Trending Now
Miként fog hatni a koronavírus által generált helyzet a tréning iparágra?
A Games for Business csapata különböző témákban jártas szakértőket kért fel arra, hogy osszák meg tapasztalataikat és nézeteiket a jelenleg kialakuló trendek kapcsán, és számoljanak be arról, hogy mik a kilátások a következő hónapokat vagy akár éveket tekintve saját országukban.
A koronavírus által generált krízishelyzet hatására a tréning iparnak korábban nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie. A szervezetek szükségletei és a velük szemben állított kihívások hirtelen világszerte megváltoztak.
Monica Cornetti, a Sententia Gamification alapítója és ügyvezető igazgatója (Austin, Texas, USA)
Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?
A nap mint nap közös térben dolgozó kollégák munkájának átszervezése otthoni munkavégzésre rá fog világítani azokra a szervezeti folyamatokra, amelyek már eleve hibásan működtek. Mivel nagy a félelem, és alapvetően nem szeretjük a változást, könnyen abba a hibába esnek a szervezetek, hogy a távmunkát és a távoktatást okolják a bekövetkezett hibákért. Igen, az emberek azelőtt is panaszkodtak, és azt vallották, hogy boldogtalanok, ugyanakkor senki sem lassított le kicsit, hogy megvizsgálhassa a már létező folyamatokat és azt, hogy mit tehetnénk azok javítása érdekében. Itt az ideje annak, hogy feltegyük a nehéz kérdéseket.
Ha elsőre nem is érezzük, hogy szeretnénk a változást, a jó hír az, hogy amikor ellentmondásokba ütközünk a folyamatok javítása során, az valószínűleg azt jelenti, hogy igenis szükség van a változtatásra. Átállni egy 50 éve változatlan, berögzült módszerekkel dolgozó hozzáállásról a folyamatfejlesztő szemléletmódra, kihívásokkal teli. Főleg abban az esetben, amikor maguk a vezetők sem képesek a jól megszokottól elrugaszkodni.
Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?
Jelenleg nagyszerű lehetőségünk van arra, hogy a technológiai újításokat felhasználva felszámoljuk a nehézkes folyamatokat, és kialakítsunk egy sokkal inkább emberközpontú megközelítést a vállalati tréningek és a szakmai fejlesztés tekintetében. Ahelyett, hogy a krízis előtt soha nem tapasztalt azonnali változásokba kezdünk, legyünk nyitottak arra, hogy megvizsgáljuk mit is kell másképpen csinálnunk. A mindenre alkalmas, oktató által vezérelt tréningek helyett, alkalmazhatunk különböző, személyre szabható tréning modelleket. Itt az idő, hogy kapcsolatba lépjünk embertársainkkal. Segítsük át egymást a nehéz időszakon!
Mario Morelli, az Excellence Education ügyvezető igazgatója (Milánó, Olaszország)
Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?
Úgy gondolom, hogy a koronavírus hatására létrejött kormányzati korlátozások alaposan megváltoztatták személyes és munkánkhoz kapcsolódó szokásainkat egyaránt. Ennek ellenére, nem minden következménye negatív a jelenlegi helyzetnek: az olasz vállalatok, különösen a bankok és a biztosítók eddig soha nem látott energiákkal keresik a digitális megoldásokat. A cégek folyamatosan kutatják fel az innovatív, rugalmas és dinamikus megoldásokat, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek a karantén idején. A kollégáknak gondoskodniuk kell a gyerekekről, miközben az iskolák zárva vannak, élelmiszert kell vásárolniuk stb. Lényegében nem egy egyszerű, egyoldalú e-learning eszközre van szükségünk, hanem egy olyan megoldásra, ami nagymértékben személyre szabható. Tehát a járvány számos új lehetőséget kínál a technológia számára, amely nagyban érinti az oktatás világát. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a tartalmak szimpla elosztása helyett, személyre szabott megoldásokat nyújtsunk a tanulók számára.
Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?
Úgy gondolom, hogy a nagymértékű változások olyan krízishelyzetek által vállnak valóra, mint amilyen a jelenlegi is. Ezért remélem, hogy mire minden rendeződik, az oktatás világa jelentős fejlődésen megy keresztül és új megoldások jönnek létre, amelyeket alkalmazni tudunk a tradicionális tréningekkel kombinálva.
Jaxton Cheah, a People Psyence Futuring Psyentist-je (Kuala Lumpur, Malajzia)
Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?
A hirtelen változás hatására a vállalati tréning szakértők kétségbeesetten keresik a megoldást, amellyel fejleszteni tudják munkavállalóik képességeit és tudását a jelenlegi helyzetben. Számos nagyvállalattal dolgozunk együtt egy új stratégia kialakításában, ami magába foglalja a dolgozók jóllétével és oktatásával kapcsolatos teendőket is.
Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?
David Vokoun, a biz:Consult ügyvezető igazgatója (Bécs, Ausztria)
Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?
A tréningekkel kapcsolatos trendek teljes elmozdulását figyelhetjük meg az online lebonyolítható képzések irányába. Azok a tréningcégek, amelyek képesek voltak tartalmaik gyors és hatékony transzformálására, előnyben vannak. Sajnos egyes tartalmak esetében, nem lehetséges a digitalizáció, emiatt a vállalatok és a tanulók kihívásokkal szembesülnek. Mindez egy úgynevezett „várjuk ki a végét” hozzáálláshoz vezet. A tréningcégeket nyomás alá helyezi a számtalan funkció biztosítása, hiszen a piac sokkal inkább az általánosítást, mintsem a specifikációt igényli jelen pillanatban.
Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?
Fazekas László, a Games for Business értékesítési és marketing vezetője (Pécs, Magyarország)
Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?
A jelenlegi helyzetet bizonyos szinten a kettősség jellemzi. Ez meglátásom szerint leginkább annak köszönhető, hogy kinél milyen állapotot generált a jelenlegi helyzet. Egyrészt vannak, akiknél nagyon felgyorsította a digitális megoldások implementálását a tréningekben. Ez tapasztalataink alapján azért van, mert könnyebben tudtak reagálni a helyzetre és szükségük van digitális képzési megoldásokra. Másrészt vannak, akiknél olyan helyzetet generált a járvány, hogy alapvető üzleti létük is veszélyben van, vagy sok esetben korlátozott. Ebben az esetben érthetően nem a tréningek szerepelnek a prioritási listájuk tetején. Ami persze nem jelenti azt, hogy nem gondolkodnak benne, csak nem most.
Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?
Lehet, hogy ezzel most sokkolni fogom az olvasókat, de én valahogy nem hiszek abban, hogy ez a jelenlegi egészségügyi válság, amit a koronavírus okozott, pár hónap alatt elmúlik. Meggyőződésem (és nagyon sok szakértő is már ezt mondja), hogy ennek a jelenlegi helyzetnek a kifutása akár 1-2 évet is felölelhet és az elkövetkező idő csiki-csukival fog telni. A változó pedig leginkább a munkánk helyszíne lesz. Irodában, otthon, irodában, otthon. Személyesen, digitálisan, személyesen, digitálisan. És hosszú távon sem valószínű, hogy ugyanolyanok lesznek már a mindennapjaink, mint előtte.
A training cégeknek és az ügyféloldalnak is fel kell készülnie rá, hogy olyan vállalati képzési megoldásokat alakítsanak ki, amelyek kellőképpen rugalmasan és hatékonyan le tudnak kezelni ilyen szituációkat. A megoldást én abban látom, hogy a digitális és a klasszikus (nevezhetjük offline-nak is) képzési formák együtt kell, hogy tudjanak élni. A klasszikus képzések nem helyettesíthetőek minden esetben digitális megoldásokkal. Viszont a digitális képzési megoldások olyan pluszt tudnak nyújtani (egyes esetekben akár helyettesíthetik is), amik egyértelműen hatékonyabbá és élménytelibbé tehetik a tréningeket.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.