Kövess minket!

Trending Now

Magyarok Hollywoodban: könyv Adolf Zukorról és William Foxról

Impozáns kötetek jelentek meg a Magyarok Hollywoodban sorozat részeiként az álomváros két, hazánkból kivándorolt alapítójáról, Kollarik Tamás és Takó Sándor szerkesztésében.

A Zukor-kötet önéletrajz, míg a Fox-önéletrajz Upton Sinclair munkája, akit ismerhetünk a Tragacskirály, a Petróleum vagy A mocsár című regényei okán – írja a Magyar Nemzet.

Adolf Zukor a Paramount stúdió, William Fox, avagy Fried Vilmos a 20th Century Fox alapítója.

Fox Tolcsván született, ahol George Cukor anyukája, méghozzá mindössze öt esztendővel később. (Persze nem találkozhattak, mivel családja csecsemő korában az USA-ba vitte.) Közös még mindannyiuk zsidó származása. Ám nem ezért hagyták el szülőföldjüket, amelyhez halálukig ragaszkodtak.

“Zukor minden évben negyven dollárt küldött szülőfalujába, a házasulandó fiataloknak, illetve felújította a református iskolát. Mindketten halálukig őrizték magyarságukat”

– meséli Kollarik Tamás.

A szerkesztő elárulta: Zukor Adolf 14 esztendősen, 1887-ben árvaságra jutott, így, mellényzsebébe varrva az árvasági segélyt, a 40 dollárt, kivándorolt Amerikába. Ezért ekkora összeget utalt át később Ricsére. S hogy az mennyit ért? Nos, a korabeli osztrák–magyar forint pénzárindexe a mostani forintunk több mint három és félezerszerese.

Zukor Adolf

“Zukor kezdetben segédmunkásként kereste kenyerét, olykor heti két dollárt is, később beállt egy szűcsmester mellé, akitől kitanulta a szakmát, közben esti iskolába járt – ahogy önéletrajzában írja, ‘New Yorkban bokszoltunk, baseballoztunk, magyar dalokat énekeltünk és esti iskolába jártam’, és szépen gyarapodott a vagyonkája. Így képes volt befektetni a hódító útját akkortájt megkezdő filmbe, egész pontosan a nickel­odeonba, az ötcentes mozikabinba. ‘Nézz előre, kockáztass sokat!’– hangzott jelszava” – idézte Kollarik Tamás, hozzáfűzve: neki köszönhető a teljes egészében szerkesztett film, amibe producerként beszállt. Ez az Erzsébet királynő című francia, Sarah Bernhard főszereplésével készült nagyjátékfilm volt.

Úgy tartják, ő a játékfilm atyja. 1949-ben Oscar-életműdíjat kapott, amire azt írták: az amerikai játékfilm atyja. Emellett a sztár- és stúdiórendszeré is.

A new york-i Paramount filmszínház

Hollywood előtt a filmipar központja Európában székelt, köztük Magyarországon.

“Janovics Jenő színészként került Kolozsvárra, ahol később színigazgató lett, majd a közeli Szászfenesen felépítette ‘Mozifalvát’, miként a korabeli híradások fogalmaztak. Kolozsvár egyik legvagyonosabb polgárává küzdötte fel magát, egész kis birodalmat épített fel. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha nincsen Trianon, ha nincs az I. világháború, meglehet, hogy Kolozsvár és környéke válik Európa Hollywoodjává. Janovics minden idők egyik legnagyobb magyar filmkészítője, Nemeskürty Istvánhoz mérhető életművel” – mondja a szakember.

Hollywood története tulajdonképpen egy 1915-ös perrel kezdődött, amikor Edison gigacégével szemben összeálltak a filmes vállalkozók, köztük Adolf Zukor és William Fox. A vád a Motion Picture Patents Company ellen úgy szólt, hogy megsértette a trösztellenes törvényt, lévén kilenc vállalatával és tizenhat szabadalmával teljesen kezében tartotta a filmipart.

“William Fox még nem volt egyéves, akikor szülei kivitték Amerikába” – kezdett Kollarik Tamás a másik mozicézár életútjának ismertetésébe. “Szerény körülmények között nőtt fel, de már kamaszkorában látszott üzleti érzéke, első dollárjait azzal kereste meg, hogy sok esernyőt összevásárolt, majd eső esetén jó pénzért továbbadta a Broadway színházaiból kilépőknek”.

William Fox


A szerkesztő elárulta:

Foxról úgy tartják, a hangosfilm atyja. 1926-ban indította a hangos filmhíradókat, amelyeket egészen 1963-ig vetítettek. Az első dátumot tartják a hangosfilm születésének.

“Az 1929-es első Oscar-átadón Zukor és Fox egy-egy filmje kapott szobrot. Fox 1952-ben halt meg, amikor már két évtizede nem dolgozott a filmiparban, mivel a gazdasági válság miatt birodalma összeomlott, Adolf Zukor 1976-ban, 103 éves korában hunyt el, mint ünnepelt filmlegenda” – mesélt Kollarik Tamás az ellentétes életutakról, amelyekről egész estés dokumentumfilmet készítenek.

A forgatókönyv elkészült, több mint egy évtizedes kutatás és munka áll mögötte, s olyan segítőtársakkal dolgoznak, mint az Emmy-díjas Csupó Gábor vagy az Oscar-díjas Rófusz Ferenc.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom