Kövess minket!

Trending Now

Miskolcon is új depót épített a Magyar Posta

Márciusban már a harmadik depót helyezi üzembe a Magyar Posta, csütörtökön Miskolcon adták át a több mint 5 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokot; emellett országosan további 6 logisztikai csarnok építését kezdték el – közölte a Magyar Posta az MTI-vel.

A borsodi megyeszékhelyen zöldmezős beruházással alig egy év alatt épült az új üzem, innen történik a megye több mint 637 ezer lakosának csomaglogisztikai ellátása. Az új depó a korábbi miskolci vasútállomáson működő telephelyhez képest háromszor akkora, modernebb és a logisztikai folyamatokat a mai követelményeknek megfelelően támogatja – közölték.

A közlemény szerint Láng Géza, nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős helyettes államtitkár az avató ünnepségen kiemelte:

a postai csomaglogisztikai szolgáltatások korszerűsítését, a logisztikai infrastruktúra megújítását a kormány is kiemelten fontosnak tartja, hiszen a magyar állam, mint tulajdonos elvárása, hogy a Magyar Posta szolgáltatóként és munkahelyként is XXI. századi követelményeknek megfelelve, versenyképes vállalatként érjen el sikereket a kiscsomaglogisztikai piacon.

A megújult miskolci üzemcsarnok külső, mintegy 12 ezer négyzetméternyi burkolt területe kényelmes megoldást jelent a szállító- és kézbesítő járművek számára. A csomagkezelés és -rakodás megkönnyítésére az üzem két oldalán 8 szintes-, egy extra szintbeli kaput, valamint 7 dokkolókaput építettek be. A depóban több mint 200 postai munkatárs dolgozik majd.

A Miskolci Logisztikai Üzemben 2020-ban és 2021-ben is közel 2 millió csomagot dolgoztak fel.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a közleményben kifejtette:

a csomagok számának növekedésével párhuzamosan egyre nehezebb volt a régi infrastruktúrában a csomagszortírozást megoldani, különösen az év végi csúcsszezonban, ezért fontos a logisztikai depók megújítása.

A járvány ellenére a 19 vidéki depóból már 10 megépült és további 6 építése folyamatban van. “Célunk az, hogy a megújult logisztikai hálózattal hatékonyabban és jobb minőségben tudjunk szolgáltatni, amihez támogatást nyújt majd a depók gépesítése is, már 3 depóban automata üzemel” – fogalmazott a közleményben.

A Magyar Posta MPL+ programja 2019 és 2023 között mintegy 50 milliárd forintból újítja meg a teljes postai logisztikai infrastruktúrát és működést: az új depóhálózat kialakításával, majd gépesítésével, valamint informatikai megoldások beépítésével. A megújított hálózat 19 vidéki és 4 fővárosi depóból áll majd.

Trending Now

Újabb gender-tiktokker intézett támadást a „hagyományos” nemek ellen

Az ey/em/eir személyes névmást használó személy nemrég egy TikTok-videóban közölte, hogy ember madár hibridnek gondolja magát, és ennek megfelelően mostantól nem rendelkezik semmilyen nemmel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Libs of TIkTok egy újabb önjelölt gender-szakértőről osztott meg videót, aminek szereplője elmagyarázza, hogy ő egy barátnőjével együtt, madárként definiálja magát, ennél fogva pedig ők nem tekintenek magukra emberként.

“Avery és én mindketten madarak vagyunk. Én egy kardinálispinty vagyok, Avery pedig egy kékvércse. Mivel madarak vagyunk, bár használjuk az általunk preferált személyes névmásokat, alapvetően egyáltalán nincs nemünk, nekünk fajunk van. A mi fajunknak, mint madár-ember hibridnek eredendően nincs semmiféle neme” – mondta a videóban a lány, aki azt láthatóan figyelmen kívül hagyta, hogy mind az általa említett madarak, mind pedig az emberek rendelkeznek nemmel, így a két faj keveredéséből létrejövő életformának is rendelkeznie kell ilyennel.

Korábban már felütötték a fejüket az olyan ultraliberális tiktokkerek, akik nem tekintettek magukra emberként. Amint arról már korábban is írtunk egyik ilyen személy állatnak, egy másik pedig tárgynak képzeli magát.

Az egyik videó elején a már szinte szokásossá váló névmásokkal kapcsolatos rövid monológot lehet hallani, amikor is a biológiailag lányhoz hasonlító, de magát nem akként definiáló személy azt mondja, hogy neki megfelelő az összes fajta névmás használata, de a leginkább azt szereti, ha hercegként utalnak rá.

Ezek után elmesélt a tiktokker egy történetet arról, hogy két évvel ezelőtt kérdezték meg tőle, hogy melyik névmást preferálja. Akkor még azt mondta, hogy természetesen a nőnemű she/her névmásokat használja, de később ezen változtatott, végül pedig arra a felismerésre jutott, hogy a teljesen gender semleges nyelvet tartja a számára legkellemesebbnek, leginkább elfogadhatónak.

Ezt a személyiség változást azzal indokolta, hogy egész életében nőként kezelték, de az identitásának nem nagy része a neme, ami pedig abból fakad, hogy

önmagát nem tudja emberként definiálni.

A videót vegyesen, inkább negatívan fogadták a kommentelők, akiknek a többsége komolytalannak és nevetségesnek titulálta a lányt.

Az egyik kommentelő azt írta, hogy “Javíts ki ha tévedek, de amennyiben nem azonosítod magadat emberként, így az emberi jogok se vonatkoznak rád. Érdekes….”

Mások pedig a Nyugati társadalom és a civilizáció végét vizionálták a videó megtekintése után.

Egy másik TikTok videóban egy magát genderfluidként azonosító ember azt magyarázza, hogy ő az “it” (“az”) névmást preferálja, amivel tárgyakra szoktak hivatkozni, mivel ezzel tudja magát legkönnyebben definiálni. A videó során többször megemlíti a készítő a nemi eufória kifejezést, amivel egy vágyat próbál leírni, ami arra ösztönzi, hogy minél inkább hasonlítson az általa preferált nemre – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

Egy a nemek meghatározására szakosodott honlap szerint, a nemi eufória egy olyan pszichológiai állapot, amikor ez egyén a valódi identitására gondol, és közben erős vágyat érez arra, hogy a preferenciái szerint változtassa meg magát, esetleg a névmását.

Tovább olvasom

Trending Now

Bayer Zsolt: mindenkinek kezd elmenni az esze

Az orosz–ukrán konfliktus és annak következményei is szóba kerültek a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásában, melynek vendégei ezúttal Bayer Zsolt író, publicista, Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Réz András filmesztéta, író voltak.

Közzétéve:

48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás/MTVA/Youtube

A hirado.hu szemléje szerint Lánczi Tamás a február 24-én kezdődött háború témájával indította a beszélgetést, és arról kérdezte vendégeit, hogy szerintük 5–10 év múlva hogyan fogunk visszatekinteni az eseményekre.

Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint

egy trendforduló zajlik, valami olyan, ami 2001. szeptember 11-én kezdődött a World Trade Center elleni terrortámadással.

A Szovjetunió összeomlása és 2001 között volt egy kegyelmi állapot, és 9/11 után nem tudtuk, merre fordul a világ.

Fodor Gábor szerint a háborúval is hasonló a helyzet, egy többpólusú világrend alakul ki és alapvetően változik meg a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya és Európa képe is.

Bayer Zsolt író, publicista elmondta, hogy

nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktustól tart, hanem azoktól a folyamatoktól, amelyek azóta zajlanak.

Mindenkinek kezd „elmenni az esze” a balti államok „kardot rántanak”, a volt észt belügyminiszter arról beszél, hogy a NATO elveszi Kalinyigrádot Oroszországtól, és a norvégok nem engedik át a Spitzbergákon élő oroszoknak szánt szállítmányokat. Három hónappal ezelőtt a publicista egyáltalán nem gondolta, hogy ez a helyzet eszkalálódni fog.

Réz András filmesztéta, író is úgy látja, hogy

a világ a feje tetejére állt, és nem tartja kizártnak, hogy ez a háború 10 év múlva is tartani fog, csak „belemosódik a káoszba”.

Ugyan szerinte nem világfordító esemény ez a háború, hiszen 2014 óta tart és a világ hatalmai nem foglalkoztak azzal, hogy ez milyen irányba fog haladni.

Réz András úgy véli, hogy a világot nem érdekelte, mi zajlik Ukrajnában az elmúlt években, a nagyhatalmak pedig pusztán azzal törődtek, hogy a konfliktus nyerteseiként jöjjenek ki az ügyből. A jelenlegi amerikai elnök fia ott volt, tudniuk kellett, hogy mi történik, folyamatos volt a konfliktus, ami átalakult valami mássá, de annak célját nem látja.

Fodor Gábor szerint az ikertornyok leomlása is szimbolikus esemény volt, és ilyen jelentőségű szimbolikus eseményekre van szükség ahhoz, hogy lássuk a terrorizmus létét, ami ugyan korábban is volt, de ekkor vált igazán láthatóvá.

Réz András úgy gondolja, hogy érdekviszonyok vannak ebben az egészben, és kevésbé fontosak az efféle szimbolikus események, az számít, ki a nyertes és ki a vesztes.

Bayer Zsolt szerint is trendforduló van, és

ha tíz év múlva visszanézünk, akkor azt fogjuk látni, hogy újra hidegháború van, a Kelet és a Nyugat ismét szembekerül egymással.

„A kutya is mindig a jólétben vész meg”, szerinte a nyugati világgal most pontosan ez a helyzet. Idáig nem kellett volna eljutni, lehetett volna egy „win-win” helyzet is, de „elcsesztük”.

Borítókép: kivágás a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásából

Tovább olvasom

Trending Now

Ennyit keresnek a legjobban fizetett CEO-k

Ők a kétszáz legjobban fizetett vezetők.

Közzétéve:

Pixabay

Százmillió dollár felett kerestek, és átlagosan 330 millió dollárt vittek haza tavaly az amerikai vezérigazgatók 

– írja a Business Insider az Equilar tanácsadó cég tanulmánya alapján, amely összesítette a kétszáz legjobban fizetett CEO listáját. A rekordösszegek az első tizenkét igazgató juttatásait tükrözik.

A rangsor élén Jeff Green, a The Trade Desk vezetője szerepel, kiugróan magas, 835 millió dolláros jövedelmével. 

A felmérés szerint 2021-ben jobb évük volt a vezérigazgatóknak, mint a pandémia előtt. A vezetői javadalmazás majdnem a teljes fizetés harmadával, 27 százalékkal növekedett: 25,3 millió dollárról 2021-re 32,1 millió dollárra – írja a Világgazdaság.

Női CEO is bejutott a top ötbe, Sue Nabi, a Coty vezérigazgatója az egyetlen, aki felkerült a szűkített listára.

A legjobban fizetett vezérigazgatók

  1. Jeff Green, The Trade Desk (digitális marketing), 835 millió dollár
  2. Zig Serafin, Qualtrics (szoftvercég), 541 milló dollár
  3. Peter M. Kern, Expedia (turizmus), 296 millió dollár
  4. Ariel Emanuel, Endeavour (média), 295 millió dollár
  5. Sue Nabi, Coty (szépségipar), 284 millió dollár
  6. David Zaslav, Warner Bros. Discovery (filmipar), 247 millió dollár
  7. David Baszucki, Roblox (videójáték), 233 millió dollár
  8. Andrew Jassy, Amazon (kereskedelem), 213 millió dollár
  9. G. Mike Mikan, Bright Health Group (egészségbiztosítás), 181 millió dollár
  10. Patrick Gelsinger, Intel (csipgyártás), 178 millió dollár
  11. William McDermott, ServiceNow (szoftvercég), 166 millió dollár
  12. Eric Wu, Opendoor (ingatlan), 112 millió dollár

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom