Trending Now
Megnyílt a 93. Ünnepi Könyvhét Budapesten
Százhetvenhat pavilonban száznyolcvankét kiadó köteteivel nyílt meg csütörtökön a Vörösmarty téren a 93. Ünnepi Könyvhét, amely vasárnapig a fővárosban a Duna-korzón és több nagyvárosban várja az érdeklődőket.
“A természeti egyenlőség elve embertani állandóm. A termékeny talaj alfája és omegája nem én vagyok, hanem a közönséges földigiliszta léte” – hangsúlyozta Nádas Péter Kossuth-díjas író, aki az Ünnepi Könyvhét megnyitó beszédét tartotta. Beszédében a földigiliszták veszélyes életével szemléltette az ember és a természet kapcsolatát.
Megjegyezte: az embernek az ember a legnagyobb természetes ellensége. “Így aztán nála tényleg nem él csodálatosabb lény e földtekén. Ha valamit mások szétszednek, földig rombolnak és meggyaláznak, ő felépíti: romvárost, jogot. Ő persze mindig saját maga, a mások is” – mondta Nádas Péter.
A természeti képekben bővelkedő beszédében kitért az általa épített madáretetőre, amelyet a kertben élő harkály folyton szétszed, ezért mindig újra kell építenie. Mint fogalmazott, hosszú élete során neki is sokszor kellett mindent újrakezdenie.
Beszédét azzal zárta: “Így hát irodalmi dizőzként belesuttogom a mikrofonba: ne veszítsétek el a bizodalmat, nem tudom miben, de elveszíteni sem éri meg”.
A 93. Ünnepi Könyvhét négy napja alatt több mint hatvan könyvbemutató, mintegy ezer de
A Magyar Nemzet beszámolója szerint Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy bár a járvány és a háború okozta szorongás és válság hatással van az emberek hétköznapjain túl például a könyvkiadásra is, a 93. Ünnepi könyvhétre mégis rekordszámú könyvstandot tudtak felállítani. Hangsúlyozta, hogy a könyv, az irodalom szerepe és a jelentősége változatlan.Idén pedig a rendezvény egy új közösségi térrel is bővült, a Duna-korzón ugyanis zsibongó várja a legkisebbeket.
A Szép magyar könyv díjátadóján Révész Emese művészettörténész, egyetemi docens, a zsűri tagja beszédében kiemelte, hogy az Ünnepi könyvhét az irodalmat, a tudományt és a szöveget ünnepli. Elmondta, hogy komoly csapatmunka áll a könyv születése mögött, többek között grafikusok, tipográfusok, nyomdászok dolgoznak egy-egy kiadványon, majd hozzátette: a könyv mint tárgy mérete, vastagsága, borítója meghatározza a hozzá való viszonyunkat is.
Ezt követően a díjak átadása és a laudációk következtek.
Novák Katalin köztársasági elnök a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából című kiadványának adományozott különdíjat. Orbán Viktor miniszterelnök különdíját a Scolar Kiadó Csodás Magyarország – Csavargások a régmúlt időkben című kiadványa kapta.
Karácsony Gergely Budapest főpolgármester különdíját Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című kötet érdemelte ki. A Zsidó örökség – Vidéki zsidó hitközösségek Magyarországon című kötet, mely a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kiadványa, a Magyar Tudományos Akadémia különdíjában részesült. A Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért felelős államtitkársága három különdíjat adományozott, melyet az Utisz Grafikai Kiadó Virágnak világa, világnak virága, a Gutenberg Kiadó Darázsolás, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum Csáth Géza személyesen – Alternatív életrajz című kötetek kaptak. A Tamás László-emlékdíjat a Magvető Kiadónál megjelent Ó, rinocérosz című könyv tipográfusa, kötés- és borítóterveztője, Farkas Anna kapta. A Szépirodalmi művek kategória győztese Demény Péter Isten szótagolva című alkotása lett. A szakkönyvek terén a Zsugorodó városok címmel, a TERC Könyvkiadónál napvilágot látott könyv jeleskedett.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kötete pedig a Múzeumi művészeti könyvek között bizonyult a legjobbnak. A Művészeti könyvek kategóriában a Bookart Kiadó, az Iskola Alapítvány Kiadó Tíz év című kiadványa nyert díjat.
Az Elmúlt Jelen – A romániai magyarok története és a kommunizmustól a rendszerváltásig című kötet az Ismeretterjesztő könyvek kategória díjat érdemelte ki. A Gyermek és Ifjúsági Könyvek kategória díjazottja Jakabovics Tibor Szerintemazegész című kötetéért, ami az Equibrilyum kiadónál jelent meg. Az Év illusztrátora kategória nyertese Herbszt László lett, aki az elismerést a Csimota Kiadó gondozásában megjelent, Milbacher Róbert A nagy kanizsár összeesküvés című munkájának illusztrációjáért érdemelte ki.
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én