Trending Now
Mára mindennapos jelenséggé váltak az online médiában a DDoS támadások
2022 óta már 40 magyar online újságot támadtak meg hackerek ezzel a módszerrel.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány először 2020 végén közölt elemzést arról, hogy új, ismeretlen jelenség ütötte fel a hazai médiában a fejét: a DDoS támadás. Akkor megírták azt, hogy 2020. december 4-én 12:30 körül komoly, többlépcsős, technikailag fejlett, úgynevezett elosztott túlterheléses (DDoS) támadás indult a Mandiner.hu közéleti online hírportál ellen. A magyar közéleti hírportálok világában 2020-ig nem sok ilyen esetről tudtunk, az ilyen típusú hackertámadások ismeretlen jelenségnek számítottak. Mára azonban szinte mindennapi veszéllyé váltak. A Transzparens Újságírásért Alapítvny legújabb elemzésében a DDoS támadások hátterét, legújabb példáit járja körbe.
DDoS-támadásnak azt nevezzük, amikor a támadó nagy mennyiségű forgalommal áraszt el egy hálózatot vagy szervert azzal a céllal, hogy annak működését ellehetetlenítse.
Ez egy médiatermék – akár több órás kiesésének – esetén súlyos anyagi károkat is okozhat az azt üzemeltető médiacégnek, mivel eleshet reklámbevételei egy részétől (ez ugyanis jelentős részben az oldal olvasottságától függ), valamint a DDoS támadások gyakrabbá válása miatt a honlap informatikai biztonságát növelni kell – akár személyi állomány növelésével, ami jelentős anyagi terhet róhat egy médiacégre.
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet egyik írása szerint 2020-ban rekordszámú DDoS támadás történt. Beszámolójuk szerint számos vállalat jelezte a szolgáltatásmegtagadással járó támadások (DDoS) számának ugrásszerű megemelkedését 2020-ban. Az Akamai globális tartalomszolgáltató hálózat, kiberbiztonsági és felhőszolgáltató vállalat egy nemrég közzétett jelentése szerint tavaly több ügyfelük vált ilyen típusú támadás áldozatává, mint korábban bármikor. A cég által észlelt esetek közül a másodpercenkénti csomagszám (Mpps) tekintetében egy európai bank ellen zajlott 809 Mpps volumenű támadás volt a legnagyobb mértékű, sávszélesség szempontjából pedig egy 1,44 terabit/másodperces (Tbps). A rekordernek mégsem ez számít, hanem egy Google által jelentett 2017-es támadás, ami a 2,5 Tbps sávszélességet is elérte. A Netscout szintén közzétette éves beszámolóját, miszerint
a tavaly észlelt támadások összesen meghaladták a 10 milliós esetszámot, ami 1,6 millióval több, mint 2019-ben.
Ennek okát a járványhelyzet kirobbanásában, és ennek következményeként a webes erőforrásoknak való fokozott kiszolgáltatottságban látják. A Kaspersky számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló cég szerint a 2020-as év első negyedében háromszorosára nőtt az oktatási és ügyintézési rendszerek ellen intézett támadások száma. Érdemes megjegyezni, hogy
a mennyiségi növekedés mellett a magas szintű technikai tudást igénylő, szofisztikált támadások aránya gyakorlatilag nem változott.
A 2020-as esetről a Mandiner szerkesztősége a hírportál Facebook-oldalán adott hírt, szerintük a támadás közvetlen célja, illetve következménye a Mandiner.hu oldal leállítása, leállása volt. Az újabb és újabb, különböző technológiát használó, több órán át tartó hullámok és a felhasznált erőforrások alapján a Mandiner.hu arra következtetett, hogy ez professzionális és célzott támadás volt a portál ellen. A Mandiner szerkesztősége a támadás ideje alatt a Facebookon folytatta hírszolgáltatását. A hackertámadás okáról és felelőseiről nem tudtunk meg semmit.
Az akkori támadás részleteit a Mandiner.hu megosztotta a nyilvánossággal.
A támadás első hullámát párhuzamosan több ezer különböző IP-címről indították http-kérések formájában szerverekből, munkaállomásokból és egyéb meghackelt IoT-eszközökből,
például IP-kamerákból álló botnethálózat segítségével. Az IP-címeket több iterációban sikerült kiszűrni és blokkolni, aminek következtében a szolgáltatás vissza is állt 13:00 körül.
Pár perc elteltével egy második hullám indult, amely már sokkal komolyabb üzemzavar okozására lett volna képes, az ugyanis a háttérrendszerek működtetéséhez szükséges adatbázisokig hatolt. Ezt a Mandiner munkatársainak rövid idő alatt sikerült elhárítaniuk (további IP-címek blokkolásával, illetve bizonyos típusú, például sql lekérdezések ideiglenes kizárásával, leállításával).
Mintegy negyedóra elteltével indult a harmadik hullám, egy óriási intenzitású (60 Gbps sávszélességű), szűnni nem akaró hálózati forgalmú DDoS-támadás, amellyel a szolgáltató infrastruktúrája nem tudott megbirkózni. A Mandiner.hu kiszolgálóihoz javarészt már el se jutottak a kérések, az a szolgáltató hálózati eszközeit terhelte túl, ezért a támadott IP teljes forgalmát kizárta, hogy megóvja a teljes szerverpark többi kiszolgálóját.
A hálózati alapú sávszélesség elleni támadás konstans volt a Mandiner.hu ellen, minden visszakapcsolási kísérletnél azonnal újraéledt a támadás. Hasonló támadás érte pár hónappal azelőtt a Magyar Hang online kiadását, akkor is külföldi szerverről indított túlterheléses (DDoS) veszélyeztetésről volt szó.
2023 szeptember elején a Deutsche Welle magyar nyelvű riportban hívta fel a figyelmet arra, hogy
2022 óta már 40 magyar online újságot támadtak meg hackerek a DDoS módszerrel, a túlterheléses támadások egyébként az egész nemzetközi sajtót fenyegetik.
A riportban csak a Média1 és a HVG van külön megemlítve, de a Telex elmondása szerint többször is volt már célpontja túlterheléses támadásoknak az oldaluk, a 2022-es parlamenti választások előtti napokban például a szokásos terhelés nagyjából húszszorosával igyekezték megbénítani a lap működését. A riportban Szalay Dániel, Média1 alapító-főszerkesztője kifejti, hogy „június-júliusban eldurvult a pokol”, folyamatosan érkeztek az értesítések a túlterheléses támadásokról. Nagy Iván, a Hvg.hu szerkesztője szerint minden hétvégén éri terheléses támadás a honlapot tároló szervert, de a szerkesztőségi rendszert is. Nagy Iván azt is sérelmezte, hogy sem a rendőrségtől, sem pedig valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattól nem érkezett sem érdeklődés a támadásról, sem pedig segítség a támadások megakadályozásáról.
A Deutsche Welle úgy keretezte a riportban a jelenséget, hogy a DDoS támadások főként a kormánykritikus hírportálokat érintik. Adott esetben, ha egy nem kormánypártinak tartott portált ér támadás, a kormányt gyanítanák sokan a történtek mögött. Ugyanígy, ha egy kormánypárti portált ér támadás, bizonyára sokan ennek az oldalnak a rosszakaróit sejtenék az akció mögött.
Úgy tűnik azonban, hogy ezek a támadások nem politikai alapon, hanem politikai oldaltól függetlenül szedik áldozataikat.
2021 végén több közéleti hírportált (jelentős részben kormánypártiakat) is túlterheléses támadás ért. Az Origo.hu beszámolója szerint egy vasárnap több órára elérhetetlenné vált a lap, de már pénteken is érte az oldalt támadás. A beszámolók alapján ugyanígy indult támadás a Mandiner és a Magyar Hírlap ellen. De DDoS támadás érte akkor a 444.hu-t, a Mércét, a 24.hu-t és Hvg.hu-t is. A Media1 akkor nem hivatalos Mediaworks-forrásból megtudta: egész héten próbálták támadni hackerek az összes megyei lapot, továbbá a Bors online-t, a Magyar Nemzet Online-t, a Vg.hu-t.
De az elmúlt időszakban nem csak a HVG-t és a Telexet érte támadás. Az Index is többször esett rövidebb időre áldozatául ilyen támadásnak. 2023 májusában az Index és az Indamédia-csoport több kiadványa ellen újabb terheléses támadást követtek el, amely több mint két órára részben vagy teljesen megbénította a lapcsaládhoz tartozó oldalak elérhetőségét. Akadozott a szerkesztőségi rendszer működése, ami lehetetlenné tette a cikkek publikálását, és több esetben a főoldalak is elérhetetlenné váltak. Az Index mellett a Díványt, a Feminát, a Totalcart, a Port.hu-t, a Velvetet és az Indavideót is érinttette újabb terheléses támadás.
A 2022-es országgyűlési választási kampány során a Telex arról számolt be, hogy mind az ő, mind a 444.hu szervereit terheléses támadás (DDoS) érte. Beszámoltak arról is, hogy ugyanazokban az órákban a Momentum.hu sem volt elérhető. Nemcsak a Momentum honlapját, hanem a Mi Hazánk weboldalát is DDoS támadás érte, ami miatt hosszú időre elérhetetlenné vált a párt honlapja.
A motivációs célok között megtalálható többek között az anyagi előnyszerzés (pl.: szervezet zsarolása), valamint ideológiai célok is (pl.: tiltakozás egy ország vagy szervezet ellen). A DDoS támadások 2020-ban szaporodtak el, és azóta sem sikerült gátat szabni ennek a támadási formának. Sőt, ezen típusú támadások mára már hétköznapinak számítanak.
DDoS támadások számának növekedése világszerte 2018 és 2023 májusa között. Forrás: Cisco’s annual Internet report.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.