Trending Now
Magyarok Hollywoodban: könyv Adolf Zukorról és William Foxról
Impozáns kötetek jelentek meg a Magyarok Hollywoodban sorozat részeiként az álomváros két, hazánkból kivándorolt alapítójáról, Kollarik Tamás és Takó Sándor szerkesztésében.
A Zukor-kötet önéletrajz, míg a Fox-önéletrajz Upton Sinclair munkája, akit ismerhetünk a Tragacskirály, a Petróleum vagy A mocsár című regényei okán – írja a Magyar Nemzet.
Adolf Zukor a Paramount stúdió, William Fox, avagy Fried Vilmos a 20th Century Fox alapítója.
Fox Tolcsván született, ahol George Cukor anyukája, méghozzá mindössze öt esztendővel később. (Persze nem találkozhattak, mivel családja csecsemő korában az USA-ba vitte.) Közös még mindannyiuk zsidó származása. Ám nem ezért hagyták el szülőföldjüket, amelyhez halálukig ragaszkodtak.
“Zukor minden évben negyven dollárt küldött szülőfalujába, a házasulandó fiataloknak, illetve felújította a református iskolát. Mindketten halálukig őrizték magyarságukat”
– meséli Kollarik Tamás.
A szerkesztő elárulta: Zukor Adolf 14 esztendősen, 1887-ben árvaságra jutott, így, mellényzsebébe varrva az árvasági segélyt, a 40 dollárt, kivándorolt Amerikába. Ezért ekkora összeget utalt át később Ricsére. S hogy az mennyit ért? Nos, a korabeli osztrák–magyar forint pénzárindexe a mostani forintunk több mint három és félezerszerese.
“Zukor kezdetben segédmunkásként kereste kenyerét, olykor heti két dollárt is, később beállt egy szűcsmester mellé, akitől kitanulta a szakmát, közben esti iskolába járt – ahogy önéletrajzában írja, ‘New Yorkban bokszoltunk, baseballoztunk, magyar dalokat énekeltünk és esti iskolába jártam’, és szépen gyarapodott a vagyonkája. Így képes volt befektetni a hódító útját akkortájt megkezdő filmbe, egész pontosan a nickelodeonba, az ötcentes mozikabinba. ‘Nézz előre, kockáztass sokat!’– hangzott jelszava” – idézte Kollarik Tamás, hozzáfűzve: neki köszönhető a teljes egészében szerkesztett film, amibe producerként beszállt. Ez az Erzsébet királynő című francia, Sarah Bernhard főszereplésével készült nagyjátékfilm volt.
Úgy tartják, ő a játékfilm atyja. 1949-ben Oscar-életműdíjat kapott, amire azt írták: az amerikai játékfilm atyja. Emellett a sztár- és stúdiórendszeré is.
Hollywood előtt a filmipar központja Európában székelt, köztük Magyarországon.
“Janovics Jenő színészként került Kolozsvárra, ahol később színigazgató lett, majd a közeli Szászfenesen felépítette ‘Mozifalvát’, miként a korabeli híradások fogalmaztak. Kolozsvár egyik legvagyonosabb polgárává küzdötte fel magát, egész kis birodalmat épített fel. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha nincsen Trianon, ha nincs az I. világháború, meglehet, hogy Kolozsvár és környéke válik Európa Hollywoodjává. Janovics minden idők egyik legnagyobb magyar filmkészítője, Nemeskürty Istvánhoz mérhető életművel” – mondja a szakember.
Hollywood története tulajdonképpen egy 1915-ös perrel kezdődött, amikor Edison gigacégével szemben összeálltak a filmes vállalkozók, köztük Adolf Zukor és William Fox. A vád a Motion Picture Patents Company ellen úgy szólt, hogy megsértette a trösztellenes törvényt, lévén kilenc vállalatával és tizenhat szabadalmával teljesen kezében tartotta a filmipart.
“William Fox még nem volt egyéves, akikor szülei kivitték Amerikába” – kezdett Kollarik Tamás a másik mozicézár életútjának ismertetésébe. “Szerény körülmények között nőtt fel, de már kamaszkorában látszott üzleti érzéke, első dollárjait azzal kereste meg, hogy sok esernyőt összevásárolt, majd eső esetén jó pénzért továbbadta a Broadway színházaiból kilépőknek”.
A szerkesztő elárulta:
Foxról úgy tartják, a hangosfilm atyja. 1926-ban indította a hangos filmhíradókat, amelyeket egészen 1963-ig vetítettek. Az első dátumot tartják a hangosfilm születésének.
“Az 1929-es első Oscar-átadón Zukor és Fox egy-egy filmje kapott szobrot. Fox 1952-ben halt meg, amikor már két évtizede nem dolgozott a filmiparban, mivel a gazdasági válság miatt birodalma összeomlott, Adolf Zukor 1976-ban, 103 éves korában hunyt el, mint ünnepelt filmlegenda” – mesélt Kollarik Tamás az ellentétes életutakról, amelyekről egész estés dokumentumfilmet készítenek.
A forgatókönyv elkészült, több mint egy évtizedes kutatás és munka áll mögötte, s olyan segítőtársakkal dolgoznak, mint az Emmy-díjas Csupó Gábor vagy az Oscar-díjas Rófusz Ferenc.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
