Kövess minket!

Trending Now

Magyarok is részt vettek a Star Wars történelmében

1977-ben mutatták be a Csillagok háborúja legelső részét, az Egy új reményt. Kevesen tudják, de a magyarok közt is voltak, akik fontos részei voltak a „messzi-messzi Galaxisnak”.

Flickr

Tegnap volt negyvennégy éve, hogy New Yorktól Kaliforniáig 32 amerikai nagyváros mozitermében egyszerre hangzott fel az ismert főcímdal és kúszott el az ikonikus nyitófelirat, amely elröpítette a nézőket egy „messzi-messzi Galaxisba” – idézi fel a Híradó.hu.

A mozik előtt kígyózó sorokban várták a rajongók, hogy bejuthassanak és legelsőként láthassák George Lucas alkotását.

A film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással.

A film főszereplőit egyik napról a másikra sztárokká tette a film. A néhai Carrie Fishert fiatal férfi rajongók milliói imádták briós-módra feltekert haja és szexi, aranyszínű bikinije miatt, később íróként és forgatókönyvíróként tevékenykedett.

Talán maga a rendező sem gondolta volna, hogy Harrison Ford ennyire beválik a magányos hős karakterében, akinek legendás karrierjét akcióhős szívtipróként indította el. Igazi szupersztárrá vált, akinek ezt a státuszt aztán Indiana Jones-ként sikerült megszilárdítania.

A babaarcú Luke Skywalkert alakító Mark Hamil aki az eredeti Star Wars trilógia (1977: Egy új remény, 1980: A birodalom visszavág, 1983: A jedi visszatér) után csupán kisebb szerepekhez jutott a vásznon. Szerencsére a legújabb részekben ismét láthattuk, ahogy idősebb korában is megeleveníti Luke karakterét.

A film három főszereplőjéből azonnal sztár lett (Fotó: wikimedia)

A gonoszul szuszogó nagyúr, Darth Vader testébe stílusosan egy szó szerint kétméteres testépítőt bújtattak – ő volt David Prowse. Hangját azonban egy klasszikus színészi képzésen átesett férfiú, bizonyos James Earl Jones szolgáltatta.

A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál.

Az évek során számos további játékfilmet, tévésorozatot és egy egész iparágban elérhető képregényeket, játékokat, videojátékokat és egyéb termékeket hoztak létre. A további filmek hasonló kasszasikereket hoztak George Lucasnak – emlékeztet a Híradó.hu cikke.

Hazánkban egészen pontosan két évvel később, 1979. augusztus 16-án kezdték vetíteni a magyar mozik a filmet. Amit kevesen tudnak, hogy rengeteg magyar munkálkodott a filmvásznon és a háttérben is.

Marton Csokas alakítja a II. és III. részben (vagyis a 2002-es A klónok támadásában és a 2005-ös, A sithek bosszújában) szereplő Kisebb Poggle-t, a Geonosis főhercegét. A színész apja révén magyar származású, emellett magyar állampolgár is.

A 2015-ös Az ébredő Erő forgatásán és produkciós munkálatain több magyar is részt vett. Köztük Tóth Gyula volt a Kylo Rent alakító Adam Driver dublőre. Koncz Teréz produkciós koordinátor volt, Melich Gusztáv és Török Attila pedig a vizuális effektekért volt felelős.

Nemes Zoé magyar modell feltűnik a 2017-es Az utolsó Jedik Canto Bight-i jelenetében. Rajta kívül George Zádor video assist operátor, Karádi Enikő jelmezkészítő volt Az utolsó Jedikben.

A modell az Instagram-oldalán is szívesen emlékszik vissza a Star Wars-os pillanatokra.

George Zádor videóasszisztens operátorként, Karádi Enikő fő jelmezkészítőként, Farkas Kornél digital compositorként, Ágoston Gábor az olaszországi forgatások menedzsereként segítette a stáb munkáját a Solo: Egy Star Wars-történetben.

Vajda Attila bújhatott a Solo: Egy Star Wars-történetben feltűnő vuki, Sagwa jelmezébe, aki egy interjú során elmondta, nagyon szívesen bújna újra a lény jelmezébe. Egy képregényben ugyanis Sagwa ismét felbukkan, azonban az még kérdéses, terveznek-e vele mozgóképet is csinálni.

Karádi Enikő jelmezkészítőként volt jelen a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történetben.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Digitális oktatási programot indít a Telekom

Oktatási programjában valós iskolai környezetben fejleszt digitális tartalmakat a Telekom, azért, hogy a tanulás élményszerű, a tudás pedig mindenki számára elérhető legyen – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Azt írták, hogy a program célja olyan valós körülmények között kigondolt, tesztelt, az érintettekkel közösen kimunkált anyagok létrehozása, amelyek egyszerre illeszkednek a tanmenethez és az iskolások – már eleve digitális – ismeretszerzési szokásaihoz.

A Telekom oktatási programja egy pilot projekttel indul, amelynek keretében egy kiválasztott iskolában a Telekom által fejlesztett újszerű digitális tartalmakat próbálnak ki a tanulók, hogy azután az anyagok a projektet koordináló pedagógus, Polyák-Pásztor Diána, illetve a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjainak kreativitására támaszkodva a közös munka során fejlődhessenek tovább.

Olyan digitális tartalmak elkészítése a cél, amelyek illeszkednek a tanmenetbe, ugyanakkor a közösségi média felületeit és a digitális technológiát – például insta filterek, 360 fokos videók, interaktív térképek és grafikák, online kvízek formájában – is integrálják

– jelezték a közleményben.

A tartalomfejlesztésbe szakmai partnerként a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik – tették hozzá.

Tovább olvasom

Trending Now

Az EP a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot fogadott el

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el a digitális platformok szabályozására, a javaslat a jogellenes tartalmak eltávolítását és a dezinformáció megfékezését célozza.

Közzétéve:

Pixabay

A képviselőtestület hivatalos tájékoztatása szerint az EP a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekinti tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével tervezett egyeztetéseken.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg. A szöveg a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak – a javaslat szövege szerint – “indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedniük, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”.

A káros, de nem feltétlenül jogellenes tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai vagy értékelései alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket – közölték.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a technológiai óriáscégek gazdasági súlya és társadalmi hatása mindenki számára érzékelhető, hiszen a közösségi média napi szinten befolyásolja a mindennapi életet, a fogyasztási szokásokat.

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e kilépni a digitális buborékból és uralni a technológiát, vagy hagyjuk, hogy a technológia vegye át az irányítást az életünk felett

– fogalmazott.

Véleménye szerint “megálljt kell parancsolni” annak, hogy az óriásplatformok maguk határozzák meg a játékszabályokat. Csakis a tagállamok mondhatják meg, hogy milyen tartalmak kerüljenek le a platformok felületéről – hangoztatta. Szavai szerint ezt úgy érhető el, ha biztosított az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülése a digitális térben is.
“Nem engedhetjük meg, hogy a polgárok cenzúra áldozatai legyenek” – zárta közleményét a fideszes képviselő.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Együttműködik a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

Megállapodásuk a magyar fogyasztók digitális tájékozottságának fejlesztését célozza, a szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek megfelelő támogatása áll – közölték a szervezetek.

Közzétéve:

A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Gál András Levente és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint

  • a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása,
  • a kiberbiztonsági tudatosság növelése,
  • a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Mint írták, a pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszerben bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez – hangsúlyozták.

Gál András Levente a közleményben elmondta: a bankszövetség és a DJP is elkötelezett abban, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, valamint a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.

Általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – fejtette ki Kovács Levente. A legutóbbi jegybanki adatok szerint tavaly a 3. negyedévben 15 százalékkal több, 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon az előző negyedévhez képest. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

Hozzátette: a digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Az egyik következő feladatnak nevezte a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozatot, 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, mely során a digitális pénzügyi megoldások hangsúlyos szerepet kapnak.

Tovább olvasom