Kövess minket!

Trending Now

Médiaszövetség: visszatetsző politikai tisztogatást hajt végre a DK és az MSZP

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNM) arra reagált, hogy a két baloldali párt nyomására bocsáthatták el az önkormányzati lap főszerkesztőjét.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Médiaszövetség logója, forrás: Facebook

– Kicsinyes hatalomtechnikai eljárásnak tekinti és mélységesen elítéli a 9 magazin című ferencvárosi havilapnál rapid gyorsasággal lezajlott politikai tisztogatást a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – írta közleményében az MNM.

Amint arról a Magyar Nemzet cikke nyomán lapunk is beszámolt, május 27-i dátummal azonnali hatállyal felbontotta Vágvölgyi B. András munkaszerződését az önkormányzat tulajdonában lévő Ferencvárosi Nonprofit Média Kft. vezetője, Hagymási Zoltán. A médiaszövetség ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: 

“Visszatetsző politikai tisztogatást hajt végre az MSZP és a DK.”

Az MNM emlékeztet: sajtóértesülések szerint az ügyvezető ezt a kerületi DK-s és MSZP-s képviselők nyomására tette – s ezt a kerület polgármestere is megerősítette, összefüggést feltételezve a szerződésbontás híre és annak ténye között, hogy a helyi képviselő-testület a múlt héten nem fogadta el a médiacég 2022-es üzleti tervét.

“A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az egész sajtószakma nevében felszólalva elvárja a történtek tisztázását, s egyben felszólítja Torzsa Sándort, a MSZP–DK képviselőcsoport vezetőjét, hogy nyilatkozzon arról: valóban egy DK-s előválasztási jelöltről, Manhalter Dánielről közölt előnytelen fotó miatt indított-e hadjáratot a 9 magazin ellen”

– olvasható a közleményben, amely egyben felszólítja a Ferencvárosi Nonprofit Média Kft. vezetőjét, Hagymási Zoltánt, hogy erősítse meg vagy cáfolja: valóban az volt-e az azonnali hatályú szerződésbontás kiváltó oka, hogy egy havilap szerkesztőjeként Vágvölgyi B. András májusban nem jelent meg mindennap az irodában.

Az MNM kijelenti, hogy egyetértenek azzal, 

“szakmailag nonszensz a kerületi MSZP–DK képviselőcsoport durva erőfitogtatása magyarázataként állítólagosan felhozott körülmény, ugyanis egy havilap esetében a szerkesztőnek szükségtelen minden reggel nyolctól az íróasztalát támasztania, ahogyan erre – szerintünk nagyon helyesen – a kerület polgármestere is utalt”.

A médiaszövetség felhívja arra az MSZP és a DK politikusainak figyelmét, hogy a média egy külön szakma, amely a szellemi munkán, nem pedig a hivatali munkarend kicsinyesen számon kérhető betartásán alapul. Szeretnénk világossá tenni, hogy ez a szellemi munka pedig egy igazi újságíró minden percét tértől és időtől függetlenül kitölti – s nem csak a hivatali munkarend nyolc órájára korlátozódik.

Az MNM leszögezi, hogy az önkormányzati lap főszerkesztőjének eltávolítását – amíg ennek ellenkezőjéről egy hivatalos vizsgálat eredményei meg nem győzi őket – az MSZP és a DK helyi képviselőinek kicsinyes bosszújaként tartja számon. 

“Azokat a »balos vezetőket« vélelmezve a sajtót ért durva helyi atrocitás mögött, akikre egy nemrég megjelent interjújában tett kritikus megjegyzéseket Vágvölgyi B. András. Jelezve, hogy a kerületi önkormányzat működését látva rá kellett jönnie arra, hogy az »emberiség sárkányfogvetemény«, s hogy ahhoz, »hogy szakadjanak a gátak és hömpölyögjön az árvíz, nem feltétlenül kell a Fidesz«”

– írják.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom