Trending Now
Mégsem lehet összevissza írogatni az interneten? – a Google-t érintő fontos ítélet születhet
A napokban újabb állomásához érkezik az a perdömping, amely a Google főszereplésével zajlik az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. A kérdés ezúttal lényegében az: valóban mindent elbír-e az internet, ha pedig nem, hol húzódnak a határok, s ezek kire milyen kötelezettséget rónak.

Keress rá az interneten! – mondják egyre többen, ha olyan kérdéssel fordulnak hozzájuk, amelyre fejből nem tudják a választ. Sokan pedig meg is fogadják a tanácsot, és – úgymond – rá is keresnek, mégpedig legtöbbször a Google keresőprogramjának segítségével, a listába rendezett találatok közül pedig kedvükre válogathatnak. Az utóbbi időben éppen ez, vagyis a találatok megjelenítése és sorba állítása adta, adja az egyik legérdekesebb – s talán az egyik legnagyobb horderejű – ügycsoportot az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. Az ide sorolható esetek között szerepelnek átfogó, versenyjogi természetű jogviták, de egészen hétköznapi történetek is.
Mit ír rólam az internet?
Az utóbbi kategóriába sorolható az a német ügy, amelyben – a napirend szerint – a héten hirdet ítéletet az uniós bírói testület. A jogeset összefoglalva arról szól, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy az adott weblap linkjét távolítsa el a keresőfelület találatai közül. A techóriás azonban megtagadta a kérés teljesítését, mivel úgy vélte, az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak, vagyis azt, hogy e tartalmak közzétételével az említett weboldal üzemeltetője jogsértést követett el.
A cégvezetők erre perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban nem döntötte el az ügyet, inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. A német ítélkező fórum Luxembourgba címzett kérdéseiben lényegében azt tudakolta, hogy a Google mit tehet és mit nem akkor, ha valaki azt kéri, távolítson el egy linket a találati listájáról. Adott esetben a világcég megkövetelheti-e, hogy az érintett igazolja: az eltávolítani kívánt tartalom sérti a jogait? A helyzetet bonyolítja, hogy a személyes adatok védelme mellett figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára ugyanúgy, mint a tájékozódáshoz való jogra.
Ez lenne a megoldás?
Az ügyben áprilisban fejtette ki álláspontját a luxembourgi fórum mellett működő egyik jogi szakember. Giovanni Pitruzzella főtanácsnok szerint a jogi megoldás több elemből áll. Először is az érintettnek be kell nyújtania valamilyen bizonyítékot, amely arra utal, hogy a törölni kívánt tartalmak valótlanságot állítanak róla. E kötelezettség azonban csak akkor terheli az illetőt, ha a bizonyíték előterjesztése nem lehetetlen, de legalábbis nem rendkívül nehézkes. A keresőmotor működtetőjének pedig – esetünkben a Google-nek – a főtanácsnok jogértelmezése szerint több feladata adódik. Egyrészt amennyire lehet, ellenőriznie kell, hogy a szóban forgó közlések valóban pontatlanok-e, másrészt fel kell vennie a kapcsolatot annak a weboldalnak a szerkesztőjével, amely a kritizált tartalmat közzétette. Ráadásul, ha fennáll a veszélye annak, hogy a panasz tevőjét helyrehozhatatlan kár éri, a keresőprogram üzemeltetője ideiglenesen törölheti találati listájáról a kétes tartalmú honlapot, vagy jelezheti, hogy vitás a szóban forgó linken elérhető egyes információk valóságtartalma.
Ítélet csütörtökön születhet. A bíróságot nem köti a főtanácsnok jogértelmezése, az esetek többségében azonban a végső ítélet sokban egyezni szokott a főtanácsnok indítványával.
Ki hova kattint?
Ha már uniós perek: érdemes felidézni, hogy adatvédelmi kérdések mellett versenyjogi kételyek is övezik Európában a Google gyakorlatát. Sőt, kételynél többről van szó. Ehhez tudni kell, hogy a Google piacvezető a keresőmotorok piacán, másképpen mondva a világon sokan, Európában pedig a döntő többség a Google termékét használja, ha ki akar keresni valamit az interneten. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a találati listában a Google keresője hova helyez egy-egy honlapot. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak az első oldalon látható tíz helyre sorolt találat valamelyikére. A sorrend olyannyira meghatározó, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut a legelső linkre, miközben a lista második oldalának vezető helyén látható találat már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében a kisebb méretű képernyők miatt e hatás még nyilvánvalóbban jelentkezik. Ezeket az adatokat vette alapul eljárásaiban az Európai Bíróság.
Több mint háromezer milliárd forint
Merthogy Brüsszel valóságos ügydömpinget zúdított a Google-re. Az Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki. A Google persze nem hagyta annyiban a dolgot – ez az összeg talán már a techóriásnak is sok volt –, és megtámadta a bizottsági határozatokat az Európai Unió luxembourgi bíróságán.
Mint azt a Mediapiac.com az Európai Bíróság sajtóosztályának magyar munkatársától megtudta, a háromból két ügyben már ítélet született. Lehóczki Balázs közlése szerint az egyikben – tavaly novemberben – az Európai Bíróság fenntartva a 2,42 milliárd eurós büntetést azt mondta ki, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor keresőjében a cég előkelőbb helyen jelenítette meg, vagyis a találati listán előbbre tette saját ár-összehasonlító szolgáltatását a többiekénél, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot.
A harmadik eljárásról Lehóczki Balázs elmondta: a perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, jövőre születhet ítélet. Ebben az ügyben az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott.
Magyar hatás
Az uniós ügyeknek idehaza is lehet jelentőségük, a Gazdasági Versenyhivatal több ügyben is vizsgálódik.
Jakubász Tamás
Trending Now
Egyre többet mobilnetezünk külföldön
Sokkal bátrabban használunk mobilinternetet az országhatárokon túl, mint néhány évvel ezelőtt, miközben a roaming hanghívások mennyisége nem növekedett – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2023 harmadik és negyedik negyedévét összefoglaló mobilpiaci jelentéséből, amely arra is rámutatott, hogy a magyarok külföldi mobilhasználata elsősorban a nyári szezonban kiemelkedő.

Az NMHH azt közölte kedden az MTI-vel, hogy a médiahatóság félévente adja ki mobilpiaci jelentését, amelyben a mobilelőfizetések belföldi használatán túl azok külföldi felhasználását, azaz a roamingoló mobilok számát és forgalmát is vizsgálja.
A jelentésből kiderült, hogy a magyarok külföldi mobilhasználata erősen szezonális: a roamingforgalom a nyaralás időszakát jelentő harmadik negyedévben kiugróan magas, míg a negyedik és első negyedévben alacsony. Hozzátették, hogy 2023-ban a tetőpontot jelentő harmadik negyedévben 227 millió percnyi hanghívást és 15 millió gigabájt adatot forgalmaztak külföldön a magyar mobilelőfizetésekkel.
Az aktuális beszámolóban szereplő forgalmi adatok visszatükrözik a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni normalizálódását, hiszen az elmúlt években a roaming mobilinternet-forgalom egyértelműen emelkedett.
2023 harmadik negyedévében több mint háromszor annyi adatot használtak fel a hazai előfizetők, mint 2019 hasonló időszakában, a roamingoló előfizetések száma pedig megközelítette a 2,5 milliót, meghaladva ezzel a pandémia előtti 1,9 milliós szintet
– írták.
Úgy fogalmaztak, hogy mivel egy uniós rendelet szabályainak köszönhetően az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban ma már a “mobilozz úgy, mint otthon” elve érvényesül a mobilszolgáltatások használatakor, a roamingdíjak sem akadályozzák többé az utazók többségét abban, hogy a tagországokban is az otthoni szokásaiknak megfelelően használják telefonjukat.
A jelentés szerint a külföldről kezdeményezett hanghívásoknál nem figyelhető meg a mobilinternet-használatban tapasztalható növekedés, a roaminghanghívás-forgalom 2019 és 2023 között inkább csak szezonális ingadozásokat mutatott, bővülést nem.
A határokon túl hívást kezdeményező előfizetések száma 2023 nyarán 2,1 millió volt, ami kissé el is maradt a 2019-es, járvány előtti szinttől, de ugyanebben az időszakban a belföldi hangforgalom is csupán enyhe növekedést mutatott
– fűzték hozzá.
Az NMHH 2023-as internethasználói felmérése szintén megerősítette, hogy az emberek külföldön már többet használják a mobilinternetet, mint a mobil hanghívást.
A felmérés szerint a hazai tarifával igénybe vehető, kedvezményes roamingzónákban a magyar utazók 66 százaléka szokott hívásokat kezdeményezni, míg 80 százalékuk használ mobilinternetet – áll a közleményben.
A részletes jelentés a https://nmhh.hu/cikk/247482/Mobilpiaci_jelentes__2023_IV_negyedev linken olvasható.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Elon Musk paródia-videót osztott meg Kamala Harrisről
A Tesla-vezér nem rejti véka alá a véleményét a demokraták elnökjelöltjéről.

Elon Musk egy deepfake technológiával készült paródia-videót osztott meg Kamala Harrisről az X-en, ami a kritikusai szerint sérti a platformjának szabályait – írta meg a France24.
A mesterséges intelligencia által készített videóban Harris Joe Bidenről azt állítja, hogy szenilis, magáról pedig azt, hogy nem képes egy országot vezetni. A hamis videóban Harris még azt is hozzáteszi, hogy ő az igazi diverzitás szimbóluma, mivel nő és fekete.
A videót eredetileg Chris Kohls podcaster töltötte fel az X-re, és ő a kommentben jelezte, hogy paródiáról van szó – számol be róla a Mandiner. Musk azonban mindenféle magyarázat nélkül posztolta újra a videót, azzal a megjegyzéssel, hogy „Ez nagyszerű!”.
Musk megosztása azonnal, több mint 130 millió megtekintést generált, ami a kritikusai szerint aggodalomra adhat okot a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatban.
A teljes cikk ITT olvasható.
Trending Now
Elon Musk szerint a woke “ölte meg” a fiát

A Tesla vezérigazgatója szerint az elidegenedett transznemű gyermekét a woke vírusa ölte meg. Elon Musk úgy fogalmazott, becsapták, hogy beleegyezését adja a pubertásblokkoló gyógyszerek szedéséhez – írja a New York Post amerikai napilap.
Az 53 éves milliárdos megesküdött, hogy „elpusztítja” azt a „hihetetlenül gonosz” kultúrát, amely lehetővé teszi azt a nemátalakító műtétet, amelyet 20 éves gyermekén hajtottak végre. A fia, Xavier, 2022-ben operáltatta át magát, és Vivian Jenna Wilsonnak hívják most – számol be róla a Magyar Nemzet.
Lényegében becsaptak azzal, hogy aláírjam az egyik idősebb fiam, Xavier dokumentumait
– mondta az X tulajdonosa egy interjúban.
Kiemelte: ez azelőtt történt, hogy egyáltalán megértette volna, mi történik. Hozzátette:
Lényegében elvesztettem a fiamat.
Elon Musk úgy fogalmazott:
A fiam, Xavier meghalt
– megölte a woke vírusa.
Elon Musk fia válaszolt apja kijelentésére – írja a Mandiner.
Xavier, aki most már Vivian Jenna Wilson néven ismert, az X rivális appján, a Threadsen válaszolt apjának.
“Ez az egész teljesen kitalált, nem valós, és ennek megvan az oka. Nem tudja, milyen voltam gyerekként, mert egyszerűen nem volt ott, és abban a kevés időben, amikor ott volt, állandóan zaklattak a nőiességem és a queerségem miatt. Nyilvánvalóan ezt nem mondhatja, ezért egy boldog kis sztereotipikus b*zinak lettem beállítva, akit saját belátása szerint használhat. Szerintem ez sokat elárul arról, hogyan tekint a queer emberekre és a gyerekekre általában” – írta bejegyzésében.
Borítókép: Elon Musk dél-afrikai-amerikai milliárdos üzletember