Kövess minket!

Trending Now

Követik, de nem szeretik a híreket a milleniálok és a Z generáció tagjai

Egy friss felmérés szerint az amerikai fiatalok 79 százaléka állítja, hogy naponta fogyaszt híreket.

Pixabay

A fiatalok is követik a híreket, de elégedetlenek azzal, amit látnak – így foglalja össze röviden egy szerdán közzétett kutatás eredményeit az AP.

A 16 és 40 év közötti korosztályban végzett felmérés szerint az amerikai fiatalok 79 százaléka állítja, hogy naponta fogyaszt híreket. Az eredmény ellentmond annak a sokak által osztott véleménynek, amely szerint a milleniálokat és a Z generáció tagjait nem érdeklik a világ dolgai. Ezek az elképzelések nagyrészt a hagyományos televíziózás és a nyomtatott vagy online lapok idősebb közönségét kimutató statisztikákon alapulnak – írja a Világgazdaság.

Becslések szerint a vizsgált korosztály 71 százaléka naponta tájékozódik a közösségi médiából, de ezen belül – a korábbiaktól eltérően – vesztett dominanciájából a Facebook:

most 40 százalék mondta, hogy számára a Facebook az elsődleges forrás, míg egy 2015-ös felmérésben 57 százalék nyilatkozott így. Körülbelül egyharmadnyian a YouTube-ot és az Instagramot részesítik előnyben, nagyjából 25 százalék pedig a TikTokról, a Snapchatről és a Twitterről szerez információkat.

Ugyanakkor a megkérdezettek 45 százaléka azt is elmondta, hogy napi rendszerességgel néz tévés hírműsorokat, hallgat rádiót és olvas újságokat. Sőt, a fiatalok mintegy negyede állítja, hogy rendszeresen fizet legalább egy médiatermékért, például nyomtatott vagy digitális magazinokért és újságokért, illetve hasonló arányban adományoztak már legalább egy nonprofit újságírói szervezetnek.

Mindezek mellett összesen 32 százalék vallja, hogy szívesen követi a híreket. Ez jókora csökkenés a hét évvel ezelőtti adathoz képest, akkor ugyanis az ezredfordulósok 53 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Kevesebb fiatal mondja azt is, hogy örömmel beszélget a családjával és a barátaival a napi aktualitásokról.

Tízből kilencen vélekedtek úgy, hogy a félretájékoztatás problémát jelent, és a legtöbb megkérdezett azt mondta, őt magát is félrevezették már a neten terjedő dezinformációk. Arra a kérdésre, hogy kit tartanak leginkább felelősnek a téves információk elszaporodásáért, úgy válaszoltak: a közösségi médiavállalatokat és a platformok felhasználóit, a politikusokat, illetve az újságírókat. 

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Döntött az uniós bíróság, fontos ítélet született a Google ügyében

A keresőmotor működtetője köteles törölni találati listájából egyes linkeket, ha valaki bebizonyítja, hogy az ott található információk, vagy azok jelentős része nyilvánvalóan valótlan – ezt mondta ki csütörtökön az Európai Unió bírósága. A luxembourgi testület alaposan körbejárta a kérdést, részleteiben megszabva, kit milyen kötelezettség terhel.

Közzétéve:

Újabb olyan ügyben hozott ma ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága, amelyben a Google piaci gyakorlata, magatartása adta az ügy lényegét. Történt ugyanis, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy egyes linkeket távolítson el keresőfelületének találatai közül. Ezenkívül azt is szerették volna elérni, hogy a Google a miniatűr előnézeti képek, másképpen thumbnails formájában megjelenített, őket ábrázoló fényképeket is törölje a nevük alapján végzett képkeresés találati listájáról. A techóriás azonban mindennek nem tett eleget, mivel úgy vélte: az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak.

Valótlan? Törölni!

A cégvezetők perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban döntés helyett inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. Ezt ma Luxembourg meg is adta, mégpedig – összefoglalva – így:

a keresőmotor működtetője köteles törölni egyes linkeket, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az információk nyilvánvalóan valótlanok. A bizonyítéknak nem kell a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatból származnia.

De lássuk a részleteket! Ítéletében az uniós bíróság emlékeztet arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének megfelelően kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Az érintettet így nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatok nyilvánossá tétele segíti például a tájékozódás szabadságához való jog érvényre jutását. Igen ám, de a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szempontjait nem lehet figyelembe venni akkor, ha valaki olyan linket szeretne töröltetni, amelynek tartalma legalább részben valótlannak bizonyul.

Mit kell tennie a sérelmet szenvedőnek?

A bíróság megszabta, mit kell tennie annak, aki töröltetni szeretne egy linket a keresőoldal találatai közül. Egyfelől bizonyítania kell, hogy az információk, vagy azok nem csekély jelentőségű része nyilvánvalóan valótlan. Az érintett azonban csupán azoknak a bizonyítékoknak az előterjesztésére köteles, amelyek felkutatása tőle észszerűen elvárható. Nem írható elő tehát – főszabályként –, hogy az illető már a per előtt a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatot mutasson be.

Mit kell tennie a szolgáltatónak?

A luxembourgi bírák a keresőmotor működtetőjének kötelezettségeit, feladatait is meghatározták. Először is vizsgálódnia kell, s figyelembe kell vennie a fennálló jogok és érdekek összességét, valamint az adott ügy valamennyi körülményét. A keresőmotor működtetője arra azonban nem kötelezhető, hogy aktív szerepet játsszon a törlési kérelemben alá nem támasztott tények felkutatásában, tisztázásában. Másképpen:

ha az érintett releváns és elegendő bizonyítékot terjeszt elő, olyat, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és egyértelművé teszi, hogy a töröltetni kívánt linken elérhető információk nyilvánvalóan valótlanok, a keresőoldal működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett személy bírósági határozatot mutat be.

Ám ha a kérelmező bizonyítékai nem elégségesek, vagyis azok alapján nem tűnik nyilvánvalónak a linken elérhető közlések valótlansága, a keresőmotor működtetője bírósági határozat hiányában nem köteles eleget tenni a kérelemnek. De az uniós bíróság megköveteli a keresőoldaltól, hogy felhívja az internetfelhasználók figyelmét arra, ha valamely link tartalma kapcsán hatósági vagy bírósági eljárás folyik.

Miniatűr

Ami pedig a thumbnails-t illeti. A bíróság úgy látta: amikor a keresőmotor-működtetőhöz olyan kérelem érkezik, hogy törölje a miniatűr előnézeti képként megjelenített fényképekre mutató linkeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek közlése szükséges-e az internetfelhasználók tájékozódásához.

Mint arról korábban a Médiapiac.com beszámolt, a Google magatartásával kapcsolatban valóságos ügydömping alakult ki az utóbbi időben az uniós bíróságon. S egyáltalán nem mindegy, hogy az uniós perhalmaz végül milyen eredménnyel zárul, a következmények akár idehaza is érzékelhetők lehetnek.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Megjelent a Kézi-könyv, amely bemutatja a magyar kézilabdázás történetét

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) kiadásában, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával megjelent a “Kézi-könyv”, a magyar kézilabdázás történetét 1926-tól bemutató exkluzív kiadvány, amely fotók, statisztikák és sztorik segítségével kalauzol végig a sportág múltján a jelenig.

Közzétéve:

Magyar Kézilabda Szövetség

Hiánypótló mű született, amit már régóta megérdemel a kézilabdás társadalom. Jó egyben látni a sportág történetét. Ha létezne a kézilabdának időkapszulája, az érmek, a neves játékosok mezei mellett ez is helyet kapna benne

– hangsúlyozta Novák András, az MKSZ operatív igazgatója a Ballai Attila és Liszkay Gábor Levente által írt és szerkesztett könyv szerdai bemutatóján.

Ballai Attila arról beszélt, hogy 15-20 éve, amikor először kérték föl egy ilyen könyv megírására, azt mondta, ezt nem lehet megcsinálni, különösen nem egyedül.

Szerzőtársa, Liszkay Gábor a gondolatmenetet folytatva elmondta, hogy induláskor még most is kétségeik voltak, de “nagyon jó volt bíbelődni” a könyvvel. Kiemelte, hogy bár ketten vannak feltüntetve szerzőként, ez egy csapatmunka eredménye. Az alkotók meséltek a sportágban megélt személyes élményeikről és arról is, hogy a technika segítségével ma már könnyebb volt archív anyagokat felkutatniuk, mint évtizedekkel ezelőtt lett volna.

Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke méltatta a Nagy Béla programot, melynek keretében ez az alapmű is megszületett.

Az eseményen Szöllősi György és Novák András megújította a két fél közötti együttműködési szerződést, melynek értelmében az MSÚSZ a Csillag Imre Ösztöndíjprogram keretében a külföldi sporteseményeken dolgozó újságíró kollégák munkáját segíti. Az MKSZ újabb hárommillió forinttal támogatja a programot.

A keménykötésű, 580 oldalas kiadványban megtalálható a sportág legnagyobb egyéniségeinek, edzőinek és játékosainak portréja – például Mocsai Lajosé, Nagy Lászlóé, Radulovics Bojánáé, Sterbinszky Amáliáé -, a magyar kézilabdázás 30 felejthetetlen mérkőzésének krónikája, a szövetségi kapitányok listája, a strandkézilabdázás, versenyrendezések története, továbbá statisztikák és infografikák.

A könyv csütörtöktől a Magyar Kézilabda Szövetség shopjában (Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 76.) kapható, és megrendelhető a handballshop.hu oldalon 10 990 forintos áron.

Borítókép: A szerzők, Liszkay Gábor Levente és Ballai Attila

Tovább olvasom

Trending Now

Pár órára letaszította a trónról Elon Muskot a Louis Vutton divatcég tulajdonosa

Néhány óráig a francia Bernard Arnault, a Louis Vuitton anyavállalata, az LVMH divatcég vezetője lépett első helyre a Forbes világ leggazdagabb embereinek listáján, letaszítva Elon Muskot a trónról.

Közzétéve:

MTI/EPA/Ian Langsdon

A 73 éves francia üzletember nettó vagyona a szerda reggeli állapotok szerint 185,8 milliárd dollár volt, amely alig 400 millió dollárral haladta meg Musk vagyonát, aki a Tesla járműipari cég mellett a Space X űripari vállalat alapítója és nemrég 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twitter mikroblogot

– írta a CNET.

A Forbes honlapján megtalálható vagyonlistát ötpercenként frissítik az aktuális részvényárfolyamok mozgását követve.

A szerda esti állapot szerint azonban Elon Musk visszavette az első helyet 185,2 milliárd dollárral, amely 500 millió dollárral több Arnault aktuális vagyonánál.

Az 51 éves amerikai üzletember – aki tavasszal lépett a Forbes-lista csúcsára, megelőzve az Amazon.com alapítóját, Jeff Bezost – több tízmilliárd dollárt vesztett a Tesla részvényeinek csökkenésével az elmúlt fél évben.

Bezos a negyedik helyre szorult vissza a rangsorban 111,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán az energiaiparban üzleti érdekeltségekkel rendelkező indiai Gautam Adani állt, akinek nettó vagyonát 134,8 milliárd dollárra becsülik.

Borítókép: Bernard Arnault, a világ vezető luxuscikkgyártó és -forgalmazó csoportja, az LVMH vezérigazgatója beszámol a 2018. évi eredményről a vállalatcsoport párizsi székházában 2019. január 29-én

Tovább olvasom