Kövess minket!

Trending Now

Még mindig sok időt töltünk a tévé előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2022 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: alig 1 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Bár a Covid 2020-as első hullámához képest kevesebbet tévéztünk, de még mindig többet, mint azt megelőzően. A műsorfogyasztás felét TV sorozatok, mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, és jelentősen nőtt a hírműsorokra szánt idő.

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai 2022 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet tévéztek, ami szűk 1 perccel kevesebb 2021 második negyedévéhez képest.

A napi átlagos tévénézési idő a 4-17 éveseknél 7 perccel, a 18-49 éveseknél 1,5 perccel, míg az 50 év felettieknél 1 perccel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

– derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.

A Covid első hulláma nagyrészt 2020 második negyedévére esett, és a „nagy bezárkózás” a tévénézési idő növekedését eredményezte. Ezt követően – ahogy az oltásoknak köszönhetően csökkentek a korlátozások – a képernyő előtt töltött idő is kevesebb lett, de még mindig több, mint a járványt megelőző években. Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,29 millióról 6,13 millióra mérséklődött az idei második negyedévben, ugyanakkor, aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 31 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 5 perccel több mint egy évvel korábban.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott:

2022. április – június közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 21 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan 7 óra 19 percet töltött a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévénézési ideje a legalacsonyabb: 1 perc híján 4 óra, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében

ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 4 óra 54 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 28 perccel haladja meg a férfiak napi átlagos tévénézési idejét.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késletetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 36,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát magában foglaló “általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,6 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 9 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló “sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 10 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 56 percet szántak a nézésükre.

Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,2 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 37 percet töltött el velük.

A hírcsatornák esetében érezhető a háború, illetve annak a gazdaságra és mindennapi életünkre gyakorolt hatása: együttesen 9,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami alig magasabb tavalyhoz képest (2,23 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 15 perccel több időt – 1 óra 37 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki az idei második negyedévben, napi elérésük a tavaly mért 1,34 millióról 1,14 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 4,7% volt 2022 második negyedében, amely enyhén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan 1,42 millió nézőt értek el, ami 129 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor egy elért néző 3 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 16 percet szánt rájuk.

Az “Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14%-át képviselte 2022 második három hónapjában, ami 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan 4,66 millió néző töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 162 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 12 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 5 perccel több, mint 2021 második negyedében – ismerteti a Nielsen.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.

A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28,6%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 25,7%-ban részesedtek.

A mozifilmek a műsoridőből 10,4%-ban részesedtek, és a szórakoztató műsorok aránya is közel ugyanennyi (9,9%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,3%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10,1%-ot mondhattak magukénak.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk több mint ötödét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,3%). Ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a csatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és az ezzel kapcsolatos gazdasági, politikai események hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően 3,7%-ot tettek ki a műsoridőből, addig a műsorfogyasztási időnkből jóval többet – 12,1%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely mintegy másfél százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (10,5%). A kissé könnyedebb „információ” kategória a műsoridő csupán 2,7%-át tette ki, de a fogyasztásban szintén magasabb – 4,7%-os – arányt képviselt.

A sportműsorok a sugárzási időből 6,1%-ban részesedtek: ez 2 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest (8,1%), amikor a Covid miatt elmaradt 2020-as Foci EB végül megrendezésre került. A negyedév utolsó napjaiban sugárzott Fina Vizes VB csak minimálisan tudta éreztetni hatását: műsorfogyasztási időnk 5,1%-át képviselték a sportműsorok az idei április-június közötti időszakban, ami 1 százalékponttal kevesebb, mint tavaly.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 9,8% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a fogyasztási arányuk ennek fele, vagyis 4,7% volt.

Reklámok világa

A sugárzott reklámok napi átlagos száma a Covid első hulláma idején, vagyis 2020 második negyedévében erősen visszaesett a korábbi évekhez képest, de egy évvel később már vissza is tért a korábbi trendekhez, sőt jócskán meg is haladta a járvány előtti értéket. 2022. április 1 – június 30. között naponta átlagosan 40 132 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 953 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 12 908 db reklámmal több, mint 2 évvel korábban, közvetlenül a járvány kitörése után.

Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2022 második negyedévében, ami napi 133 db reklámfilmnek felelt meg.

Ez 2 db reklámfilmmel, időt tekintve pedig 1 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, míg 2020-hoz képest 8 perces növekedést és 33-mal több megtekintett reklámfilmet jelentett.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom