Trending Now
Muszlim hátterű újságírónő akadt ki a burkini-rendeleten
Soros György alapítványa finanszírozza azokat a grenoble-i „civil” köröket, melyek most a város szélsőbalos polgármestere támogatásával elérték, hogy a burkini engedélyezett legyen a dél-francia nagyváros nyilvános fürdőhelyein. A muszlim hátterű Zineb El Rhazoui a Le Figaro című lapnak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki a militáns iszlamizmus újabb előretörése miatt. Az újságírónő és emberjogi harcos súlyos, sokak által tabuként kezelt közegészségügyi és higiéniai kockázatokat is fölvetett a vele készült beszélgetésben.
„Ez a nap szörnyű visszalépést jelent a francia nők, különösen a muszlimok számára, akiknek jogai egyre inkább arra korlátozódnak, hogy alávessék magukat a parancsnak, mely testük teljes eltakarását írja elő”
– így kommentálta Zineb El Rhazoui, a Charlie Hebdo volt újságírónője a Le Figaro című konzervatív lap csütörtöki számában azt a döntést, hogy a grenoble-i városi tanács engedélyezte a burkinit a nyilvános uszodákban.
Tüntettek a burkini ellen
A burkini olyan női fürdőruha, amelyet kifejezetten a hithű muzulmán női viselet előírásainak megfelelően terveztek: teljesen elfedi a testet, még a hajat is. Egy
felső testet burkoló, zárt, blúzszerű ruhadarabból, bokáig érő hosszúnadrágból és kapucniból áll. Éric Piolle, Grenoble zöldpárti, szélsőbaloldali megnyilvánulásairól (harcot hirdetett a bűnözőket leleplező utcai kamerák ellen, agresszív propagandát folytat „a bankokkal” szemben) hírhedt polgármestere volt az élharcosa ennek a döntésnek
– a tanács egyébként egyben azt is engedélyezte, hogy a nők felsőrész nélkül úszhassanak, épp úgy, mint a férfiak.
Míg a tetőtől talpig fedő, s e ruházatot újabb fátylakkal is kiegészítő burkini engedélyezett, a shortban való úszás, fürdőzés, ahogy eddig, „higiéniai okokból” továbbra is tilos lesz Grenoble-ban; a férfiak csak fürdőnadrágban vagy fürdőboxerben használhatják az uszodák, strandok medencéit. A burkini engedélyezése élénk tiltakozást váltott ki a helyi konzervatív polgárság körében. A jobboldal szimpatizánsai a döntés ellen tüntetést tartottak a városháza előtt, Piolle „politikai iszlamizmusa” és a teret hódító, erőszakos iszlám ideológia ellen tiltakozva.
Iszlamista ízlésű fürdőruha
Zineb El Rhazoui marokkói származású újságírónő – aki úgy élte túl a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt 2015-ös mészárlást, hogy éppen Marokkóban tartózkodott –, férjével együtt évek óta az iszlám szélsőségesek halálos fenyegetései között él, és az iszlám fundamentalizmus terjeszkledése elleni kiállása miatt fejére valóságos „fatvát” mondtak. Marokkóban több mint egy évtizede nem publikálhat, korábbi, szabadabb hangvételű lapját ugyanis betiltották.
Az Alternatív Mozgalom az Egyéni Szabadságokért társalapítója a lap kérdésére válaszolva emlékeztetett: „Franciaországban működnek olyan magán sportklubok, melyek csak férfiak vagy csak nők számára vannak fenntartva”.
Így tehát, jelentette ki a Le Figaro kérdéseire válaszolva, szerinte
„a grenoble-i kezdeményezés mögött álló iszlamista militánsok szándéka soha nem az volt, hogy a fátyolt hordó nők úszhassanak, hanem az, hogy erőltessék a muszlim nők vizuális megjelölését minden olyan térben, amely még megmaradt (szabadnak)”.
„Megértem néhány nő személyes vágyát, hogy vagy elfátyolozva, vagy kizárólag nőkkel együtt fürödjön, de egy olyan demokráciában, mint Franciaország, az ilyen igények a magánszektorban találhatnak teret, és semmiképpen sem az önkormányzati helyeken, azaz mindenki által finanszírozott és mindenki számára nyitott helyszíneken”
– fejtette ki Rhazoui, aki szerint a burkini, ami szó szerint „fürdőző burkát” jelent, nem a fürdőzéshez megfelelő ruhadarab, hanem inkább a muszlim fundamentalistáknak a női test eltakarására irányuló rögeszméje.
Használt alsóneműt, mosdatlan testet rejthet
A polgárjogi aktivistaként is ismert újságírónő szerint a zöldek polgármestere által keresztülvert határozat a higiéniai és kényelmi előírások visszafejlődését is jelenti a nyilvános sportlétesítményekben.
Amellett, hogy a több textil az úszómedencében több kémiai reakciót vált ki a klórral, és ezért több kellemetlenséget okoz minden fürdőző számára szerinte
még súlyosabb, hogy a legalapvetőbb higiéniai intézkedések is háttérbe szorulnak.
„Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ezek a teljesen fedett fürdőzők nem viselnek-e menstruációs, szennyezett ruhadarabot vagy egyszerűen csak az előző napi alsóneműjüket a burkini alatt? És mi a helyzet azzal a kötelezettséggel, hogy zuhanyozni kell, mielőtt a közös medencébe merülünk?”
– sorolta a hirado.hu szerint az iszlamistákat feltétel nélkül támogató szélsőbaloldal által uralt sajtóban tabuként kezelt, ám igen súlyos kérdéseket.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.