Kövess minket!

Trending Now

Magyarország biztos partner a kiberbűnözés elleni harcban

Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt kedden egy kiberbűnözéssel foglalkozó konferencia megnyitóján Budapesten.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az online közvetített rendezvényen Pintér Sándor felidézte: 20 évvel ezelőtt, 2001. november 23-án harminc ország minisztere látogatott el Budapestre, hogy az Európa Tanács (ET) számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének aláírásával elkötelezze magát a kiberbűnözés elleni harc iránt.

Az úgynevezett Budapest Egyezményt azóta már 66 állam ratifikálta, ami bizonyítja a dokumentum hatékonyságát, egyben időtállóságát is – értékelt a miniszter.

Elmondta, hogy hamarosan ratifikálhatják az egyezmény új, második kiegészítő jegyzőkönyvét is, amely hatékony eszközt nyújt majd a hatóságoknak a kiberbűnözés elleni fellépéshez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődésével folyamatosan nő a kiberbűnözés intenzitása és összetettsége. Ez a bűnüldöző szervek részéről is határozott fellépést, gyors reagálást és folyamatos tanulást igényel

– szögezte le.

Pintér Sándor kiemelte, hogy a kiberbűnözés már nemcsak egy önmagában létező bűnözési forma, hanem megjelenik a hagyományos bűncselekmények kísérőjelenségeként is. Úgy vélekedett: a globális összefogás, a hatékony nemzetközi keretek kialakítása alapozza meg a kiberbűnözők elleni sikeres fellépést, a kiberbiztonságot.

A miniszter szerint Magyarország megfelelő módon reagált ezekre a kihívásokra, így jött létre a virtuális környezetben elkövetett bűncselekményekre szakosodott rendőri részleg is.

Pintér Sándor rámutatott arra, hogy

az elektronikus bizonyítékok hatékony gyűjtése, megőrzése és átadása kiemelten fontossá vált.

A Budapest Egyezmény nyomán kialakult kapcsolati hálózatban pedig a részt vevő országok folyamatosan, napi szinten megosztják egymással az információkat. A gyors és állandó adatcsere meghatározó pontja a nemzetközi szervezett bűnözési csoportok felderítésének és elfogásának – közölte a magyar belügyminiszter.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára mindenekelőtt figyelemreméltónak nevezte, hogy Pintér Sándor – ahogy húsz évvel ezelőtt – most is belügyminiszteri pozícióban lehet vendéglátójuk, egyúttal mind a miniszternek, mind a magyar hatóságoknak köszönetet mondott a kiberbűnözés elleni fellépésben való közreműködésért.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet terjedésével “jelentősen felgyorsultak az események”, a kiberbűnözés egyre elterjedtebb és egyre több módon károsíthatja meg a társadalmakat. A főtitkár azt is kiemelte, hogy

nőtt a magán-, az állami, illetve a nemzetközi szervezeteket érintő adatlopások száma, továbbá közintézményeket, választási rendszereket is érnek támadások.

Mindemellett napjainkban a koronavírus-járványt is kihasználták a bűnözők, hamis tesztek, gyógyszerek értékesítésével – figyelmeztetett, kiemelve, hogy emberéleteket is veszélyeztethet a kiberbűnözés.

Az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért a bizonyítékok megszerzését szolgáló rendszereket is fejleszteni kell. Véleménye szerint

a második kiegészítő jegyzőkönyv mérföldkövet jelent.

Ez egyebek mellett lehetővé teszi a hatóságok számára a domain- (internetes tárhely) információk megszerzését, továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az internetszolgáltatók számára – sorolta példaként, kiemelve: mindez meggyorsítja a nyomozó munkát.

Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az “Octopus Konferenciát” a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg. A nyitórendezvény lehetőséget ad a Budapest Egyezmény elfogadása 20. évfordulójának és az új, második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának megünneplésére, valamint a kiberbűnözés elleni globális összefogás áttekintésére – írták a szervezők.

Trending Now

Etikus hekkert keres az adóhivatal

Szokatlan álláspályázatokat tett közzé a napokban az adóhivatal: a hatóság etikus hekkert keres. A szervezet webtitkárt is alkalmazna, a szakember a hivatal kommunikációs csapatát erősítené, ahová az elmúlt időszakban nyelvészt, grafikust és operatőrt is felvettek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Több éve már annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdemben hozzálátott rendszerei modernizálásához. Az informatika az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a NAV-nál: a fejlett digitalis megoldások nem csupán a hatósági munkában, az ellenőrzések lebonyolításában jelentek meg, hanem a hivatal kommunikációjában is. A szervezet honapján nemrégiben megjelent álláshirdetés ugyanakkor az előzmények fényében is meglepő kissé. A NAV ugyanis etikus hekkert szeretne alkalmazni.

Az internetes támadások ellen is alkalmazható szakembert határozatlan időre, teljes munkaidőben alkalmazná a hatóság, az illetőnek Budapesten kellene dolgoznia, s meglehetősen sok feladata lenne. Részt kellene vennie például a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, közre kellene működnie a hibák feltárásában, s azok kijavítására is várnának tőle megoldási javaslatokat. Ezek mellett kibergyakorlatok lebonyolítása is az elvégzendő teendők közé tartozna, ahogyan az esetleges biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárásában és kivizsgálásában is szerepet kellene vállalnia.

Támadás alatt a NAV?

– Mi az oka annak, hogy a NAV etikus hekkert keres? Rendszeresen éri kibertámadás az adóhivatal oldalait? – tette fel a kérdést a Médiapiac.com a szervezet szóvivőjének. Válaszát Kis Péter András azzal kezdte, hogy nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a NAV az utóbbi időben nagyot lépett előre a digitalizáció területén.

– A magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. A NAV adatvagyona így ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, annyi, mint kétszázötven évnyi HD minőségű film. Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre

– fogalmazott Kis Péter András. Hozzátette: az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s adna új eszközt a NAV kezébe.

Az interneten elérhető hekker-álláspályázat szerint a NAV olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várja, akik rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, vagyis úgynevezett CEH, KCEH vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel, végzettséggel. Sikeres pályázat esetén az érintettnek számolnia kell biztonsági ellenőrzéssel, nemzetbiztonsági átvilágítással és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Az adóhivatal cserébe törvény szerinti illetményt, béren kívüli juttatást, rugalmas munkavégzést és képzési lehetőségeket kínál.

Akit érdekel a lehetőség, és rendelkezik is az elvárt szakmai ismeretekkel, az december 9-ig nyújthatja be pályázatát – természetesen elektronikus úton – a NAV-hoz. A pályázatokat még az idén elbírálják, a kiválasztott etikus hekker pedig márciusban munkába is állhat.

Webtitkár is kellene

A nem mindennapi munkaügyi felhívás kapcsán Kis Péter András arra is kitért, hogy a NAV a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, az Instagramon és a LinkedInen is közzéteszi a szervezet különleges álláspályázatait. Így ezeken a felületeken is megjelent a közlés, mely szerint a hatóság – az etikus hekker mellett – webtitkárt is keres.

– A NAV honlapját sokan látogatják, az oldal megannyi fontos adóügyi információt tartalmaz. A fő közteherviselési tudnivalók közül igyekszünk egyre többet a közösségi média különböző felületein is megjeleníteni. Akár ebben is segíthetne a majdan kiválasztandó webtitkár

– mondta Kis Péter András.

Sok ideje annak sincs, aki a NAV-ban szeretne webtitkári feladatokat ellátni, az álláshirdetés szerint ugyanis az érdeklődők december 6-áig adhatják be jelentkezésüket. De mit is várnak a webtitkártól? A hivatalos megnevezés szerint kommunikációs szakreferenst keres az adóhivatal, mégpedig határozatlan időre és teljes állásra. A budapesti munka legfontosabb része, hogy az új munkaerőnek fejlesztői, tartalomszolgáltatási feladatokat kellene ellátnia a NAV internetes és intranetes portáljain. Ez a gyakorlatban tartalmak elkészítését, közzétételét jelenti, de aloldalak kialakítása és akár hírlevelek összeállítása is a feladatok között lehet. Erre a munkakörre az adóhivatal HTML-ben, CSS-ben és JavaScriptben való jártasságot vár el, no meg – sok más mellett – azt, hogy a jelentkező akár éjszaka és hétvégén is hadra fogható legyen.

Sok a furcsa munka

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. Eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot a pandémia idején, 2020 őszén közzétett felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

A következő esztendő elején grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is érteniük kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték, ahogy gazdára talált az egy esztendeje meghirdetett operatőri státusz is. A hatóság azóta híradós formátumban és rövidfilmekben, vlogokban is kommunikál azokkal, akik a közösségi médiában követik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Majdnem minden háztartásban van tévé, erre használjuk a legtöbbet

Tízből kilenc háztartásban van tévé, amelyet a magyarok közel fele naponta 1-3 órára kapcsol be – derült ki egy friss kutatásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A felmérésben részt vevők tévénézésre és streamingre használják leggyakrabban a készülékeket, és az árra a legérzékenyebbek, ha tévévásárlásra kerül a sor. A Hisense megbízásából készített 1000 fős online felmérésből az is kiderült, hogy sportközvetítéseknél a minél nagyobb képernyőméret és a tévé képfelbontása a legfontosabb, új készüléket pedig mindössze a megkérdezettek 13 százaléka venne az előttünk álló egy évben.

A 18 és 65 év közötti magyarok közel 40 százaléka követi a 2022-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, és a legtöbben még mindig tévén nézik legszívesebben a sporteseményeket.

A kutatás arra is kitért, hogy a háztartások hány százalékában van tévé, mi alapján választanak készüléket a magyarok, és milyen célból használják legyakrabban.

Átlagosan napi 2 órát járatjuk

A felmérésből kiderült, hogy a háztartások több mint 90 százalékában van televízió, amelyet a kitöltők 20 százaléka naponta legalább egy-két órát, szintén 20 százalék két-három órát, 18 százalék pedig öt óránál is többet használ. Mindössze kilenc százalék tévézik napi egy óránál kevesebbet, a kitöltők három százaléka pedig hetente pár órát használja csak a készülékét.

Ár alapján választunk

Míg háztartásigép-vásárlásnál már egyre tudatosabbak a magyarok, ha tévéről van szó, még nem evidencia, hogy minél jobb energiabesorolású készüléket választunk. Mindössze a kitöltők közel harmada számára elengedhetetlen, hogy takarékos tévé legyen az otthonában, a megkérdezettek fele pedig ugyan fontosnak tartja, hogy ne fogyasszon sokat a készüléke, mégsem ez a legelső szempont, amit figyelembe vesz a vásárlásnál. A többség – a válaszadók majdnem fele – számára ugyanis az ár a legfontosabb, ha tévét vesz. Tizenegy százalékuk a készülék márkáját nézi meg először, kilenc százalék a képernyőméret alapján dönt, míg hat százalék a tévé képalkotó technikáját tartja a legfontosabbnak.

Tévézésre és streamingre megy el a legtöbb idő

Akiknél van tévé a lakásban, azok közül a legtöbben (több mint 60 százalék) tévénézésre használják a készüléküket, közel húsz százalék viszont inkább streamingeléssel tölti a legtöbb időt. Öt százalék nyilatkozott úgy, hogy kivetítőként használja a képernyőt, négy százalék zenét hallgat az eszközön, kettő százalék pedig a gaming funkciókat élvezi ki leggyakrabban. A felmérésben részt vevők közül egyébként mindössze tizenhárom százalék vásárolna új készüléket az elkövetkezendő egy éven belül.

Házimoziélmény a meccsekhez

Ha sporteseményekről van szó, a kitöltők több mint 30 százaléka számára a minél nagyobb képernyőméret a legfontosabb szempont; 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy a készülék képfelbontása a döntő, tíz százalék szerint részletgazdag képi megjelenítés és a szuperéles kontúrok kellenek a gyors jelenetekhez, míg három százalék csak olyan tévén nézné sportot, amelyen külön sportmóddal is rendelkezik.

A felmérés a jelenleg is futó labdarúgó-világbajnokság apropóján arra is rákérdezett, hogy a résztvevők vásárolnának-e olyan készüléket, amelyen vissza lehet nézni a vb mérkőzéseit, valamint egyéb, labdarúgással kapcsolatos híreket, összefoglalókat. A kitöltők közel harmadát érdekelné ez az új applikáció, ugyanakkor nem feltétlenül áldoznának többet csak emiatt egy készülékre.

Tovább olvasom

Trending Now

Meglepő pólókat talált Elon Musk a Twitter-főhadiszálláson

Újfent bepillantást nyerhettünk a madaras cég kulisszái mögé.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Jeff Chiu

Elon Musk megvette a Twittert. Ezt most már nagyjából mindenki tudja, azóta pedig csak úgy özönlenek a hírek a kék közösségi média platformról. Nemrég Musk megszavaztatta a népet, hogy visszaengedje-e Trumpot, aminek az lett a vége, hogy közel 130 millióan szavaztak.

Most újfent bepillantást nyerhettünk a milliárdos által a madaras cég kulisszái mögé: több tucat #MaradjWoke feliratú póló volt a főhadiszálláson – írta meg a Mandiner.

Tovább olvasom