Trending Now
Munkahelyváltási hullámot hozhat a home office
A fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása vezethet ide.
Paradox helyzet állhat elő a hazai munkaerőpiacon, hiszen bizonyos területeken egyre többen keresnek új állást. A járvány kezdetekor a HR-szakemberek biztosan megegyeztek volna abban, hogy a dolgozók inkább a biztonságra törekednek a bizonytalan helyzetben, most azonban a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jelez egyes szektorokban. Többek között erről is beszélgetett Szakács László műsorvezető Hidvégi Krisztinával, a Lounge Group médiaigazgatójával és Herczeg István coach-trénerrel, a PRO Controlling Kft. ügyvezetőjével az L20 marketingkommunikációs blokkban, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában.
„A járványhelyzet hatására egyes területeken egyre csökkenő tendenciát mutat a munkavállalók elköteleződése a munkahelyük iránt” – véli Herczeg István.
„Sok, hónapok óta, akár egy éve is home office-ban dolgozó számára a rendszeres emberi kapcsolatok megszakadása, az irodai lét fizikai közelségének felcserélése a home office virtuális terére, a munkaadó iránti kötődés lazulásához vezethet, a fizikai távolságtartás ráadásul beidegződéssé, természetessé válhat”
– teszi hozzá.
A munkavállaló szemszögéből a home office akár pozitívumként is lecsapódhat, hiszen a cég így vállal felelősséget dolgozóiért, és bízik bennük annyira, hogy „elhiszi”, otthoni körülmények között is ugyanazzal a lelkesedéssel, kitartással és precizitással végzik el feladataikat. Másrészt azonban az idő előrehaladtával a munkáltató szempontjából negatív hatások is előtérbe kerülnek: a munkavégzés automatikussá válik, a munkatárs pedig úgy érezheti, mindegy, ki van a vonal másik végén, akinek vagy ahová az elvégzett feladatokat leadja, és akitől a fizetését megkapja.
A kollégák így sokkal könnyebben mérlegelnek egy új álláslehetőséget, vonzóbbá válhat az új munkahely, amennyiben ott kedvezőbb feltételekre számítanak.
Munkaadói oldalról egy „bejáratott” kolléga elvesztése és pótlása azonban egyrészt jelentős költségekkel járhat, járványidőszakban ráadásul nemcsak a keresés, de a potenciális jelöltek interjúztatása, betanítása is nehézségeket okozhat. Így tehát felmerül a kérdés: a járványhelyzet egyik legfőbb kihívása a munkatársak lojalitásának fenntartása, visszaépítése?
Herczeg István szerint a válasz egyértelmű igen, vagyis ez az egyik legfontosabb megoldandó nehézség.
„A visszaépítés folyamatában kulcsfontosságú jelentősége lehet annak, hogy a vezetők transzparenssé tegyék az újrarendezéssel kapcsolatos céljaikat, elképzeléseiket, illetve az egyes célok megfogalmazásába akár bevonják a munkatársakat is”
– fejtette ki.
„Az emberek ugyanis hamarabb azonosulnak azokkal a döntésekkel, melyek meghozatalában maguk is részt vettek. Az azonosulásnak itt – ahogy általában is – kardinális jelentősége van, s nem lehet megelégedni a puszta elfogadással (kompromisszummal). A »nyitás« utáni együttműködés hatásfokát hatványozottan az fogja meghatározni, hogy a munkatársak milyen mértékben azonosulnak a szervezeti célokkal. Amilyen mértékben önfeladásként élik meg e célok elfogadását, olyan mértékben vesznek vissza az együttműködési szándékukból” – hangsúlyozta a hr-szakember.
“Csak arra tudom bátorítani a magyar cégvezető kollégákat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan tudnak nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy tisztán lássanak a munkatársak szemléletével és hozzáállásával kapcsolatban. Ez az, ami nálunk mindig kisegített egy válsághelyzetből vagy egy változás során. A hozzáállásban, mentalitásban stabil munkatársakkal lehet végbevinni egy átalakulást, megvívni egy háborút” – osztotta meg gondolatait Hidvégi Krisztina.
Mi is az az L20?
Kéthetente szerdánként jelentkezik az L20, a Lounge Group marketingkommunikációs műsorblokkja a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában. A következő alkalommal, március 31-én a TV reneszánszáról lesz szó, vagyis arról, hogy miként került reflektorfénybe a televíziózás a járványhelyzet alatt és mire számíthat a jövőben. A rádiós adások podcastverziói a sugárzást követő napon a Lounge Group online felületein is elérhetővé válnak, ahol a régebbi műsorok is visszahallgathatók.
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én