A Toy Story mesékből is jól ismert Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság figurája. A pár egyértelműen egy férfiből és egy nőből állt, akiknek gyerekeik is voltak. Ezzel a sztereotipikus ábrázolással azonban most le akar számolni a figurák gyártója, a Hasbro, és bejelentették, hogy ezentúl gendersemlegesen fogják gyártani a játékokat. A kiegészítők segítségével a gyerekek dönthetik majd el, hogy a játékok milyen neműek legyenek – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Így Krumplifej uraság új neve csak Krumplifej lesz a nemi semlegesség jegyében, és a változások már idén megtörténnek. Ősztől pedig már egy komplett krumplifej családot is lehet majd kapni, amiben lesz kettő felnőtt figura, akiknek a neme nem lesz meghatározva, és egy bébi krumpli. A nemileg semleges játékoknál így a gyerekek dönthetik majd el, hogy milyen neműek legyenek a szülők, nem lesz nekik előre mondva, hogy ő egy uraság, ő pedig egy asszonyság.

A Hasbro döntése viszont nem mindenkit győzött meg. A híres műsorvezető, Piers Morgan például ironikusan arról írt a közösségi oldalán, hogy egy világjárvány közepette a Hasbrónak nincs jobb dolga, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnának kedvezni a felvilágosult embereknek.

Egy önmagát nem binárisnak azonosító Twitter-felhasználó pedig inkább azon van felháborodva, hogyan kezeli a gyártó a munkásait, mintsem azon, hogy milyen névmást használnak egy játékukra.

Borítókép: illusztráció

Magyarországon is elindította úgynevezett független tényellenőrző programját a Facebook. A technológiai óriás azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közleményükben azt írják,

ha egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozicionálja, jelentősen csökkentve ezzel azoknak a számát, akik előtt az álhírnek minősített tartalom megjelenik.

Hozzáteszik, azok a Facebook-oldalak és domainek, amelyeken újra és újra hamisnak ítélt tartalmakat osztanak meg, elvesztik a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

Megjegyzik továbbá, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erre. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a külső tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a közösségi felületről.

Az AFP által működtetett ellenőrző hálózat így már 17 európai országra terjed ki, és 12 európai nyelven működik. A Facebook jelenleg több mint nyolcvan tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat. A vállalat e tevékenység további bővítését tervezi.

Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelmet támogató iparágakat 2020-ban, mint amennyi 2019-ben. A kiberbűnözők olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyek elsősorban a koronavírus elleni küzdelemben vállaltak szerepet, így például a kórházak, gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok.

Az IBM Security X-Force kedden az MTI-hez elküldött jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel 50 százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége.

A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték.

Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft.

Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.