót publikálnak – közölte a Google sajtóirodája szerdán az MTI-vel.

A magyarországi abszolút lista élén szereplő két idei sportesemény, a labdarúgó Európa-bajnokság és a nyári olimpiai játékok mögött több, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó böngészés is szerepel: az Oxford-AstraZeneca vakcina a 3., a beoltottak száma a 4., az oltás regisztráció az 5., a Pfizer-BioNTech vakcina pedig a 10. helyen.

A sorozatok listáját a Nyerd meg az életed (Squid Game) vezeti, mögötte a Keresztanyu és A Bridgerton család végzett. A filmeknél a Venom 2 győzött az Elk*rtuk és az Örökkévalók (Eternals) előtt, a tévéműsorok körében a Sztárban sztár leszek! volt a legnépszerűbb, megelőzve az Exatlon Hungary-t és az X-Faktort.

A receptek sorában a fánkra kerestek rá a legtöbbször, a képzeletbeli dobogóra a birsalmasajt és a bodzaszörp elkészítési módja fért még fel. A diéták között a keto szerepelt legsűrűbben a keresésekben, nem sokkal maradt le mögötte az epediéta és az almaecet-diéta.

A sportolók közül a foci Eb-n szívleállása miatt középpontba került Christian Eriksen, a harmadik olimpiai bajnoki címét megszerző kardvívó, Szilágyi Áron, valamint a magyar labdarúgó-válogatott centere, Szalai Ádám került idén fókuszba a Google-keresések között.

A Year in Search listái a Google Trends anonim, statisztikailag összesített adatai alapján készültek, amelyekből kiszűrték a duplikációkat és a spameket.

Tovább olvasom