Kövess minket!

Trending Now

Magyarország biztos partner a kiberbűnözés elleni harcban

Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt kedden egy kiberbűnözéssel foglalkozó konferencia megnyitóján Budapesten.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az online közvetített rendezvényen Pintér Sándor felidézte: 20 évvel ezelőtt, 2001. november 23-án harminc ország minisztere látogatott el Budapestre, hogy az Európa Tanács (ET) számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének aláírásával elkötelezze magát a kiberbűnözés elleni harc iránt.

Az úgynevezett Budapest Egyezményt azóta már 66 állam ratifikálta, ami bizonyítja a dokumentum hatékonyságát, egyben időtállóságát is – értékelt a miniszter.

Elmondta, hogy hamarosan ratifikálhatják az egyezmény új, második kiegészítő jegyzőkönyvét is, amely hatékony eszközt nyújt majd a hatóságoknak a kiberbűnözés elleni fellépéshez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődésével folyamatosan nő a kiberbűnözés intenzitása és összetettsége. Ez a bűnüldöző szervek részéről is határozott fellépést, gyors reagálást és folyamatos tanulást igényel

– szögezte le.

Pintér Sándor kiemelte, hogy a kiberbűnözés már nemcsak egy önmagában létező bűnözési forma, hanem megjelenik a hagyományos bűncselekmények kísérőjelenségeként is. Úgy vélekedett: a globális összefogás, a hatékony nemzetközi keretek kialakítása alapozza meg a kiberbűnözők elleni sikeres fellépést, a kiberbiztonságot.

A miniszter szerint Magyarország megfelelő módon reagált ezekre a kihívásokra, így jött létre a virtuális környezetben elkövetett bűncselekményekre szakosodott rendőri részleg is.

Pintér Sándor rámutatott arra, hogy

az elektronikus bizonyítékok hatékony gyűjtése, megőrzése és átadása kiemelten fontossá vált.

A Budapest Egyezmény nyomán kialakult kapcsolati hálózatban pedig a részt vevő országok folyamatosan, napi szinten megosztják egymással az információkat. A gyors és állandó adatcsere meghatározó pontja a nemzetközi szervezett bűnözési csoportok felderítésének és elfogásának – közölte a magyar belügyminiszter.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára mindenekelőtt figyelemreméltónak nevezte, hogy Pintér Sándor – ahogy húsz évvel ezelőtt – most is belügyminiszteri pozícióban lehet vendéglátójuk, egyúttal mind a miniszternek, mind a magyar hatóságoknak köszönetet mondott a kiberbűnözés elleni fellépésben való közreműködésért.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet terjedésével “jelentősen felgyorsultak az események”, a kiberbűnözés egyre elterjedtebb és egyre több módon károsíthatja meg a társadalmakat. A főtitkár azt is kiemelte, hogy

nőtt a magán-, az állami, illetve a nemzetközi szervezeteket érintő adatlopások száma, továbbá közintézményeket, választási rendszereket is érnek támadások.

Mindemellett napjainkban a koronavírus-járványt is kihasználták a bűnözők, hamis tesztek, gyógyszerek értékesítésével – figyelmeztetett, kiemelve, hogy emberéleteket is veszélyeztethet a kiberbűnözés.

Az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért a bizonyítékok megszerzését szolgáló rendszereket is fejleszteni kell. Véleménye szerint

a második kiegészítő jegyzőkönyv mérföldkövet jelent.

Ez egyebek mellett lehetővé teszi a hatóságok számára a domain- (internetes tárhely) információk megszerzését, továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az internetszolgáltatók számára – sorolta példaként, kiemelve: mindez meggyorsítja a nyomozó munkát.

Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az “Octopus Konferenciát” a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg. A nyitórendezvény lehetőséget ad a Budapest Egyezmény elfogadása 20. évfordulójának és az új, második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának megünneplésére, valamint a kiberbűnözés elleni globális összefogás áttekintésére – írták a szervezők.

Trending Now

Idén a Magyar Zene Házában rendezik meg a Brain Bart

A jövőfesztiválra szeptember 29-én és 30-án kerül sor csaknem száz előadó részvételével.

Közzétéve:

Borítókép: Esti kivilágításban a Liget Budapest Projekt keretében épült Magyar Zene Háza a Városligetben, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

“A Brain Bar idén sem riad vissza a kényes témáktól, sem a tabuktól vagy a heves vitától. Az emberiség legfontosabb kérdéseit helyezi a fókuszba” – írják a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 2022-es fesztiválon csaknem száz előadó vesz részt, akik

többek között olyan témákat feszegetnek, mint a nagyvállalatok és az influenszerek manipulatív hatása a Z-generációra, a biztonság fogalmának átalakulása a 21. században, illetve a metaverzum jövője.

A nyolcadik Brain Bar-on résztvesz Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője, az Agymanók és a Toy Story készítője is, aki a filmipar jövőjéről beszél majd.

Dan Breznitz kanadai tudós előadásával az innovációval kapcsolatos népszerű mítoszokat szeretné ledönteni.

Jannisz Varufakisz, Görögország korábbi “motoros-bőrdzsekis” pénzügyminisztere pedig “szenvedélyes beszéddel készül” a kriptovaluták utópiája ellen.

Az eseményen előad Lysandre Follet, a Nike vezető dizájnere, aki a mesterséges intelligencia segítségével tervezi az élsportolók által viselt és a tömegek által szeretett és gyűjtött cipőket.

A közlemény szerint Michiganből utazik a fesztiválra Érdi Péter világhírű magyar agykutató, számos tudományos sikerkönyv szerzője, aki az eldobhatóság után a javítás kultúrájának visszatérését vizionálja a 2020-as évekre.

Emellett először lesznek láthatóak Magyarországon a futurista divattervező, Anouk Wipprecht robotikus ruhakölteményei.

Mint írják,

a közönség ezúttal is aktív szerepet kap a fesztiválon.

A résztvevők akár a színpadon is csatlakozhatnak az előadókhoz, hogy maguk tegyék fel a kérdéseiket vagy vitába szálljanak a vendégekkel.

Az eseményre a https://brainbar.com/ oldalon lehet regisztrálni, a legfrissebb információkat pedig a Facebook-eseményben lehet folyamatosan nyomon követni. A részvétel diákok és tanárok számára ingyenes.

Tovább olvasom

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom