Kövess minket!

Trending Now

LikeFight: Orbán Viktor mögött felsorakoztak a magyarok, Márki-Zayt továbbra is kinevetik

Újra jelentkezik a LikeFight, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozatban ezúttal a február 25. és március 3. közötti időszakot, az orosz-ukrán háború első hetét vizsgálták.

Orbán Viktor/Facebook

A LikeFight adatait és elemzését a Nézőpont Intézet szolgáltatja.

Az orosz-ukrán háború teljesen újratematizálta a hazai közéletet, minden erről a tragikus konfliktusról szól. 

Az első hét Facebookos interakciószámai alapján soha nem látott szakadék nyílt a jobboldal és a baloldal között, a magyarok egyértelműen és jelentős mértékben Orbán Viktor és a Fidesz álláspontjával azonosulnak. 

Ezt jól szemlélteti az Orbán Viktor 879 ezer interakciója és Márki-Zay Péter 261 ezer interakciója közötti különbség – ismerteti a Mandiner.

Hozzáállás a háborúhoz

A jobboldal és a baloldal háborúhoz való hozzáállása között markáns különbség mutatkozik: amíg az ellenzék a kormány minden lépését támadó, kritizáló, konfliktuskereső utat választotta kommunikációjában, addig a jobboldal a higgadt, visszafogott, pragmatikus kommunikációt választotta, a háborúból való kimaradásra helyezte a hangsúlyt.

A háborúhoz való hozzáállás kapcsán az elmúlt hét lájkjaiból, megosztásaiból és kommentjeiből világosan kiderült: a magyarok a jobboldal megközelítésével azonosultak.

A pártok versenyében a Fidesz ismét magabiztosan előzte a baloldalt, de a valódi meglepetés az, hogy a pártok listáján nem is kevés interakcióval második lett a Kétfarkú Kutyapárt, ami egyértelmű jele annak, hogy a baloldal háborús kommunikációja táboron belül is kiábrándulást okozott, és sokan a korábbi viccpárt oldalán találták meg, amit kerestek. Az online adatok alapján ilyen komoly esélye még nem volt a Kutyapártnak bekerülni a parlamentbe. 

Vezető politikusok

Közel 880 ezres interakciószámot tudott felmutatni egy hét alatt Orbán Viktor, az aktivizálás mértékét jól szemlélteti, hogy a baloldal első öt helyezettje – beleértve Márki-Zay Pétert is – összesítve sem tudott ilyen mértékű online mozgósítást elérni.

A háború elkerülésére, a következetes magyar érdekképviseletre, a menekültek megsegítésére és a NATO-partnerekkel közös fellépésre építő jobboldali stratégia bevált, Orbán Viktor mögött felsorakoztak a magyarok.

Szintén kiugró eredményt produkált Szijjártó Péter, aki minden hírre gyakorlatilag azonnal reagált, ezáltal óriási figyelem és elismerés övezi online jelenlétét, mindezt az általa elért 669 ezer interakció is alátámasztja.

A jobboldali TOP10-ből érdemes még kiemelni Tilki Attilát, akinek választókerülete a magyar-ukrán határ mentén helyezkedik el. A környék mindennapjait most alapvetően határozza meg a menekülthullám kezelése és a segítségnyújtás, Tilki pedig folyamatosan jelen van a terepen, így országosan is jelentős eredményt tudott elérni.

A baloldali TOP10-ben jóval kisebb számokat láthatunk, pedig Márki-Zay Péter első helyéhez és 261 ezer interakciójához nagyjából 10 millió forintos Facebook-költés is társul. A baloldali háziversenyben Karácsony Gergely felzárkózása lehet érdekes olvasóink számára.

Márki-Zayt továbbra is kinevetik

A baloldali politikusok rossz teljesítménye mellé további kellemetlen adat is társul: 

Márki-Zay Péter bejegyzésinek közel 13 százalékára nevetéssel reagálnak az emberek. Orbán Viktor esetében ez épphogy meghaladja az 1 százalékot ez a szám.

Hivatalos oldalak

A kormány Facebook-oldala érthető módon ismét megelőzte a pártokat, a hivatalos és hiteles tájékoztatás ismét a legjelentősebb interakció-termelő szempont volt a héten.

A pártok versenyében az összes interakció 60 százalékát a Fidesz szerezte meg, ami az előző héthez képest is növekedést jelent.

A pártok közül második helyre került a Kétfarkú Kutyapárt, ami a baloldali összefogás összes pártját maga mögé utasította, látható igény mutatkozik a létezésükre a baloldali szavazók részéről.

Választókerületek

Egy héttel korábbi elemzésükben is elég jelentős (71:35) arányú győzelmet aratott a jobboldal a választókerületekben. Most viszont sikerült tovább erősítenie a Fidesznek, immár 77 választókerületben végeztek első helyen a jobboldal jelöltjei. Ez nagyon fontos mutató, hiszen itt láthatjuk, hogy milyen hatékonysággal vannak jelen a különböző politikai tömbök a választópolgárokhoz legközelebb eső politikai színtéren.

Véleményvezérek

Magabiztos jobboldali győzelemmel zárult az elmúlt hét a véleményvezérek között is. A jobboldalon a megafonosok szereztek dobogós helyeket, a baloldalon pedig a Gyurcsány-érdekkör dominált, számaik azonban messze elmaradtak a jobboldaltól.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom