Kövess minket!

Trending Now

Mutatjuk, hogy alakultak a tévénézési szokásaink az év elején

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2022 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 22 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: 10 perccel többet, mint egy évvel korábban, melyben az orosz-ukrán háború és a választások izgalma is szerepet játszhatott.

Pixabay

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 22 percet tévéztek, ami 10 perccel több 2021 első negyedévéhez képest. A 4-17 évesek 8 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, a 18-49 éveseknél 6 perces, míg az 50 év felettieknél 12 perces növekmény realizálódott – derül ki a Nielsen Közönségmérés elemzéséből.

Míg az elmúlt két év során elsősorban a Covid miatti „bezárkózásnak” tudhattuk be a tévénézési idő növekedését, addig az idei első negyedévben sokkal inkább a háborús események, illetve a választások izgalmai tartották a nézőket a képernyők előtt. Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,44 millióról 6,37 millióra mérséklődött az idei első negyedévben, ugyanakkor aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 7 óra 12 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 14 perccel több mint egy évvel korábban.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2022. január – március időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 43 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan több mint 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 42 percet – amely 9 perccel több, mint egy évvel korábban, és 28 perccel haladja meg a 2020-as értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 5 óra 40 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 37 perccel haladja meg a férfiak tévénézési idejét, ugyanakkor az átlagos nézett idő 10 perces növekménye egyenletesen oszlott meg a két nem között – ismerteti a Nielsen kutatása.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2022 első negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,9%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 első negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (23 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 118 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,02 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 28 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 57 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,76 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 44 perc volt.

A hírcsatornák esetében érezhető a háború és a választások hatása: együttesen 8,6%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,45 millió fő volt, ami enyhén magasabb tavalyhoz képest (2,4 millió), és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 36 percet szántak a hírcsatornák műsoraira, ami 9 perccel több, mint egy évvel korábban.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki, napi elérésük a tavaly mért 1,36 millióról 1,23 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 42 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év első negyedében, amely enyhén – 0,3 százalékponttal – magasabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel másfél millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, 3 perccel többet, mint egy évvel korábban.

Az „Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 13,7%-át képviselte 2022 első három hónapjában, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan közel 5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 306 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 15 percet fordított ezekre a tartalmakra, amely mindössze 1 perccel több, mint 2021 első negyedében. Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak: a 18 év alattiak esetében például az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése 25,8%-ról 34,5%-ra nőtt tavalyhoz képest, tehát ez a korcsoport a tévénézési idejének harmadát erre fordította 2022 első 3 hónapjában.

További adatok a Nielsen grafikus iPort riportjában elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – fogalmaz a Nielsen közleménye.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28,5%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 25,9%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,4% volt, míg a szórakoztató műsoroké is közel ugyanennyi (9,7%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,6%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az idei első negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a csatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és a választások eseményeinek hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően 3,8%-ot tettek ki a műsoridőből, addig a tévénézési időnkből jóval többet – 12,4%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely mintegy másfél százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A sportműsorok a sugárzási időből 5,9%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 3,8%-át képviselték.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 10,1% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, míg a fogyasztási arányuk ennek éppen a fele, vagyis 5% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21%), és ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de ez a trend 2022 első negyedében megtorpanni látszik. 2022. január 1 – március 31. között naponta átlagosan 40 150 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 131 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 2 446 db reklámmal több, mint 2 évvel korábban.

Egy fő naponta átlagosan 37 percnyi tévéreklámot látott 2022 első negyedévében, ami napi 145 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 3 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2021 azonos időszakában, 2020-hoz képest pedig 1 perces növekedést és +10 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is enyhén csökkenő tendenciát mutat: 2022 első negyedében 5,821 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 73 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 323 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke tovább nőtt: a tavalyi 871 ezerről 886 ezerre nőtt (2020-ban 851 ezer volt).

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorát egyértelműen az egészség/egészségmegőrzés témakör uralta: „Megfázás és influenza elleni készítmények”, a „Vitamin, vitaminital” és az „Élelmiszerkereskedelem” termékosztálya áll az első 3 helyen, őket követik az ”Egyéb gyógyhatású készítmények” valamint a „Fájdalomcsillapító/nyugtató” termékosztályának televíziós hirdetései a 2022 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom