Trending Now
Lépjen mindenki a tettek mezejére!
Telenor szubjektív Endrei-Kiss Judittól, a Telenor HR vezérigazgató-helyettesétől.
„Ezek a napok a szolidaritás és felelősség napjai. A mi személyes felelősségünk is, hogy mi történik a következő napokban. Viszont most itt a cselekvés pillanata, ideje, hogy vállalatvezetőként valóban felelős döntéseket hozzunk meg. Hogy mi mit teszünk a Telenornál? Néha ki kell állni a sorból!
Bezártuk pénteken a törökbálinti székházunkat – mindenki hazaküldtünk az irodából (egyelőre nincs tudomásunk fertőzött kollégáról).
A boltokban dolgozó kollégáink védőfelszerelést kapnak, karantént, óvintézkedéseket hoztunk meg és mérlegeljük, ki hogyan tud otthon maradni, ha szükséges.
A kritikus pozíciókat betöltők nem használhatják a tömegközlekedést; pool autókat és saját taxikat használunk, vagy a saját kollégáink segítenek a szállításban.
Nem fizetés nélküli szabadságot, rendes szabadságot, távollétet, állásidőt állapítottunk meg, és táppénzre sem hajazunk, hanem elfogadtuk a home office munkavégzést.
Mindenkit arra kérünk, hogy tegye meg a tőle telhető legtöbbet. Ebben segítjük a kollégáinkat – technikai megoldással, tudással, támogatással, újraosztjuk a feladatokat –, és elfogadjuk, hogy a KPI-ok most másként teljesülnek.
Amihez – a szinte bárki által bevethető intézkedéseken túl – a munkatársak kreativitása kellett és összefogással meg is valósítottuk:
A székházban a konyha tovább üzemelhet, így az étterem dolgozói sem veszítik el a munkájukat: a kollégáknak megszerveztük az ételrendelést és otthoni kiszállítást. Így azon túl, hogy a home office-ból ritkábban kell boltba járniuk, és kevesebbszer kell főzni – ami főleg azoknak nagy teher, akiknek a gyerekeik is most otthon vannak –, a rendelt étellel azokat is segíthetik, akik a környezetükben élnek és szükségük van erre (pl. szüleik, nagyszüleik).
Támogató konzultációt biztosítunk – lesznek, akiket jobban megvisel a következő napokban várható helyzet – amihez jelentkeztek önkéntes coach-ok, pszichológusok.
Megszerveztük a belső segítő közösségeket: match make-elünk. Van, aki eszközt keres a gyereke otthoni tanulásához és van, akinek elfekvő laptopja van otthon. Ők egymásra találnak, de ugyanígy, ha akár telefonra, szállításra, satöbbire van igény, a közösség segít.
A HiperSuli csapattal és a digitális tanárokkal az iskolabezárások bejelentését követő 24 órán belül javaslatcsomagot publikáltunk a szülőknek és pedagógusoknak, hogy kapaszkodót adjunk szaktudásunkkal: https://hipersuli.hu/tavoktatas/.
És persze van a 100GB extra adat, ami bátor vállalás egy mobilszolgáltatónak, de hatalmas segítség a Telenor ügyfeleinek és a családi tarifában lévő telenoros hozzátartozóknak. Hiszen mindenki telefonál és mobilnetezik.
Szóval elképesztően büszke vagyok a kollégáimra és a vezetőtársaimra! Hihetetlen, amit ezekben a napokban beletesznek, döntésben, cselekvésben. És tudjátok mit? Ez az employer brand. CSELEKEDJETEK TI IS! Szembesüljünk a valósággal és eszerint cselekedjünk! Mindenki a maga lehetőségeihez képest. Vállalatokon belül, kívül, mindenki a maga lehetősége szerint. Ha összefogásra hívnak, ne álljunk meg a külsőségeknél, azt nézzük, van-e értelme, közelebb visz-e minket ahhoz, hogy az emberek emberi körülmények között folytathassák életüket, amíg sikerül megállítanunk a koronavírust! Szolidaritás és felelősség, ez a koronavírus elleni küzdelem mottója!” – Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én