Kövess minket!

Trending Now

Mégsem lehet összevissza írogatni az interneten? – a Google-t érintő fontos ítélet születhet

A napokban újabb állomásához érkezik az a perdömping, amely a Google főszereplésével zajlik az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. A kérdés ezúttal lényegében az: valóban mindent elbír-e az internet, ha pedig nem, hol húzódnak a határok, s ezek kire milyen kötelezettséget rónak.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Keress rá az interneten! – mondják egyre többen, ha olyan kérdéssel fordulnak hozzájuk, amelyre fejből nem tudják a választ. Sokan pedig meg is fogadják a tanácsot, és – úgymond – rá is keresnek, mégpedig legtöbbször a Google keresőprogramjának segítségével, a listába rendezett találatok közül pedig kedvükre válogathatnak. Az utóbbi időben éppen ez, vagyis a találatok megjelenítése és sorba állítása adta, adja az egyik legérdekesebb – s talán az egyik legnagyobb horderejű – ügycsoportot az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. Az ide sorolható esetek között szerepelnek átfogó, versenyjogi természetű jogviták, de egészen hétköznapi történetek is.

Mit ír rólam az internet?

Az utóbbi kategóriába sorolható az a német ügy, amelyben – a napirend szerint – a héten hirdet ítéletet az uniós bírói testület. A jogeset összefoglalva arról szól, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy az adott weblap linkjét távolítsa el a keresőfelület találatai közül. A techóriás azonban megtagadta a kérés teljesítését, mivel úgy vélte, az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak, vagyis azt, hogy e tartalmak közzétételével az említett weboldal üzemeltetője jogsértést követett el.

A cégvezetők erre perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban nem döntötte el az ügyet, inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. A német ítélkező fórum Luxembourgba címzett kérdéseiben lényegében azt tudakolta, hogy a Google mit tehet és mit nem akkor, ha valaki azt kéri, távolítson el egy linket a találati listájáról. Adott esetben a világcég megkövetelheti-e, hogy az érintett igazolja: az eltávolítani kívánt tartalom sérti a jogait? A helyzetet bonyolítja, hogy a személyes adatok védelme mellett figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára ugyanúgy, mint a tájékozódáshoz való jogra.

Ez lenne a megoldás?

Az ügyben áprilisban fejtette ki álláspontját a luxembourgi fórum mellett működő egyik jogi szakember. Giovanni Pitruzzella főtanácsnok szerint a jogi megoldás több elemből áll. Először is az érintettnek be kell nyújtania valamilyen bizonyítékot, amely arra utal, hogy a törölni kívánt tartalmak valótlanságot állítanak róla. E kötelezettség azonban csak akkor terheli az illetőt, ha a bizonyíték előterjesztése nem lehetetlen, de legalábbis nem rendkívül nehézkes. A keresőmotor működtetőjének pedig – esetünkben a Google-nek – a főtanácsnok jogértelmezése szerint több feladata adódik. Egyrészt amennyire lehet, ellenőriznie kell, hogy a szóban forgó közlések valóban pontatlanok-e, másrészt fel kell vennie a kapcsolatot annak a weboldalnak a szerkesztőjével, amely a kritizált tartalmat közzétette. Ráadásul, ha fennáll a veszélye annak, hogy a panasz tevőjét helyrehozhatatlan kár éri, a keresőprogram üzemeltetője ideiglenesen törölheti találati listájáról a kétes tartalmú honlapot, vagy jelezheti, hogy vitás a szóban forgó linken elérhető egyes információk valóságtartalma.

Ítélet csütörtökön születhet. A bíróságot nem köti a főtanácsnok jogértelmezése, az esetek többségében azonban a végső ítélet sokban egyezni szokott a főtanácsnok indítványával.

Ki hova kattint?

Ha már uniós perek: érdemes felidézni, hogy adatvédelmi kérdések mellett versenyjogi kételyek is övezik Európában a Google gyakorlatát. Sőt, kételynél többről van szó. Ehhez tudni kell, hogy a Google piacvezető a keresőmotorok piacán, másképpen mondva a világon sokan, Európában pedig a döntő többség a Google termékét használja, ha ki akar keresni valamit az interneten. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a találati listában a Google keresője hova helyez egy-egy honlapot. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak az első oldalon látható tíz helyre sorolt találat valamelyikére. A sorrend olyannyira meghatározó, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut a legelső linkre, miközben a lista második oldalának vezető helyén látható találat már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében a kisebb méretű képernyők miatt e hatás még nyilvánvalóbban jelentkezik. Ezeket az adatokat vette alapul eljárásaiban az Európai Bíróság.

Több mint háromezer milliárd forint

Merthogy Brüsszel valóságos ügydömpinget zúdított a Google-re. Az Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki. A Google persze nem hagyta annyiban a dolgot – ez az összeg talán már a techóriásnak is sok volt –, és megtámadta a bizottsági határozatokat az Európai Unió luxembourgi bíróságán.

Mint azt a Mediapiac.com az Európai Bíróság sajtóosztályának magyar munkatársától megtudta, a háromból két ügyben már ítélet született. Lehóczki Balázs közlése szerint az egyikben – tavaly novemberben – az Európai Bíróság fenntartva a 2,42 milliárd eurós büntetést azt mondta ki, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor keresőjében a cég előkelőbb helyen jelenítette meg, vagyis a találati listán előbbre tette saját ár-összehasonlító szolgáltatását a többiekénél, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot.

A harmadik eljárásról Lehóczki Balázs elmondta: a perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, jövőre születhet ítélet. Ebben az ügyben az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott.

Magyar hatás

Az uniós ügyeknek idehaza is lehet jelentőségük, a Gazdasági Versenyhivatal több ügyben is vizsgálódik.

Jakubász Tamás

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom