Kövess minket!

Trending Now

Mutatjuk, hogy alakultak a tévénézési szokásaink az év elején

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2022 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 22 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: 10 perccel többet, mint egy évvel korábban, melyben az orosz-ukrán háború és a választások izgalma is szerepet játszhatott.

Pixabay

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 22 percet tévéztek, ami 10 perccel több 2021 első negyedévéhez képest. A 4-17 évesek 8 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, a 18-49 éveseknél 6 perces, míg az 50 év felettieknél 12 perces növekmény realizálódott – derül ki a Nielsen Közönségmérés elemzéséből.

Míg az elmúlt két év során elsősorban a Covid miatti „bezárkózásnak” tudhattuk be a tévénézési idő növekedését, addig az idei első negyedévben sokkal inkább a háborús események, illetve a választások izgalmai tartották a nézőket a képernyők előtt. Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,44 millióról 6,37 millióra mérséklődött az idei első negyedévben, ugyanakkor aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 7 óra 12 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 14 perccel több mint egy évvel korábban.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2022. január – március időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 43 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan több mint 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 42 percet – amely 9 perccel több, mint egy évvel korábban, és 28 perccel haladja meg a 2020-as értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 5 óra 40 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 37 perccel haladja meg a férfiak tévénézési idejét, ugyanakkor az átlagos nézett idő 10 perces növekménye egyenletesen oszlott meg a két nem között – ismerteti a Nielsen kutatása.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2022 első negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,9%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 első negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (23 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 118 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,02 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 28 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 57 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,76 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 44 perc volt.

A hírcsatornák esetében érezhető a háború és a választások hatása: együttesen 8,6%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,45 millió fő volt, ami enyhén magasabb tavalyhoz képest (2,4 millió), és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 36 percet szántak a hírcsatornák műsoraira, ami 9 perccel több, mint egy évvel korábban.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki, napi elérésük a tavaly mért 1,36 millióról 1,23 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 42 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év első negyedében, amely enyhén – 0,3 százalékponttal – magasabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel másfél millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, 3 perccel többet, mint egy évvel korábban.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 13,7%-át képviselte 2022 első három hónapjában, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan közel 5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 306 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 15 percet fordított ezekre a tartalmakra, amely mindössze 1 perccel több, mint 2021 első negyedében. Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak: a 18 év alattiak esetében például az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése 25,8%-ról 34,5%-ra nőtt tavalyhoz képest, tehát ez a korcsoport a tévénézési idejének harmadát erre fordította 2022 első 3 hónapjában.

További adatok a Nielsen grafikus iPort riportjában elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – fogalmaz a Nielsen közleménye.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28,5%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 25,9%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,4% volt, míg a szórakoztató műsoroké is közel ugyanennyi (9,7%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,6%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az idei első negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a csatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és a választások eseményeinek hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően 3,8%-ot tettek ki a műsoridőből, addig a tévénézési időnkből jóval többet – 12,4%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely mintegy másfél százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A sportműsorok a sugárzási időből 5,9%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 3,8%-át képviselték.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 10,1% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, míg a fogyasztási arányuk ennek éppen a fele, vagyis 5% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21%), és ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de ez a trend 2022 első negyedében megtorpanni látszik. 2022. január 1 – március 31. között naponta átlagosan 40 150 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 131 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 2 446 db reklámmal több, mint 2 évvel korábban.

Egy fő naponta átlagosan 37 percnyi tévéreklámot látott 2022 első negyedévében, ami napi 145 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 3 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2021 azonos időszakában, 2020-hoz képest pedig 1 perces növekedést és +10 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is enyhén csökkenő tendenciát mutat: 2022 első negyedében 5,821 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 73 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 323 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke tovább nőtt: a tavalyi 871 ezerről 886 ezerre nőtt (2020-ban 851 ezer volt).

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorát egyértelműen az egészség/egészségmegőrzés témakör uralta: „Megfázás és influenza elleni készítmények”, a „Vitamin, vitaminital” és az „Élelmiszerkereskedelem” termékosztálya áll az első 3 helyen, őket követik az ”Egyéb gyógyhatású készítmények” valamint a „Fájdalomcsillapító/nyugtató” termékosztályának televíziós hirdetései a 2022 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Mégsem lehet összevissza írogatni az interneten? – a Google-t érintő fontos ítélet születhet

A napokban újabb állomásához érkezik az a perdömping, amely a Google főszereplésével zajlik az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. A kérdés ezúttal lényegében az: valóban mindent elbír-e az internet, ha pedig nem, hol húzódnak a határok, s ezek kire milyen kötelezettséget rónak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Keress rá az interneten! – mondják egyre többen, ha olyan kérdéssel fordulnak hozzájuk, amelyre fejből nem tudják a választ. Sokan pedig meg is fogadják a tanácsot, és – úgymond – rá is keresnek, mégpedig legtöbbször a Google keresőprogramjának segítségével, a listába rendezett találatok közül pedig kedvükre válogathatnak. Az utóbbi időben éppen ez, vagyis a találatok megjelenítése és sorba állítása adta, adja az egyik legérdekesebb – s talán az egyik legnagyobb horderejű – ügycsoportot az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. Az ide sorolható esetek között szerepelnek átfogó, versenyjogi természetű jogviták, de egészen hétköznapi történetek is.

Mit ír rólam az internet?

Az utóbbi kategóriába sorolható az a német ügy, amelyben – a napirend szerint – a héten hirdet ítéletet az uniós bírói testület. A jogeset összefoglalva arról szól, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy az adott weblap linkjét távolítsa el a keresőfelület találatai közül. A techóriás azonban megtagadta a kérés teljesítését, mivel úgy vélte, az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak, vagyis azt, hogy e tartalmak közzétételével az említett weboldal üzemeltetője jogsértést követett el.

A cégvezetők erre perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban nem döntötte el az ügyet, inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. A német ítélkező fórum Luxembourgba címzett kérdéseiben lényegében azt tudakolta, hogy a Google mit tehet és mit nem akkor, ha valaki azt kéri, távolítson el egy linket a találati listájáról. Adott esetben a világcég megkövetelheti-e, hogy az érintett igazolja: az eltávolítani kívánt tartalom sérti a jogait? A helyzetet bonyolítja, hogy a személyes adatok védelme mellett figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára ugyanúgy, mint a tájékozódáshoz való jogra.

Ez lenne a megoldás?

Az ügyben áprilisban fejtette ki álláspontját a luxembourgi fórum mellett működő egyik jogi szakember. Giovanni Pitruzzella főtanácsnok szerint a jogi megoldás több elemből áll. Először is az érintettnek be kell nyújtania valamilyen bizonyítékot, amely arra utal, hogy a törölni kívánt tartalmak valótlanságot állítanak róla. E kötelezettség azonban csak akkor terheli az illetőt, ha a bizonyíték előterjesztése nem lehetetlen, de legalábbis nem rendkívül nehézkes. A keresőmotor működtetőjének pedig – esetünkben a Google-nek – a főtanácsnok jogértelmezése szerint több feladata adódik. Egyrészt amennyire lehet, ellenőriznie kell, hogy a szóban forgó közlések valóban pontatlanok-e, másrészt fel kell vennie a kapcsolatot annak a weboldalnak a szerkesztőjével, amely a kritizált tartalmat közzétette. Ráadásul, ha fennáll a veszélye annak, hogy a panasz tevőjét helyrehozhatatlan kár éri, a keresőprogram üzemeltetője ideiglenesen törölheti találati listájáról a kétes tartalmú honlapot, vagy jelezheti, hogy vitás a szóban forgó linken elérhető egyes információk valóságtartalma.

Ítélet csütörtökön születhet. A bíróságot nem köti a főtanácsnok jogértelmezése, az esetek többségében azonban a végső ítélet sokban egyezni szokott a főtanácsnok indítványával.

Ki hova kattint?

Ha már uniós perek: érdemes felidézni, hogy adatvédelmi kérdések mellett versenyjogi kételyek is övezik Európában a Google gyakorlatát. Sőt, kételynél többről van szó. Ehhez tudni kell, hogy a Google piacvezető a keresőmotorok piacán, másképpen mondva a világon sokan, Európában pedig a döntő többség a Google termékét használja, ha ki akar keresni valamit az interneten. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a találati listában a Google keresője hova helyez egy-egy honlapot. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak az első oldalon látható tíz helyre sorolt találat valamelyikére. A sorrend olyannyira meghatározó, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut a legelső linkre, miközben a lista második oldalának vezető helyén látható találat már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében a kisebb méretű képernyők miatt e hatás még nyilvánvalóbban jelentkezik. Ezeket az adatokat vette alapul eljárásaiban az Európai Bíróság.

Több mint háromezer milliárd forint

Merthogy Brüsszel valóságos ügydömpinget zúdított a Google-re. Az Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki. A Google persze nem hagyta annyiban a dolgot – ez az összeg talán már a techóriásnak is sok volt –, és megtámadta a bizottsági határozatokat az Európai Unió luxembourgi bíróságán.

Mint azt a Mediapiac.com az Európai Bíróság sajtóosztályának magyar munkatársától megtudta, a háromból két ügyben már ítélet született. Lehóczki Balázs közlése szerint az egyikben – tavaly novemberben – az Európai Bíróság fenntartva a 2,42 milliárd eurós büntetést azt mondta ki, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor keresőjében a cég előkelőbb helyen jelenítette meg, vagyis a találati listán előbbre tette saját ár-összehasonlító szolgáltatását a többiekénél, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot.

A harmadik eljárásról Lehóczki Balázs elmondta: a perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, jövőre születhet ítélet. Ebben az ügyben az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott.

Magyar hatás

Az uniós ügyeknek idehaza is lehet jelentőségük, a Gazdasági Versenyhivatal több ügyben is vizsgálódik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Nemzetközi versenyen nyert a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Kategóriája győztese lett a Magyar Rádió Gyermekkórusa az Adventi és Karácsonyi Zenék Nemzetközi Fesztiváljának kórusversenyén, így arany minősítésben részesült. A kórust Dinyés Soma vezető karnagy vezényelte. A Pozsonyban megrendezett versenyen öt ország kilenc kórusa indult.

Közzétéve:

Borítókép: Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetõ karnagya 2021. július 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Öt ország kilenc kórusa közül bizonyult a legjobbnak a Magyar Rádió Gyermekkórusa – Dinyés Soma vezető karnagy vezényletével – a pozsonyi nemzetközi adventi kórusversenyen. Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Lettország versenyzőit december 1-4. között értékelték. A fináléban, a 16 éves korosztály kategóriájában arany minősítéssel ismerték el az MTVA fenntartásában működő Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként a Magyar Rádió Gyermekkórusát.

A versenyen minden kórusnak egy 15 perces műsort kellett előadnia. A Magyar Rádió Gyermekkórusának műsora Kodály Zoltán jól ismert Adventi Énekén kívül angol és magyar karácsonyi dalokból adott válogatást, Bárdos Lajos, Philip Stopford és Thomas Morley műveit is felhasználva. A versenyt Pozsony egyik legszebb koncerttermében, a Prímási palota tükörtermében rendezték meg, de a kórus fellépett a fesztivál nyitókoncertjén is, a Klarisszák templomában. A 45 fős kórus Dinyés Soma vezetésével két koncerten és a versenyen énekelhetett.

A Magyar Rádió Gyermekkórusát legközelebb december 11-én, a Budapest Music Centerben láthatjuk, adventi hangversenyükön hallhatóak lesznek majd a versenyen elénekelt művek is. Az előadáson vezényelnek Dinyés Soma, valamint Walter Judit és Vargáné Körber Katalin.

Tovább olvasom

Trending Now

Rekord részvételi aránnyal zárult a magyar népszámlálás (x)

Hirdetés. Lezárult a népszámlálás Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelműen sikerről, rekordról árulkodnak. A lakosság 96 százaléka részt vett az október 1. és november 28. között zajló adatfelvételben, ez pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő arány. Bár az információk feldolgozását, rendszerezését most kezdte meg a hivatal, a népszámlálás már az adatok összegyűjtésének időszakában rámutatott a társadalmunk egyes jellemző vonásaira, szokásainak változására. Folytatás tíz év múlva, de egészen másként!

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: KSH

November 28-án lezárult a 2022-es magyarországi népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hozzá is látott az adatok feldolgozásához, ám néhány fontos információ már most rendelkezésre áll. Például az, hogy a népszámlálás október közepéig tartó online szakasza kifejezetten sikeres volt, hiszen ebben a periódusban 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. A hivatal az internetes szakaszt az eredetileg tervezett záráshoz, október 16-ához képest három nappal meghosszabbította, mégpedig azért, hogy mindenki, aki kényelmesen online adná meg adatait, megtehesse azt.

Az online kitöltés egyébként összességében hazai rekordot hozott: a legutóbbi népszámláláskor, egy évtizeddel harmadennyi kérdőív érkezett be az interneten keresztül. A jelenség azzal együtt is figyelemre méltó, hogy 2011-ben még egészen más volt a digitalizáció lakossági elterjedtsége.

Az internetes kitöltési periódust a népszámlálásnak az a része követte, amikor a számlálóbiztosok személyesen keresték fel azokat, akik addig nem válaszoltak a kérdésekre. Október közepe és november vége között, a számlálóbiztosi szakasz és a pótösszeírás alatt további 2,2 millió kérdőív érkezett be, vagyis összességében 9,2 millió személy adata áll rendelkezésre. Tehát a teljes népesség 96 százaléka részt vett a népszámlálásban.

Megváltozott az élet

A KSH-nál érdekes tapasztalatok gyűltek össze a mostani népszámláláskor. Az talán kevésbé meglepő, hogy az online kitöltésre rendelkezésre álló időszak utolsó napjaiban hatalmas volt az érdeklődés, rengetegen hagyták az utolsó pillanatra az egyébként kötelező adatszolgáltatást. Október 16-án, vasárnap például egy nap alatt egymillió személy adata futott be a KSH-hoz.

A népszámlálási kérdőív kitöltése tableten
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Említésre méltó mozzanatok a számlálóbiztosok munkája kapcsán is akadtak. A tapasztalat szerint a szakembereknek több ok miatt sem volt könnyű dolguk. A lakosság sok esetben nehezen tett különbséget az önkéntes közvélemény-kutatások és a KSH kötelező népszámlálási adatgyűjtése között. Mindeközben a hétköznapi élet is megváltozott: az emberek, különösen a fiatalok a korábbinál kevesebbet vannak otthon, nehezebb őket megtalálni a lakóhelyükön. A családokat is egyre ritkábban lehet alkalmas időben keresni. A számlálóbiztosok munkája tehát több szempont miatt is elismerésre méltó, és persze a lakosságot is köszönet illeti a támogató hozzáállás és nagyarányú részvétel miatt. A népszámlálás gördülékeny lebonyolításához elengedhetetlen volt a helyi szervezést és koordinációt végző jegyzők és felülvizsgálók tevékenysége is.

De mire is kellenek a válaszok?

Ez a hatalmas adatgyűjtés természetesen nem volt öncélú. A statisztikai hivatal az adatokat feldolgozza, a nemzeti adatvagyon részévé váló adatbázisból pedig fontos következtetéseket vonhatnak le az állam és a gazdaság szereplői. Lássunk néhány példát! Egy kormányzati, közigazgatási előterjesztés megalapozottságához pontos társadalmi-szociális adatokra van szükség. Ezek megbízhatóan állíthatók elő a mostani népszámláláskor megadott állampolgári válaszokból. De gyakori az is, hogy egy cég fordul a KSH-hoz, s arra kíváncsi, hogy abban a városban, amelyben üzemet szeretne alapítani, van-e kellő munkaerő. Miként fontos gazdasági mutatók, például az egy főre jutó GDP meghatározásához is a népszámlálás eredménye jelenti majd az alapot. Emellett a tudomány is értékes alapanyaghoz juthat. Fontos ugyanakkor, hogy a népszámlálás adatbázisa csak statisztikai célra használható fel, tehát semmilyen hatósági eljárás alapja nem lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal székháza a fővárosban
Fotó: KSH

Az adatokat szigorúan védett adatbázisban tárolják és titkosítva kezelik, azokat még a statisztikai hivatal munkatársai közül is csak kevesen – azok, akiknek kifejezetten ez a munkájuk – ismerhetik meg. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.

Hatalmas jelentőségű újítás

A népszámlálás adatgyűjtési időszakának lezárultával új periódus indult, az adatfeldolgozásé. A KSH kiszűri a logikai ellentmondásokat, a nyilvánvalóan téves válaszokat. Emellett a duplikációkat is megszüntetik, és pótolják a hiányzó adatokat. A KSH hivatalos állami adatbázisokat tekint át, s azok alapján korrigál. Ez pedig komoly jelentőségű újdonság: az idei az első olyan népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. Ez pedig azért is kulcsfontosságú, mert a következő, tíz év múlva esedékes népszámlálást már adminisztratív úton tartják meg. Vagyis úgy, hogy a KSH a hivatalos adatbázisokból dolgozik majd, az emberek tömeges, kampányszerű megkérdezésére nem lesz már szükség. Ehhez persze komoly informatikai fejlesztések kellenek, az egyes állami hatóságok ugyanis saját feladatuk elvégzéséhez gyűjtik az adatokat, és jelenleg ilyen logika mentén is rendszerezik, tárolják azokat. A következő népszámlálást tehát a lakosság nem is igen veszi majd észre: leginkább csak annyit lát majd, hogy a KSH közzéteszi a főbb népszámlálási adatokat és azok következtetéseit.

Erre egyébként az idei népszámlálást illetően is hamarosan sor kerül: amint a statisztikai hivatal elkészül a feldolgozással, publikálja a 2022-es népszámlálás első eredményeit. Mégpedig várhatóan 2023 első negyedévében.

Tovább olvasom