Kövess minket!

Trending Now

Megosztó videoklip miatt felbomlik a keresztény könnyűzenei díj szakmai zsűrije

Mező Misi és Gável Gellért közösen állnak fel a Szikra-díj zsűrijéből. Új utakon segítik a keresztény könnyűzenét – áll a lapunkhoz is eljuttatott közleményükben.

A Szikra-díj szakmai zsűrijének eddigi két állandó tagja nem folytatja tevékenységét a keresztény könnyűzenét támogató Szikra Projektben, amely szerintük eltért eredeti célkitűzésétől. „A Szikra Projekt a magyar keresztény könnyűzenei élet megerősödését, szakmai fejlődését szolgáló szakmai program, mely a fiatal tehetségek felfedezésétől és mentorálásától a professzionális produkciók színpadra állításáig minden folyamatra kiterjedően segíti az alkotókat” – olvasható a szervezet honlapján.

A zsűritagok döntésében vélhetően szerepet játszott a keresztény zenei körökben sem feltétlenül egységesen értékelt,megosztó hangvételűre sikeredett Reggeli flört című új Szikra-klip.

A zsűrit elhagyó tagok arról nyilatkoztak, hogy bár döntésük végleges, egyéb módokon (az eddigiekhez hasonló lelkesedéssel) segíteni kívánják a keresztény könnyűzene további fejlődését.

A zenészek nyilatkozatát szerkesztetlen formában, teljes egészében közölte a Mandiner.

„Különböző utakon ugyan, de mind a ketten eljutottunk oda, hogy az istendicséret kiemelten fontos része lett az életünknek. Örömmel mondtunk annak idején igent a felkérésre, hogy a keresztény könnyűzenei alkotókat segítő Szikra-díj szakmai zsűrijében állandó tagokként részt vegyünk. Feladatunkat felelősségtudattal végeztük. Azzal a szándékkal, hogy minél többen ráérezzenek, hogy Istennek is csak igényeset lehet adni, amely közelebb vonzza a közönséget az el nem múló Szeretethez.

Szomorúan tapasztaltuk, hogy a Szikra Projekt kezdeti magasztos célkitűzései megkopnak. Helyüket a hétköznapi ember számára könnyebben értelmezhető, direkten profán, Istent nem megvalló tartalmak kezdik átvenni, amelyek az evangélium még burkolt üzenetét sem képesek közvetíteni.

Amikor pedig már konkrétan olyan tematikájú művek is terítékre kerültek a Szikra támogatásával, amelyek a keresztény értékrend alapján felvállalhatatlanok, szükségesnek látszott számunkra, hogy elhatárolódjunk ettől a keresztény zenétől idegen újhullámtól.

Miután a Szikra zsűrijében az általunk – és mások által ugyanúgy – aggályosnak és ártalmasnak értékelt szellemiséggel kapcsolatban lényegi változás nem történt a megbeszélésünket követően, arra a döntésre jutottunk, hogy a mai nappal, lelkiismereti okokból befejezzük a Szikra-díj szakmai zsűrijében a keresztény könnyűzene fejlődéséért folytatott tevékenységünket.

A keresztény könnyűzenéért, Isten minél igényesebb zenei dicsőítéséért más fórumokon a jövőben is mindent megteszünk minden erőnkkel és lehetőségünkkel.

2021. november 7-én,
Mező Misi és Gável Gellért
a Szikra díj szakmai zsűrijének korábbi állandó tagjai”

Trending Now

A Soros-hálózat módszereit mutatja be Tucker Carlson új dokumentumfilmjében

A neves amerikai médiaszemélyiség mások mellett Orbán Viktorral beszélget arról, hogy a tőzsdespekuláns miért tart a jelenlegi magyar kormány által képviselt nemzeti értékektől. Carlson tavaly nyári magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy az amerikai társadalomban már jelentős károkat okozott a liberális érzékenyítés.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarország kontra Soros: harc a civilizációért címmel hamarosan bemutatják a Hír TV-n Tucker Carlsonnak, az amerikai Fox News sztárműsorvezetőjének a hazánkról szóló dokumentumfilmjét.

A Tucker Carlson Originals új epizódjának előzetesében a neves konzervatív médiaszemélyiség mások mellett Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélgetve járta körbe, hogy a tőzsdespekuláns milyen eszközökkel és módszerekkel igyekszik felerősíteni az Európába – és hazánkba – irányuló illegális migrációt.

Arra is kitértek, hogy Soros Györgyék hogyan terjesztik a balliberális ideológiát, amelynek része a hagyományos nemi szerepeket megkérdőjelező LMBTQ-s érzékenyítő kampány is – számol be róla a Magyar Nemzet.

A dokumentumfilm Carlsonnak a Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterrel készített minapi interjújában is szóba került. A publicista akkor azt méltatta, hogy hazánk kiépítette a déli határzárat, s az USA Mexikóval közös határvonalánál szerzett tapasztalatai fényében meglepődött, hogy a magyar létesítmény gyakorlatilag száz százalékos hatékonysággal akadályozza meg az illegális bevándorlást.

Carlson kérdésére a tárcavezető kifejtette: Sorosék a saját érdekeikre nézve veszélyesnek tekintik, hogy Magyarország patrióta, keresztényalapú politikát valósít meg.

A célunk az, hogy megfeleljünk a nemzeti érdekeknek, konzervatívak vagyunk és ugyanakkor sikeresek. Tehát alapvetően a létezésünk veszélyt jelent a számukra, mert azt állítják, hogy csak akkor valósulhat meg progresszív, sikeres politikai rendszer, ha szélsőségesen liberálisok vagyunk

– fogalmazott Szijjártó.

Emlékezetes: Tucker Carlson tavaly nyáron ellátogatott hazánkba, ahol az esztergomi MCC Feszten tartott előadást. Akkor úgy vélte, hogy az USA-ban nincs nagyobb szabadság, mint Magyarországon, amit azzal is indokolt, hogy például itt a politikusoknak nincs szüksége fegyveres testőrökre. A magyar médiaviszonyokat is kiegyensúlyozottabbnak és egészségesebbnek nevezte a tengerentúliaknál, ugyanis elmondása szerint ott a sajtóorgánumoknak több mint 90 százaléka van a jelenleg hatalmon lévő demokrata párti adminisztráció kezében.

A liberális erőcsoportok által kifejtett érzékenyítést olyan káros jelenségként írta le, amellyel már az amerikai társadalom jelentős részének átmosták a tudatát. Ennek eredményének nevezte például a szobordöntögetéseket, valamint, hogy megszégyenítik azokat, akik büszkék a történelmükre, és az őseik tetteire, vagy akár csak régebbi – a klasszikus irodalmi művekben is megtalálható – szavakat használnak.

Tavaly a Time magazin Carlsont Amerika talán legerősebb konzervatívjának nevezte. A Publicista 2016 óta vezeti a Fox New-on esténként jelentkező, róla elnevezett politikai talk show-t, s korábban számos meghatározó médiumnál – köztük a CNN-nél, és a Wall Street Journalnél – is dolgozott, s több könyvet is szerzőként jegyez.

Borítókép: Tucker Carlson

Tovább olvasom

Trending Now

Újságírók tüntettek a sajtóban dolgozókat érő erőszak ellen Mexikóban

A közép-amerikai ország az egyik legveszélyesebb hely a világon a médiamunkások számára.

Közzétéve:

Borítóképünkön a demonstráció résztvevői Guadalajara városában, fotó: MTI/EPA-EFE/Francisco Guasco

A demonstrációt kedden tartották Guadalajara városában, napokkal azután, hogy fegyveres támadók lelőtték autójában kollégájukat, Lourdes Maldonado Lopezt az északnyugat-mexikói Tijuanában. Január 17-én egy másik újságírót, egy fotóriportert öltek meg ugyancsak Tijuanában.

Az áldozatok fotói a tüntetésen, forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Mendez

Mexikó az egyik legveszélyesebb hely a világon a sajtóban dolgozók számára. Az országban a legtöbb gyilkosságot a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban követik el, újságírókat pedig azért vesznek célba, mert beszámolnak ezekről az ügyekről, illetve a politikai korrupcióról.

Tovább olvasom

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Közzétéve:

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom