Kövess minket!

Trending Now

Likefight: Orbán az élen, Márki-Zay csak Jakab mögött kullog

Késhegyre menő küzdelem szűkös baloldali győzelemmel a vezető politikusoknál, magabiztos jobboldali előny a hivatalos oldalaknál, összecsaptak a patrióta és az ellenzéki véleményvezérek. De ki nyert? Ismét jelentkezett a LikeFight, a Mandiner új, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata. Ezúttal november első két hetének közösségi médiás aktivitását elemezték.

Borítókép forrása: mandiner.hu

Vezető politikusok

Ha közlekedett már autópályán, bizonyosan átélt már idegőrlő pillanatokat, például amikor az egyik kamion a másikat próbálja előzi. Ha a vezető politikusok harcát figyeljük, akkor ezzel a példával lehetne a legjobban szemléltetni, mennyire szoros versenyben csaptak össze november első két hetében az országosan ismert vezető politikusok a Facebookon – írja elemzésében a Mandiner.

A belső sávban most a baloldal tett szert némi előnyre, azonban az adatok részletes vizsgálata után érdekes kép rajzolódik ki előttünk. Jól látható, hogy a jobboldalon egy erős élmezőny állt össze Orbán Viktor vezetésével, akit Varga Judit és Szijjártó Péter követnek a dobogón. Ebben a kéthetes periódusban az öt legjobban menő bejegyzésből négy Orbán Viktor oldaláról származik. Az erős fideszes élmezőnytől kivételesen leszakadt Kocsis Máté frakcióvezető, pedig októberben még szorosan követte a triót.

Ahogyan októberben volt, most is jól látható, hogy a baloldalnak gyengébb ugyan az élmezőnye, de a politikusaik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak a közösségi médiában (azaz számszerűen most több volt az erős harcos).

Amíg a jobboldalon Orbán Viktor vezető szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, addig a baloldalon Márki-Zay Péternek még mindig nem sikerült az élre törnie, Jakab Péter utcahossznyi előnyt tud felmutatni a baloldal miniszterelnök-jelöltjével szemben. Talán pont a lemaradás csökkentése érdekében folyamodott Márki-Zay Péter a lájkvásárláshoz, nemrég a Bennfentes hívta fel a figyelmet arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének van olyan bejegyzése, ahol lájkolóinak bő fele arab, venezuelai, vagy japán álprofil. Ahogy írják: „Ezt a technikát akkor szokták bevetni, ha a marketingesek kényszeresen arra törekednek, hogy egy márkának, terméknek, vagy éppen politikai messiásnak nagyon sok lájkolója legyen hirtelen.”

Hivatalos pártoldalak

Első ránézésre a pártok versenyében sima Fidesz győzelemmel zárult november első két hete. Kicsit alaposabban megvizsgálva azonban kiderül, hogy a verseny a látszatnál kiélezettebb volt, csak hogy a Fidesz óriási mennyiségű interakciót ért el a párt kongresszusának napján, 14-én ugyanis 244 ezer interakciót szereztek. Csapatunk az összes aznapi bejegyzés kielemezte, és kiderült, hogy messze a határvédelem volt a Fidesz legtöbb interakciót hozó témája.

Már az első elemzésünkben rámutattunk arra, hogy bár a baloldali médiumok igyekeznek fiatalos, „új erőnek” bemutatni a Momentumot és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, a fiatal tömegek becsatornázásának egyelőre semmi jele nem látszik a neten.

November elején ugyanis még a KDNP is maga mögé utasította a Momentumot és Márki-Zay Péter mozgalmát. De az is sokat elmond, hogy egyetlen Momentumos politikus sem tudta még felküzdeni magát a LikeFight baloldali top10-es listájára.

Az interakciószámok október óta egyelőre azt jelzik, hogy az interneten a messiásként várt új szereplők valójában lefelé húzzák a baloldal kampányátlagát.

Véleményvezérek és mémoldalak harca

A politika számára a közösségi média a mozgósítás leginnovatívabb terepe, annak pedig legizgalmasabb szeglete a véleményvezérek és mémoldalak világa, ahol nincsenek szabályok, minden találat ér. A paletta egyébként rendkívül színes: megtalálhatóak itt régi, nagy mémoldalak, véleményvezérek és politikailag elkötelezett blogok is.

A jobboldal dominanciája, ismételt győzelme és a Megafonos véleményvezérek túlsúlya alátámasztja a jobboldali stratégia létjogosultságát, a nemzeti tábor fiatal arcai húzzák maguk után a jobboldali Facebook-közösséget, míg a baloldal most alaposan lemaradt a versenyben.

A véleményvezér fronton nem is az az érdekes, hogy ki nyert, hanem az, hogy mi történik a baloldalon. Ha megnézzük a baloldali mémoldalakat és véleményvezéreiket, akkor már hetek óta azt láthatjuk, hogy a Gyurcsány Ferenchez bekötött szereplők viszik a prímet: a baloldalon a DK kommunikációját harsogó mémoldalak, blogok és újságírók, illetve Homonnay Gergely és Gyurcsány-fan macskája jelentik a maximumot. A Momentum, a Párbeszéd vagy éppen az Márki-Zay mozgalma semmilyen eredményt nem tud ebben a szcénában felmutatni.

Persze meg kell jegyeznünk, hogy a DK-s oldalszerkesztők élete most nem könnyű, elég, ha betekintünk a Márki-Zayt propagálni próbáló bejegyzéseik hozzászólásai közé, az ellenzéki törzsbázis véleménye megosztó a saját miniszterelnök-jelöltjükről. Az ellenzéki közvélemény meghatározó arcai is gyakran nárcisztikus, összeférhetetlen alakként festik le a hódmezővásárhelyi polgármestert.

A Mandiner pár hete arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, mekkora szeletet tudnak maguknak kihasítani a pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a mémoldalak abból a figyelemből, amit a választók a közösségi médiában töltenek. A szereplők eredményességét interakciószámok (like, komment, megosztás) és videómegtekintések alapján mérjük. Az adatok pontosak, azokat közösségi média elemző rendszerek segítségével gyűjtöttük, ellenőriztük.

Ahogy az elmúlt két hét elemzéséből is kitűnik, kiélezett a verseny a közösségi médiában. A LikeFight alakulásáról az elkövetkező időszakban is beszámolunk majd.

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom