Trending Now
Még mindig sok időt töltünk a tévé előtt
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2022 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: alig 1 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Bár a Covid 2020-as első hullámához képest kevesebbet tévéztünk, de még mindig többet, mint azt megelőzően. A műsorfogyasztás felét TV sorozatok, mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, és jelentősen nőtt a hírműsorokra szánt idő.
A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai 2022 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet tévéztek, ami szűk 1 perccel kevesebb 2021 második negyedévéhez képest.
A napi átlagos tévénézési idő a 4-17 éveseknél 7 perccel, a 18-49 éveseknél 1,5 perccel, míg az 50 év felettieknél 1 perccel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
– derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.
A Covid első hulláma nagyrészt 2020 második negyedévére esett, és a „nagy bezárkózás” a tévénézési idő növekedését eredményezte. Ezt követően – ahogy az oltásoknak köszönhetően csökkentek a korlátozások – a képernyő előtt töltött idő is kevesebb lett, de még mindig több, mint a járványt megelőző években. Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,29 millióról 6,13 millióra mérséklődött az idei második negyedévben, ugyanakkor, aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 31 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 5 perccel több mint egy évvel korábban.
A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott:
2022. április – június közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 21 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan 7 óra 19 percet töltött a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévénézési ideje a legalacsonyabb: 1 perc híján 4 óra, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében
ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 4 óra 54 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 28 perccel haladja meg a férfiak napi átlagos tévénézési idejét.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg, míg a rögzített műsorok késletetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.
Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében
A tévénézésre szánt időnk 36,2%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát magában foglaló “általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,6 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 9 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló “sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 10 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 56 percet szántak a nézésükre.
Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,2 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 37 percet töltött el velük.
A hírcsatornák esetében érezhető a háború, illetve annak a gazdaságra és mindennapi életünkre gyakorolt hatása: együttesen 9,1%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,24 millió fő volt, ami alig magasabb tavalyhoz képest (2,23 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 15 perccel több időt – 1 óra 37 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6%-át tették ki az idei második negyedévben, napi elérésük a tavaly mért 1,34 millióról 1,14 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több, mint 1 évvel korábban.
A sportcsatornák közönségaránya 4,7% volt 2022 második negyedében, amely enyhén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan 1,42 millió nézőt értek el, ami 129 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor egy elért néző 3 perccel többet, naponta átlagosan 1 óra 16 percet szánt rájuk.
Az “Egyéb” gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14%-át képviselte 2022 második három hónapjában, ami 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Naponta átlagosan 4,66 millió néző töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 162 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 12 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 5 perccel több, mint 2021 második negyedében – ismerteti a Nielsen.
Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.
A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28,6%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 25,7%-ban részesedtek.
A mozifilmek a műsoridőből 10,4%-ban részesedtek, és a szórakoztató műsorok aránya is közel ugyanennyi (9,9%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,3%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10,1%-ot mondhattak magukénak.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk több mint ötödét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,3%). Ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a csatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és az ezzel kapcsolatos gazdasági, politikai események hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően 3,7%-ot tettek ki a műsoridőből, addig a műsorfogyasztási időnkből jóval többet – 12,1%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely mintegy másfél százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (10,5%). A kissé könnyedebb „információ” kategória a műsoridő csupán 2,7%-át tette ki, de a fogyasztásban szintén magasabb – 4,7%-os – arányt képviselt.
A sportműsorok a sugárzási időből 6,1%-ban részesedtek: ez 2 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest (8,1%), amikor a Covid miatt elmaradt 2020-as Foci EB végül megrendezésre került. A negyedév utolsó napjaiban sugárzott Fina Vizes VB csak minimálisan tudta éreztetni hatását: műsorfogyasztási időnk 5,1%-át képviselték a sportműsorok az idei április-június közötti időszakban, ami 1 százalékponttal kevesebb, mint tavaly.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 9,8% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a fogyasztási arányuk ennek fele, vagyis 4,7% volt.
Reklámok világa
A sugárzott reklámok napi átlagos száma a Covid első hulláma idején, vagyis 2020 második negyedévében erősen visszaesett a korábbi évekhez képest, de egy évvel később már vissza is tért a korábbi trendekhez, sőt jócskán meg is haladta a járvány előtti értéket. 2022. április 1 – június 30. között naponta átlagosan 40 132 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 953 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 12 908 db reklámmal több, mint 2 évvel korábban, közvetlenül a járvány kitörése után.
Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2022 második negyedévében, ami napi 133 db reklámfilmnek felelt meg.
Ez 2 db reklámfilmmel, időt tekintve pedig 1 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, míg 2020-hoz képest 8 perces növekedést és 33-mal több megtekintett reklámfilmet jelentett.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Altorjai Anita: óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára
És ebben az új helyzetben jócskán felértékelődik a közmédia ázsiója – mondta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szombaton Visegrádon.
Altorjai Anita a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón tartott előadásában rámutatott: ha baj történik a világban – akár háború, járvány vagy természeti katasztrófa –, akkor a hírfogyasztók, a nyilvánosság gyors, megbízható, hiteles, pontos és közérthető információkat szeretnének kapni. Ezt a közszolgálatban találják meg – jelentette ki az MTI beszámolója szerint.
A jövő egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy ezt a megbízható tartalmat hogyan állítják elő, milyen hírforrásban bízhat meg a tudósító, és milyen forrásban a hírfogyasztó.
Fikciót látunk, a mesterséges intelligencia által kreált valóságot vagy tényleg az igazit, a valódit? – tette fel a kérdést.
Altorjai Anita a jövő újságíróját úgy festette le, hogy ha meg akar felelni a közszolgálatiság kritériumának, akkor mindenekelőtt meg kell őriznie kíváncsiságát. Nemcsak a téma iránt, hanem főként a hírforrás iránt – hangsúlyozta.
Ezerféleképpen kell majd ellenőrizni a forrást, mert csak így tudjuk megőrizni a hitelességünket – mondta a vezérigazgató, aki kiemelte: ehhez nemcsak az internet keresőmotorjaival, okoseszközökkel, hanem egymással is beszélgetni kell.
„Az a feladatunk, hogy megőrizzük a közszolgálati újságírás minden értékét egy olyan világban, amikor már nem mindig mi irányítunk”
– fogalmazott.
Altorjai Anita kiemelte: a mesterséges intelligencia a fejlődéssel párhuzamosan egzisztenciális kihívást is jelent. Alapjaiban változik meg mindannyiunk élete és vele a média világa: a filmkészítés, a rádiós és televíziós műsorkészítés világa és a fogyasztók világa is.
Kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására nem csupán a piacnak, de az államnak és minden állami szereplőnek fel kell készülnie, stratégiát kell alkotni, a médiában dolgozó vezetőknek és az újságíróknak is.
Szabályozni kell, és ennek alapja, hogy mindenkinek meg kell tanulni használni, azért, hogy legyen beleszólásunk a domináns technika térnyerésébe – közölte a vezérigazgató.
A kétnapos konferencia megelőző napjáról szóló beszámolónkat ide kattintva találja.
A konferencia keretei között átadott Kosztolányi-díjról és az idei díjazottról pedig itt találja a cikket.
Trending Now
Tuzson Bence: gyorsan változó világban kell megtalálnia helyét a médiának
Ez hihetetlen felelősség és feladat – mondta az igazságügyi miniszter a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón pénteken, Visegrádon.
Tuzson Bence köszöntőjében rámutatott: képesnek kell lenni elhatárolni a lényegest a lényegtelentől, a valóst a valótlantól, és el kell tudni juttatni az üzenetet a hallgatósághoz.
Minőségi kommunikációra van szükség, amely a valóságot közvetíti
– húzta alá az MTI beszámolója szerint a miniszter, aki a találkozó céljaként jelölte meg annak megfogalmazását, hogy a média és a jog területén jelentkező kihívásokra hogyan tudnak a magyarok, a magyar újságírók megfelelő választ adni.
Egykor Gutenberg világában éltünk, ma pedig Zuckenbergében
– mondta, hozzátéve: talán még soha nem volt akkora kommunikációs szakadék a generációk között, mint napjainkban.
A miniszter felidézte, hogy amikor először választották országgyűlési képviselőnek, 2014-ben, akkor az volt az első olyan Országgyűlés, amely legitimációját már a határon túli magyaroktól is kapta. Ez egyfajta kötelezettséget “állított” a magyar Országgyűlés és a magyar kormány elé egyaránt – mondta.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
“Magyarország miniszterelnöke már nem egy határokkal körbezárt országnak a miniszterelnöke, hanem minden magyaré” – fogalmazott. Kitért arra, hogy mindez kötelezettséget jelent olyan értelemben is, hogy minden intézkedésüket oly módon kell meghozni, hogy az minden magyarra kihat, és ennek megfelelő felelőséggel kell kormányozni.
Ugyanakkor minden határon túli magyar felel Magyarországért és a teljes magyar közösségéért – mutatott rá, kiemelve: ezen a téren is létrejött a nemzetegyesítés.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: a Kárpát-medence legjobb újságírói, legfontosabb szerkesztői és legmeghatározóbb médiaszemélyiségei vesznek részt a találkozón.
“Elképesztő felelősség nyomja az írástudók vállát”
– fogalmazott a parlamenti államtitkár, hozzátéve: minden egyes szónak “komoly súlya” van.
Kitért a hitelesség fontosságára is, amit – mint mondta – nagyon nehéz felépíteni, de nagyon könnyű elveszíteni.
Vitályos Eszter – aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is – a visegrádi rendezvényen szólt az ott zajló fejlesztésekről, és hangsúlyozta: rengeteg a tennivaló. Amennyire gyönyörű ez a térség, annyira népszerű is, egyre többen költöznek ide, ami számos feladatot ró az döntéshozókra – húzta alá az államtitkár.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára felidézte, első alkalommal 2019-ben szervezték meg a találkozót, amelyből mára hagyomány lett. Ezek a találkozók arra is lehetőséget teremtenek, hogy a szakmai kapcsolatok mellett baráti kapcsolatok szülessenek, illetve a meglévők megerősödjenek – hangsúlyozta.
Önök azért vannak itt, mert magyarok – fogalmazott, hozzátéve: a magyar nemzet egységét építik immár 14. éve.
Rámutatott: fontos olyan hálózatok kialakítása a média területén is, amelyek később önmaguk is működőképesek lesznek. A kormány segíti létrejöttüket, működésüket, de azt szeretnék, ha ezek önállóan, a Kárpát-medencében megállnák a helyüket – jelezte.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke közölte: mára hagyománnyá vált a Kárpát-medencei találkozó, amelynek szervezéséhez a szövetség tavaly csatlakozott.
Kiemelte,
a magyarság minden traumán, megpróbáltatáson túl tudja magát tenni. Az igazi kihívás ugyanakkor magyarként megmaradni ebben a szakmában
– húzta alá.
Tudósításunkat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója konferencián elmondott szombati előadásáról ide kattintva tudja elolvasni.
A konferencia keretei között átadott Kosztolányi-díjról és az idei díjazottról pedig itt találja a cikket.
Trending Now
AdvenTippek elnevezésű sorozattal jelentkezik az NMHH Facebook-oldala
Hasznos és praktikus információkkal támogatják a fogyasztókat.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleménye szerint a hatóság Facebook-oldalán naponta megjelenő tippek célja, hogy segítséget adjanak a digitális térben való eligazodáshoz, hasznos és praktikus információkkal támogassák a fogyasztókat. Az AdvenTippek a témafelvetésekkel és javaslatokkal több generációt is megszólítanak, miközben jobban megismertetik az NMHH szerteágazó tevékenységét.
Hangsúlyozták: az első tipp éppen ebben az időszakban, karácsony közeledtével válik leginkább időszerűvé, hiszen a levél- és csomagküldés minden évben ilyenkor éri el a legnagyobb forgalmat.
“Nem árt óvatosnak lenni, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora szállítási pluszköltséggel kell számolnunk”
– hívták fel a figyelmet a közleményben. A hatóság azt javasolja, hogy – a kellemetlen meglepetések helyett – előzetesen böngésszük át az NMHH weboldalán a csomag- és levélszolgáltatók listáját, illetve használjuk az Európai Bizottság csomagár-összehasonlító oldalát.
A sorozat további AdvenTippjei többek között a biztonságos online vásárlásról, a zökkenőmentes streaminghez szükséges netsebességről, az elektroszmog méréséről vagy az internetes zaklatás esetén felmerülő megoldási lehetőségekről szólnak – ismertette az NMHH.
Az AdvenTippek-sorozat körbejár majd több kérdést is: Hogyan törölhetjük véglegesen az adatainkat egy eladásra szánt készülékről? Mit tehetünk, ha a szolgáltatónk nem teljesíti az ígért internetsebességet, és hogyan ellenőrizhetjük ezt az NMHH segítségével? Hogyan vehetjük észre a netes red flageket, és ha baj van, hová fordulhatunk?
Ezekre és más kérdésekre is választ kaphatunk a hatóság Facebook-oldalán karácsonyig naponta jelentkező AdvenTippek-sorozatban – ismertette az NMHH.