Trending Now
Mit kíván a magyar nemzet? – közönségigények a történelmi filmekkel kapcsolatban
Mit gondolnak a magyarok a magyar gyártású történelmi filmekről, ajánlanák-e a fiataloknak a történelmünk megismeréséhez?
Az utóbbi években számtalan magyar történelmi témájú film látott napvilágot. A legutóbb készült filmeknek a második világháború az egyik gyakran megjelenített időszaka, ekkor játszódnak például a Játszma, a Foglyok vagy az Akik maradtak című filmek. Ezenkívül a régmúlttól, napjainkig terjedve dolgoznak fel különböző jelentős eseményeket, többek között a Honfoglalás, a Hadik , és a Blokád filmjeiben. A történelmi filmgyártás pedig még korántsem állt le, ugyanis több játékfilm még napirenden van az elkövetkező évekre nézve.
Az Ifjúságkutató Intézet 2023 márciusában a magyarok filmnézési szokásait térképezte fel, a kutatásból többek között kiderült, hogy a magyar felnőttek:
⦁ milyen történelmi filmeket várnak el,
⦁ milyen gyakran néznek magyar filmeket, illetve
⦁ mit gondolnak, a fiataloknak érdemes-e megnézni ezeket.
Hiteles legyen vagy szórakoztató?
Az elmúlt években több magyar játékfilm is megjelent, amelynek történelmi vonatkozása volt, különböző hangsúllyal kezelve a szórakoztató és a tényszerű elemeket. Habár a történelmi hitelesség nem kötelező érvényű a játékfilmekben, mégis sokan elvárják, hogy a kort és az eseményeket tényszerűen mutassák be. Már megfigyelhettük, hogy amint kikerül egy történelmi film, hirtelen mindenki filmkritikussá és Wikipédia által felvértezett történelemtudóssá válik. Természetesen az lenne a tökéletes állapot, ha egy film egyszerre lenne hiteles és szórakoztató is, azonban ezt az egyensúlyt nem egyszerű megtalálni.
Az Ifjúságkutató Intézet 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatásában arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy a történelmi hitelességre vagy inkább a szórakoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a filmekben.
Az 1. ábrán látható, hogy a válaszadók nagy része a történelmi hitelesség mellett döntött. A történelmi hitelességet előnyben részesítők aránya minden korcsoportban 76–82 százalék között mozgott. A szórakoztatásra a legfiatalabbak és a legidősebbek helyeznek valamivel nagyobb hangsúlyt: A 18–29 éves korosztály 22 százaléka, a 70 év felettiek 17 százaléka a szórakoztatást vélte fontosabbnak.
A kutatás eredményei rámutatnak arra is, hogy a magyarok általában fontosnak tartják, hogy a fiatalok a magyar gyártású filmeken keresztül ismerjék meg történelmünket (62 százalék tartja annak, míg 16 százalék nem tartja fontosnak). A magyar történelmi filmek ismeretátadásának fontosságát leginkább az idősebbek hangsúlyozzák, de a 18–29 évesek 57 százaléka is fontosnak tartja mindezt. Habár a kérdésre válaszolni nem tudók aránya az idősebb korcsoportok felé növekedett, tartja magát az a nézet a magyar társadalomban, hogy a fiatalok nem néznek magyar filmeket. Mindösszesen a megkérdezettek 5 százaléka gondolja azt, hogy inkább vagy teljes mértékben jellemző a 40 évesnél fiatalabbakra, hogy magyar filmeket néznek szabadidejükben.
Maguk a fiatalok is úgy gondolják, hogy nemzedékükre nem jellemző, hogy magyar filmeket néznének (a 18–29 évesek 5 százaléka, a 30–39 évesek is csupán 8 százaléka gondolja azt, hogy nemzedéke néz magyar filmeket). Ugyanakkor a saját szokásaik alapján árnyaltabb kép rajzolható a fiatalok filmnézési szokásairól. A korcsoportok közül a 18–29 évesek 22 százalékára, a 30–39 évesek 19 százalékára inkább vagy teljes mértékben jellemző, hogy szabadidejében magyar filmeket néznek. Az Ifjúságkutató Intézet kutatásából kiderül az is, hogy az 50 év feletti korosztályokból kerültek ki azok, akik leginkább néztek magyar filmeket.
A válaszokban van egyfajta belső ellentmondás, hiszen a 18–39 éves fiatalok több, mint fele fontosnak gondolja, hogy saját korosztályuk magyar filmeken keresztül ismerje meg a történelmet, azonban csupán 20 százalékuk néz magyar történelmi filmeket. Emellett, akik gyakrabban néztek történelmi filmeket, jellemzően inkább vélték úgy, hogy azok a fiatalok számára is fontosak lehetnek.
Az adatok olyan kutatásból származnak, amelyet az Ifjúságkutató Intézet a 18 évesnél idősebb, magyar állampolgárok véleményét feltérképező, országos, reprezentatív mintájú, 1000 fős, telefonos (CATI) módszertannal készített 2023. március hónapban.
Könyvek vagy filmek?
A magyar állam kiemelten támogatja a magyar történelmi filmeket és egyik, nem titkolt célja a magyar nemzeti értékek és összetartozás felélénkítése a filmnézőkben.
Beláthatjuk, hogy egy fiatal valószínűleg nem egy film megnézése után lesz nemzettudatos állampolgár és valószínűleg nem innen fog részletes történelemtudásra sem szert tenni. A történelmi filmek egyik fő erénye, hogy segít megérteni, átérezni egy régebbi kort és valamilyen kontextusba helyezi eddigi tudásunkat a témáról. Belehelyez minket adott korszak hangulatába és megismerteti velünk az akkori értékeket. Tehát a történelmi játékfilm ebben az esetben egy kedvcsináló, érdeklődést felkeltő vagy már meglévő tudásukat kiegészítő tartalom lehet a fiatalok számára. Ahhoz, hogy a fiatalok tanulni is tudjanak a filmből, szükség van egyfajta párbeszédre, a látottak továbbgondolására vagy adott kor mélyebb feltárására, amelyekre főleg az iskolai tanórákon adódik lehetőség.
A fiatalok körében a nemzeti identitás kialakításában vagy erősítésében az iskola intézménye vállalja a legnagyobb szerepet. Leginkább itt ismerkednek meg a fiatalok a magyar történelemmel, zenével, irodalommal, nemzeti jelképekkel és művészeti stílusokkal. Ezek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy egy egészséges viszony alakuljon ki a nemzet és a fiatalok között.
Korábban a Nézőpont Intézet 2021-es felmérése foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásával, amelyből kiderült, hogy történelmi és nemzeti témában elsősorban audiovizuális tartalmakat látnának szívesen a fiatalok, legkevésbé pedig olvasmány alapú tartalmakat.
A 16–29 évesek nagyjából négyötöde gondolta fontosnak, hogy a szülők (79%), valamint az iskola (77%) erősítse gyermekeikben a nemzettudatosságot. A fiatalok nemzeti megemlékezések témájában leginkább egy történelmi játékfilmet várnának el, legkevésbé pedig olvasmányokat.
A kutatás 1000 fő személyes (TAPI) megkérdezésével készült 2021. június 7–29. között a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) megbízásából. A minta reprezentatív a 16–29 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és régió szerint.
Milyenek a magyar történelmi filmek?
Erre a kérdésre gyors, de felületes választ kaphatunk az IMDb (Internet Movie Database) honlapján, ahol bárki értékelheti ezeket a filmeket. Megnéztük, hogy néhány történelminek kategorizált film esetében milyen különbségek láthatóak a 18–29 évesek és a 45 év felettiek értékelései között.
A legtöbb filmet a fiatalok általában kissé jobbra értékelték, mint a 45 év felettiek. A Hadik, a Blokád és az Elk*rtuk filmek esetében volt látható nagyobb eltérés a két korcsoport értékelései között. A legtöbb esetben a 45 év felettiek körében jellemző volt, hogy inkább szélsőséges értékeléseket adtak meg a történelmi filmekre, mint az egyes vagy tízes csillag.
Az IMDb honlapjával azonban nem szabad elfogultnak lennünk, hiszen az értékeléseket elég könnyű megvásárolni és semmi nem gátolja, hogy az is értékelje a filmet, aki azt valójában nem látta.
Radnai Fanni
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.