Trending Now
Megváltoztatta az erőszakot tevő személy névmását cikkében a BBC
A brit műsorszolgáltató ezáltal megváltoztatta egy szexuális abúzus áldozatául esett nő vallomását, mert az utóbbi által használt hímnemű (he/him) névmást a támadó által preferált they/them személyes névmásra cserélte azért, hogy ne bántsa meg az erőszakoló érzéseit.
Több ezer panasz érkezett a BBC egyik cikkéhez, amely a Get The L Out nevű leszbikus kampánycsoport egy tanulmányát idézte, miután kiderült, hogy a szerkesztők megváltoztatták egy szexuális erőszakot elszenvedő nő szavait a cikkben – számolt be az elképesztő esetről a V4NA hírügynökség.
A tanulmányban a szervezet meleg nőket kérdezett a transz nőkkel szerzett szexuális tapasztalataikról, a BBC News hírportálján pedig tavaly októberben jelent meg az erre is hivatkozó cikk Szexre kényszerítenek minket a transz nők címmel.
A cikkben három névtelenül nyilatkozó leszbikus nőt idéztek, akik elmondták, hogy többen ellenségesen viselkedtek velük, miután kijelentették, hogy csak olyan nőkhöz vonzódnak, akik nőnek születtek. Az egyik nő arról számolt be, hogyan erőszakolta meg egy magát nőnek valló férfi.
“Túl fiatal voltam ahhoz, hogy vitatkozzak, és a queer-elmélet agymosása szerint ő nő volt még akkor is, ha minden porcikám végig tiltakozott, így végül beleegyeztem, hogy hazamenjek vele. Amikor a péniszét látva meggondoltam magam, fizikai erőszakot alkalmazott, majd végül meg is erőszakolt”
– számolt be az őt ért bántalmazásról a nő, aki erőszaktevőjére a hímnemű he/him személyes névmással utalt nyilatkozatában. Ám a BBC cikkében a szerkesztők megváltoztatták a nő szavait, és a transznemű erőszakolóra a nőnemű she/her és a semleges they/them névmásokat használták, hogy elkerüljék a “bántó félreértelmezéseket”. Vagyis hogy ne bántsák meg a magát nőnek valló férfi érzéseit.
“It’s quite shocking. I can’t think of any other situation where we would change the words of an alleged rape victim.”https://t.co/FILtFuN3Wl
— FiLiA (@FiLiA_charity) May 31, 2022
Angela Wild, a Get The L Out társalapítója szerint a BBC tévedett, amikor megváltoztatta a tanulmányában szereplő idézetet, egy a nevét nem vállaló személy pedig az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott:
“Ez elég sokkoló. Nem tudok más olyan helyzetet elképzelni, ahol megváltoztatnánk egy nemi erőszak áldozatának szavait.”
Egy forrás szerint a bántalmazott nő vallomása kapcsán heves vita alakult ki a cikk közzététele előtt. Némely újságírók amellett érveltek, hogy az idézetnek érintetlenül kell maradnia, míg mások szerint a transz nő által preferált they/them névmást kell használni.
A BBC ennek kapcsán úgy reagált: “Rutinszerű, hogy szerkesztőségi megbeszéléseket folytatunk a különböző történetekről. A nyelvezetről való döntés során egyetlen célunk van, hogy a lehető legegyértelműbbé tegyük a dolgokat az olvasók számára.”
A BBC munkatársai körében egyébként egyre többen fogalmaznak meg kritikát azzal kapcsolatban, hogy egy belső csoport befolyásolja, miről tudósíthatnak az újságírók, és megakadályozzák őket abban, hogy pontosan és pártatlanul közöljenek le cikkeket a nemi identitással kapcsolatos kérdésekről.
Vezető újságírók szerint
az átszerkesztett idézet példa arra, hogy a BBC stílusirányelve, amely előírja, hogy a történetekben az egyén által preferált névmást kell használni, ellentétben áll a BBC pontosságra és pártatlanságra vonatkozó kötelezettségével.
Többen azt állították, hogy a BBC 14 fős központi sokszínűségi csoportja befolyással bír a nyelvezetre, és javaslatokat tesz a “befogadó nyelvezet” erősítésére. A BBC egyébként nem tagadta, hogy a sokszínűségi csoportnak van beleszólása a cikkek megfogalmazásába.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
