Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,

a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Belgrád egyik külvárosának polgármesterét kedden, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az MTI beszámolója szerint.

Dragoljub Simonovicot azért ítélték el, mert bizonyítást nyert, hogy 2018 decemberében felgyújtatta Milan Jovanovic oknyomozó újságíró házát.

A zsurnaliszta házára akkor dobtak Molotov-koktélt, amikor feleségével együtt otthon tartózkodott. A házaspár az ablakon keresztül tudott kimenekülni.

Az újságíró korábban többször is jelezte, hogy bántalmazták, mert korrupciós ügyeket tárt fel, amelyek összefüggésbe hozhatók a volt polgármesterrel.

A gyújtogatás elkövetőjét, Aleksandar Marinkovicot távollétében szintén négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélték.

Az ítélethirdetést követően Milan Jovanovic újságíróknak azt mondta:

elégedett az ítélettel és az igazságszolgáltatás munkájával, szerinte az ítélet reményt jelent a jövőre nézve a szabad újságírás számára.

Dragoljub Simonovicot 2019 januárjában fogták el. Aleksandar Vucic államfő, a kormányzó Szerb Haladó Párt elnöke akkor arról beszélt, hogy noha a polgármester a Szerb Haladó Párt tagja, a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól.