Trending Now
Koronavírus: hasonló digitalizációs problémákkal küzdenek a magyar és az amerikai cégek
Az új típusú koronavírus sok szempontból teszi próbára a vállalkozásokat mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban. A digitalizáció terén is hasonló problémákkal kell megküzdenie a vállalatoknak.
Az egyesült államokbeli vállalatokat általánosságban hagyományosan informatikaliag és digitalizáció szempontjából sokkal érettebbnek tekintjük, mint a magyar cégeket. Viszont a koronavírus helyzet rámutatott, hogy rengeteg szempontból mind a hazai, mind a tengerentúli vállalatok hasonló problémákkal küzdenek.
 |
„Számos cégnek kellett megugrania digitalizációs akadályokat a tömeges távmunkára való átállás miatt az Egyesült Államokban. Alapvetően azt látjuk, hogy a legtöbb probléma, ami emiatt felmerült, nem magából az otthoni munkavégzésből fakad, hanem sokkal inkább már meglévő, strukturális jellegű hiányosságokat hozott felszínre a jelenlegi helyzet” – hívja fel a figyelmet Tiszavölgyi Péter, aki 2011 óta vezeti a Stylers Group amerikai leányvállalatát, illetve a San Diego Tech Hub nevű IT szakmai közösség vezetőségének tagja is.
A magyar piacon is tapasztalható, hogy vannak vállalatok, amelyek a koronavírus helyzet miatt ébredtek rá, hogy belső rendszereiket, szoftvereiket alkalmassá kell tenniük a távoli elérésre. Sok esetben nem csak technológiai problémát kell megoldaniuk, hanem a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kell tenniük erre.
 |
„Bár a koronavírus helyzet felgyorsította a digitalizáció iránti igényeket, azt kell látni, hogy a nagy belső vállalati rendszerek átalakítását nem minden esetben lehet rövid idő alatt megvalósítani. Hiszen sok esetben ez nem csak technológiai kérdés, sokkal inkább jogi, hiszen a vállalati biztonsági protokollokat, szabályzatokat is frissíteni kell” – hangsúlyozta Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.
A távmunkára és távoli elérésre való átállás sok céget arra is ráébreszthet, hogy a digitalizáció költséghatékonyságot eredményez, ez pedig még inkább felgyorsíthatja, a most sok esetben kényszerűségből elvégzett technológiai fejlesztéseket.
Az amerikai és magyar piaci tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalatok, cégek általánosságban öt nagyobb problémakörrel küzdenek a távoli munkavégzés kapcsán:
1. Projektmenedzsment. Sok cég most szembesül vele, hogy a projektmenedzsment folyamataik nem voltak kellőképpen digitalizálva, hogy túlságosan a személyes kapcsolattartásra és nyomonkövetésre helyezték a hangsúlyt, ami a mostani helyzetben értelemszerűen nem működik. Számos kiváló szoftveres projektmenedzsment megoldás elérhető, ami nem csak az otthoni, de a „normál” irodai munkavégzés során is nagyban növeli a hatékonyságot.
2. Termelékenység csökkenése. Általános probléma lehet távmunka során a termelékenység csökkenése is. Azonban ennek javítására is kiváló megoldást jelenthetnek a különböző digitális projektmenedzsment megoldások.
3. Rendszerek, adatok elérhetősége. Számos vállalat most kezdi felfedezni magának a felhő megoldásokban rejlő lehetőségeket, ami az adat tárolásnak egy nagyon praktikus és biztonságos módja, hiszen sok esetben a fizikai adattárolók, adathordozók – melyeket távolról nem is lehet elérni – biztonsági és műszaki kockázatot is jelentenek.
4. Felvételi interjúztatás. Bár most sajnos nem ez az általános, hiszen a hírek inkább a leépítésektől hangosak mind idehaza, mind az USA-ban, viszont bizonyos szegmensekben a tech szektorban, például az e-kereskedelem terén jelentős bővülés és munkaerőfelvétel zajlik. Személyes interjúztatásra viszont egyáltalán nincs, vagy csak kevés lehetőség van. Ezért marad az online videó interjú, amivel szintén sok cég még csak most ismerkedik. Pedig a karantén időszak lezárultával is hasznos lehet a vállalati HR kultúrába ezt beépíteni, hiszen a globalizáció egyre kevésbé követeli meg a helyhez kötöttséget, és lehet, hogy az adott munkára a világ másik felén talál a cég egy tehetséget.
5. Visszajelzés, motiváció. Ez szintén egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a cégek nehézségekről számolnak be. Hiszen a személyes jelenlét hiányában a visszajelzések és a motivációs képesség is csökken. Azonban már erre is kiváló digitális megoldások léteznek, amelyek vírushelyzettől függetlenül, munkahelyi környezetben is sokat tudnak lendíteni a munkavállalók motiváltságán, elkötelezettségén főleg az IT szektorban. A Stylers Group erre például saját fejlesztésű mobilalkalmazását használja, melyet már jóval korábban bevezetett a cég a „feedback kultúra” növelésére.
Az e-kereskedelem dübörög
Talán nem meglepő módon a kijárási korlátozások miatt a vásárlások jelentős része áttolódott az online térbe, és ez ugyanúgy jellemző hazánkra, mint az Egyesült Államokra. A Stylers Group ezen a területen speciális tudással rendelkezik, hiszen itthon is és Amerikában is részt vett már például előfizetés alapú online rendszer kifejlesztésében.
„Izgalmas látni, hogy az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára, az amerikai piacra fejlesztett online meditációs előfizetés alapú platformunk iránt például jelentősen megnőtt az érdeklődés. Hiszen az emberek az otthonaikba kényszerülve még inkább nyitottak az ilyen jellegű tartalmak iránt, ez a megnövekedett terhelés technológiai oldalról is kihívást jelentett. Emellett azt is látjuk, hogy itthon is sok hagyományos kereskedő mozdult el az online értékesítés irányába – a mi ilyen irányú megbízásaink is szaporodtak” – tette hozzá Gönczy Gábor.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.