Trending Now
Lendületben az e-kereskedelem
Átterelt, előrehozott és extra költések is gyorsítják az online szektor növekedését.
Az online szektor gyors növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozza. Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járvány-helyzet miatt lendült fel (élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, távmunka okozott megnövekedett keresletet (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők). Ahogy teltek a hetek, sorra jelentek meg újabb és újabb igények: az otthonléthez kapcsolódó bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek forgalma nőtt meg. Azonban ezekkel a beszerzésekkel párhuzamosan más – az otthonlét során nélkülözhető – kategóriák forgalma drasztikusan lecsökkent (pl.: divatcikkek, szépségápolási termékek, fényképezésre, videózásra használható műszaki cikkek).
Az online áruházakban március közepe óta tapasztalható többletforgalom jellemzően három különböző vásárlói magatartás eredménye:
1. Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszer-boltokból, másrészt a bezárt, vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból.
2. Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, azon belül is a Netflix, YouTube és HBO GO-képes okos TV-k, melyek értékesítési „főszezonját” a végül elhalasztott foci EB és az olimpia jelentette volna. Illetve a normál esetben jellemzően csak a tavasz végén beinduló otthon-kert-barkács termékek iránti kereslet is érezhetően emelkedések indult már márciusban.
3. Extra költés: Természetesen volt egy olyan része is a vásárlásoknak, amely valójában pluszt jelentett, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni (ilyenek például az otthoni munkához kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sportfelszerelések, sporteszközök, továbbá játékok, videojátékok és főzéshez, otthoni hajápoláshoz kapcsolódó eszközök).
A GKI Digital mérései szerint a járvány eredményeképp március közepe és április vége közötti másfél hónap során – csupán a termékrendelések tekintetében – több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon, ezzel az aktív online vásárló, felnőtt lakosság száma már eléri a 3,35 millió főt. A bővülés mértékét érzékelteti, hogy 2019-ben 8 hónap alatt nőtt organikusan ilyen mértékben az új belépők száma, mint most a járvány hatására alig másfél hónap alatt.
Bár a koronavírus csak március második felében tört be a magyar lakosság hétköznapjaiba, az online kiskereskedelem első negyedéves eredményeire így is hatással volt: az e-kereskedők három hónap alatt mintegy 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek, bruttó 149,6 milliárd forint értékben. A piac egészére nézve ez rendelési számban 15,9%, míg értékben 21,4%-os bővülést jelent 2019 első három hónapjához viszonyítva.
A magyar online piac szerencsésnek mondható: több európai országgal ellentétben, a magyar kormány nem függesztette fel az online kiskereskedelmet, így a szektor bővülése a második negyedévben még látványosabb lehet. A GKI Digital várakozásai szerint ez akár rekord közeli, 34-35%-os bővülést is jelenthet az áprilisi–júniusi időszakban.
Számolva az év második felére várt vásárlóerő-csökkenéssel és gazdasági recesszióval (mely során az év végéig akár 3-7% körül is csökkenhet a hazai GDP), az éves online forgalom tekintetében drasztikus változások helyett valószínűleg inkább csak átrendeződések lesznek. Azonban az első két negyedév megnövekedett online vásárlói bázisa és rendelésszáma összességében segíthet abban, hogy az online kereskedelem az év második felében is tartani tudja a növekedés gyorsuló dinamikáját. Így a piac – a mostani kilátások alapján, a 2019-es 16%-os bővülést követően – éves szinten mintegy 25%-kal növekedhet – írják.
A koronavírus hatásaként a logisztikában átrendeződés figyelhető meg. Míg például az Egyesült Államokban egyértelműen a „click and collect” a legkedveltebb és „legbiztonságosabbnak” kikiáltott megoldás, Magyarországon a házhoz szállítás és a csomagautomata az a két átvételi mód, amely a vírus időszakában növekedni tudott. Az átadópontok szerepe ezzel együtt jelentősen csökkent. Sok személyes átvételi pont és külső csomagpontként is szolgáló üzlet zárt be, illetve vesztett vásárlóbázist a homeoffice miatt, ezzel jelentős hatást gyakorolva az online rendelések kézbesítési módjára.
Míg 2019-ben a belföldi rendelések mintegy 43%-a valamilyen személyes átvételi mód révén került a vásárlóhoz (pl.: csomagpont vagy bolti átvétel), addig 2020 tavaszán a csomagponti, személyes átvételre eső forgalom döntő részben átterelődött a házhoz szállítási szolgáltatást nyújtó logisztikai cégekhez. Ennek köszönhetően, a futárszolgálatok egész áprilisban karácsonyi (novemberi, decemberi) vagy akár azt meghaladó csomagszámokkal dolgoztak.
A házhoz szállítás esetében minden logisztikai cég gyorsan megoldotta az érintkezésmentes átadást, az aláírás kikerülésére különböző módszereket dolgoztak ki. Segíti a futárszolgálatok helyzetét, hogy immár – sok év után – végre nem probléma a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő felvétele és a kézbesítést több olyan külső körülmény is könnyíti, ami egy hagyományos év végi csúcsra egyáltalán nem jellemző: a városokban a forgalom jelentősen visszaesett, könnyebben, gyorsabban lehet közlekedni és parkolni. Ráadásul a címzettek jellemzően otthon tartózkodnak, és a csomagok nagyobb részét fizetik ki a vásárlók előre, online, így a futárok napi munkája egyszerűbbé, gyorsabbá vált – teszik hozzá.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.