Kövess minket!

Trending Now

Megtévesztő ajánlatokkal csaphatják be a kiberbűnözők a nyaralni indulókat

Ingyenesen, illetve kedvező áron kínált utazásokkal, fiktív bérelhető lakásokkal verhetik át az internetes bűnözők a nem kellően óvatosakat az ESET elemzése szerint.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A társaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye alapján az utazással összefüggő csalások az internetes bűnözők egyik legfontosabb bevételi forrását jelentik, mivel nyaraláskor sokan keresik az akciós, kedvezményes utazásokat, lakásbérlési lehetőségeket.

 Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET elemzése szerint az elmúlt évben csak az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságánál (FTC) több mint 62 ezer olyan esetet regisztráltak, amelyek áldozatai utazási csalást szenvedtek el. Az áldozatokat 104 millió dollár, több mint 34,7 milliárd forint kárt érte, ez az összeg azonban csak a bejelentett csalásokat jelenti. Az Action Fraud, az Egyesült Királyság csalásokkal és számítógépes bűnözéssel foglalkozó nemzeti jelentési központja adatai alapján az elmúlt évben csak az Egyesült Királyságban több mint 15 millió fontos kárt okoztak az utazási csalások, ami 41 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A brit utazási irodák kereskedelmi szövetsége, az ABTA szerint

a leggyakoribb üdülési foglalási csalások a szállással, a repülőjegyekkel, a sport- és vallási célú utazásokkal, valamint az üdülési jogokkal és üdülési klubokkal kapcsolatosak.

A csalók hamis, lemásolt honlapokat hoznak létre, fiktív hirdetéseket tesznek közzé weboldalakon és a közösségi médiában.

Az ESET az egyik leggyakoribb, ingyenes nyaralási csalástípusról közölte, az áldozatokat kéretlen e-mailekkel, telefonhívásokkal vagy sms-ben keresik fel, azt állítva, hogy nyaralást nyertek egy olyan sorsoláson, amelyen egyébként nem is vettek részt. Válasz esetén a csalók pénzt kérnek az ingyenes nyaralás igénybevételéhez, vagy az állítólagos, befizetendő illetékek miatt.

Az adathalász e-mailek, szöveges üzenetek, telefonhívások és online hirdetések gyakran légitársaságok, utazási irodák vagy árösszehasonlító portálok lemásolt oldalaira irányítják az áldozatokat, akik hamis visszaigazoló e-maileket vagy foglalási igazolásokat kapnak, és gyakran csak akkor szembesülnek a csalással, amikor a reptéri utasfelvételi pulthoz érkeznek.

Az elemzés szerint a kiberbűnözők időnként jelentős kedvezményekkel kínálnak állítólagos nyaralásokat, repülőjegyeket, szállásokat és egyéb csomagajánlatokat. Ebben az esetben a jegyek ugyan valódiak lehetnek, de a kedvezményes ár annak köszönhető, hogy azokat lopott bankkártyával vagy feltört törzsvásárlói számlával vásárolták. Az ajánlatokat közösségi médiában, spam e-maileken vagy automata telefonhívásokon keresztül is hirdethetik.

Más oldalak azt ígérik, segítenek utazási vízumot, útlevelet, nemzetközi vezetői engedélyt vagy más dokumentumot szerezni.

Többnyire kormányzati weboldalakat hamisítanak, és pénzt kérnek olyan alapszolgáltatásokért is, amelyek általában ingyenesek. A kapott dokumentum pedig sok esetben nagy valószínűséggel hamisítvány.

Az ESET szerint egy újabb csalásra az ad lehetőséget, hogy az interneten hirdetett, magántulajdonban lévő, bérelhető nyaralóknak egyre nagyobb a forgalma, és emiatt a csalók is adnak fel hirdetéseket a jogszerűen működő online foglalási és hirdetési oldalakon.

Ezek az ingatlanok azonban vagy nem léteznek, vagy nem is kiadók, esetleg többször is eladják ugyanazt a helyszínt és időpontot.

Az elemzés szerint az is veszélyes lehet, ha valaki egy repülőtér, kávézó vagy más nyilvános hely nyílt wi-fi hálózatán lép be a banki alkalmazásába, hacsak nem használ megbízható VPN-szolgáltatást, amely titkosítja a kapcsolatot, és megfelelő védelmet biztosít. Az ESET szakértői szerint lehet, hogy a hivatalos ingyenes hálózatnak látszó wi-fi például egy hamis hotspot, amelyet kiberbűnözők éppen azért hoztak létre, hogy megfigyeljék a böngészési tevékenységet, és jelszavakat, személyes, pénzügyi adatokat lopjanak. A csalók a valódi nyílt hálózatokra is rácsatlakozhatnak, hogy kövessék mások online tevékenységét, és feltörhetik a hálózatot, hogy ott kártékony szoftvereket terjesszenek.

Az utazók nem hagyhatják figyelmen kívül a nyilvános USB-töltők használatában rejlő veszélyeket, más néven a “juice jackinget”. Ebben az esetben a támadók általában kártékony szoftvereket telepítenek a nyilvános töltőállomásokra vagy az ott hagyott kábelekre. A rosszindulatú szoftverek megfertőzhetik a töltőre csatlakoztatott eszközöket, amelyeket feltörve onnan adatokat és jelszavakat lophatnak el.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta:

mindig ellenőrizni kell az interneten az utazási cégek, szállodák és utazási irodák hitelességét. A felhasználóknak azt ajánlja, soha ne válaszoljanak a kéretlen üzenetekre, illetve mindig közvetlenül lépjenek kapcsolatba a hirdetővel.

Elmondta, az utazás szervezésekor is érdemes óvatosnak lenni, és arra gondolni, hogy ha valami túlságosan olcsó, az általában nem valódi ajánlat, hanem csali.

Trending Now

A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén

A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.

Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.

Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.

A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni

– sorolta.

Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.

Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.

Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.

Tovább olvasom

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom