Kövess minket!

Trending Now

Konzervatív hálózat a hiteles tájékoztatásért

Daniele Scalea, a Centro Studi Strategici Macchiavelli csoport vezetője szerint sajtóforrásokból lehetetlen lenne hiteles képet kialakítani a magyar vagy épp a lengyel helyzetről, az általa irányított olasz agytröszt így fontos feladatának érzi, hogy a magyar konzervatív, nemzeti erőkkel közösen együttműködve nemzetközi hálózatot építsenek ki a hiteles tájékoztatás érdekében.

Jánosi Dalma/Magyar Nemzet

Az uniós jog és a nemzetállamok jogrendszerei közötti konfliktusokról tartottak nemzetközi konferenciát a múlt héten az olasz parlament képviselőházában. Az eseményre a kormánypárti Liga parlamenti csoport jóvoltából a Centro Studi Machiavelli jobboldali politikai stratégiai intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közreműködésével került sor. Jogászok, politikai képviselők, valamint politikai elemzők arról értekeztek, elsőbbséget élvez-e az európai uniós jog, vagy épp túllépikaz uniós intézmények hatásköreiket? A Mathias Corvinus Collegium nevében Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szólat fel, míg a Matteo Salvini vezette Liga politikusai közül részt vett az eseményen Giulio Cementero és Guglielmo Picchi képviselő, online pedig csatlakozott az Olasz Fivérek európai parlamenti képviselője, Nicola Procaccini.

Az európai baloldali mainstream sajtó hamis narrációiról szeretnénk lerántani a leplet

– mondta a helyszínen a Magyar Nemzetnek Guglielmo Picchi. A politikus beszámolt arról, hogy pártja kötelességének tartja, hogy hitelesen tájékoztassa az állampolgárokat és a politikusokat a magyar és a lengyel helyzetről.

Mint fogalmazott:

Európa megpróbál akadályokat gördíteni azon politikai vezetők elé, akik nem hajlandók az általuk meghatározott politikai irányvonalat követni.

Picchi hozzáfűzte: az európai bürokraták egy része kísérletet tesz arra, hogy egy integrációs folyamatot rákényszerítsen a tagállamokra, mely ellenállást vált ki egyes népekben. – Mi azonban fontosnak tartjuk, hogy egyetemi központok, agytrösztök tudományos kutatómunkájának köszönhetően az adott országok határozottan visszautasíthassák az európai unió hegemonikus törekvéseit – magyarázta az olasz képviselő.

Daniele Scalea, a Centro Studi Strategici Macchiavelli csoport vezetője a Magyar Nemzetnek arról beszélt: Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az Európai Parlament baloldali ága támadások sorozatát indította Magyarország és Lengyelország ellen, amiért konzervatív értékeket képviselve eltérnek az unió ideológiai-politikai nézeteitől. Mint azt hangsúlyozta:

Ezen országok nemzeti kormányai nem Európa ellenesek, csupán ellenállnak, amikor úgy érzik, hogy az unió megpróbálja átlépni a már korábban meghatározott határokat.

Hozzáfűzte azt is: a balliberálisok célja egy az egyes tagállamok felett álló, azokat irányító európai szuperhatalom létrehozása. – Támadások kereszttüzébe kerülnek mindazok az országok, melyek ellenállnak az Európai Unió eltorzulásának, mely nem más, mint a nemzeti szuverenitás ellen indított agresszió – magyarázta Sacalea.

Beszélt arról is: a Macchiavelli központ fontos feladatának tekinti az olasz törvényhozók tájékoztatását, hiszen sajtóforrásokból lehetetlen lenne hiteles képet kialakítaniuk Magyarországról. Másrészt azon is munkálkodnak, hogy a magyar konzervatív, nemzeti erőkkel közösen együttműködve nemzetközi hálózatot építsenek ki, hogy egymás támogatói lehessenek, amikor terítékre kerülnek a fenti kényes kérdések. Scalea hozzáfűzte:

a Macchiavelli Központ büszke a nagy presztizsű MCC-vel való együttműködésre, mely az elmúlt években a nemzetközi konzervatív világ központjává nőtte ki magát.

Fogadja az egyetem által kiválasztott diákokat egy negyedéves ösztöndíjas programra, akik rendkívüli segítséget jelentenek, hogy a központ kutatói hiteles információkhoz juthassanak, mely a múltban nyelvi akadályok miatt nehézséget jelentett.

Borítókép: Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője a római konferencián (Forrás: Jánosi Dalma/Magyar Nemzet)

Hirdetés

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Közzétéve:

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibertér “megtisztítását” célzó kampányt hirdetett a kínai internetfelügyelet

Az akció keretében elsősorban az internetes zaklatással, a hírességek rajongói csoportjaival, valamint a túlzott “pénzimádattal” kapcsolatos problémákat kívánják orvosolni.

Közzétéve:

A Kínai Kibertér Felügyelet kedden a Kínában népszerű WeChat közösségi hálózaton működtetett hivatalos oldalán tette közzé a kampányt ismertető közleményt.

Az egy hónapon át tartó kampány során, mely javarészt a jövő héten kezdődő kínai holdújévi ünnepkör időszakával esik egybe, tartalomszolgáltató internetes platformokat és hirdetéseket is vizsgálnak majd. Figyelmet fordítanak továbbá az internetes zaklatásra és a rosszhírkeltésre, továbbá a “pénzimádatot” bátorító, fényűző életmódot bemutató tartalmakra. Szigorúan korlátoznak mindezek mellett olyan internetes eseményeket is, melyeket korábban illegális tevékenységen ért vagy erkölcstelennek minősített hírességek terveznének a követőik visszanyerésére.

A közlemény szerint

a kampány célja egy “egészséges, ünnepélyes és harmonikus online környezet biztosítása az internetezők, különösképpen a kiskorúak számára”

a tavaszünnep néven is ismert kínai újév idejére. A kínai újév az ország legjelentősebb hagyományos ünnepének számít, és egy héten át tartó hivatalos munkaszünettel jár együtt.

A holdújévre készülve a Tencent kínai technológiai óriáscég a múlt héten jelentette be, hogy a négyhetes téli tanítási szünet idejére

az iskolás korú gyerekek számára csupán 14 óra játékidőt tesz lehetővé a platformján, és ennek lehetőségével 14, erre kijelölt napon élhetnek.

A vállalat emellett figyelmeztetést adott ki, hogy arcfelismerési technológiát alkalmaznak annak kizárására, hogy kiskorúak felnőtt felhasználók fiókját használva túllépjék az időkorlátot. A kínai hatóságok tavaly vezettek be szabályokat arra, hogy korlátozzák a kiskorúak videojátékokkal töltött idejét.

Tovább olvasom

Trending Now

Kácsor Zsolt kapta a Média a Családért-díjat

Kácsor Zsolt író-újságírónak ítélte a Média a Családért Alapítvány a 2021. évi Média a Családért-díjat a Népszavában megjelent, Irigység című írásáért – derült ki a hétfői, Budapesten megtartott ünnepélyes díjátadón.

Közzétéve:

Borítókép: Fejes Emõke (j) átveszi a Média a Családért-díjat Kácsor Zsolt, a Népszava munkatársa képviseletében Lévai Anikótól, Orbán Viktor miniszterelnök feleségétõl a Média a Családért-díjak átadásán az Eiffel Mûhelyházban 2022. január 24-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az írás azt örökíti meg, hogy miként rendel egy hatgyermekes család egy balatoni büfé előtt és a szülők hogyan kezelik a különböző korú gyermek folyton változó igényeit.

Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége a díjátadón hangsúlyozta, hogy a Média a Családért Alapítvány olyan cselekvő közösség, amely építeni tud rombolás helyett, amely visszaadja a jóba vetett hitünket és amely segít szebbé tenni a világot.

Közlése szerint hisz abban, hogy egy jobb világnak a legfontosabb alkotóeleme az a kicsi sejt, amelyet családnak nevezünk, mert ott éljük meg a szeretetet és ott érezzük magunkat biztonságban. Ez sokáig természetes zsigeri belső tudása volt az emberiségnek, ám posztmodern korunkban éppen ezek a természetes értékek kérdőjeleződnek meg és a nyugati világ egy része, véleményformáló gondolkodók támadják a család intézményét. Ha nem tartjuk meg a józan eszünket, ha nem őrizzük meg a cselekvőképességünket, akkor könnyen elnémítanak bennünket, ezért fontos, hogy a média tudósítson a családok fontosságáról – figyelmeztetett Lévai Anikó.

A magyarországi szerzők mellett határon túli újságírókat is díjaztak. Ennek apropóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról szólt, hogy ma cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét, ami a világ különböző pontjain élő magyar családok cselekvő együttműködése is egyben.

Ez azt jelenti, hogy cselekvő nemzetté váltunk, amit a magyar intézményrendszer megerősödése tett lehetővé – tette hozzá.

Ugyanakkor – folytatta – ezeréves múltjára, keresztény nemzeti kultúrájára büszke nemzet vagyunk, az elmúlt évtized teljesítménye, pedig a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar családok bevonásával végzett munka eredménye – fűzte hozzá.

Ha a nemzetünk alapját jelentő családok erősek, akkor a nemzet is erős lesz, ezért közös feladatunk a családok támogatása – mondta a politikus.

A különdíjat átadó Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy vélekedett: a magyar kormány bizonyította, hogy nem csak beszél a családról, hanem tesz is érte. Ugyanis a kormányzat 2010 óta három és félszeresére növelte a családtámogatások mértékét, az otthonteremtési programnak pedig a legfontosabb célja, hogy biztos tető kerüljön a magyar családok feje fölé.

A fiataloknak segítséget nyújtanak az életkezdéshez, az időseknek pedig visszaadják azt, amit korábban elvettek tőlük, mindennek pedig az a célja, hogy Magyarországon minden vágyott és tervezett gyermek megszülessen.

A magyar jövő egyenlő a magyar családok jövőjével – mondta Zsigó Róbert.

A Média a Családért Közönségdíjat Uzsalyné Pécsi Rita vehette át a Magyar Kurírban megjelent, az öregkorral foglalkozó írásáért.

A Külhoni Média a Családért-díjat Péter Beáta romániai újságíró vehette át a liget.ro weboldalon megjelent a gyermekek szorongását feldolgozó írásáért, a külhoni közönségdíjat pedig a szerbiai Magyar Szó munkatársa, Kállai G. Nikoletta kapta, aki egy olyan apáról írt, aki három gyermek nevelése mellett folyat egyetemi tanulmányokat.

Különdíjban részesült Farkas Adrienne, a Kossuth Rádió munkatársa egy a gyász megélésével és feldolgozásával foglalkozó, a Kossuth Rádióban elhangzott műsoráért.

Kácsor Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy az egymillió forintos díj egy részét rászoruló újságírók és nehéz helyzetben lévő szerkesztőségek támogatására kívánja fordítani.

Tovább olvasom