Trending Now
Könyvet írt a halálosan megfenyegetett francia tanár
Didier Lemaire francia tanár halálos fenyegetéseket kapott, hónapokig rendőri védelem alatt állt, majd elhagyta a pályát, mert nem érezte magát biztonságban. Könyvében saját tapasztalatairól mesél.
Könyvet adott ki Didier Lemaire, az a francia filozófiatanár, aki idén februárban arról vált ismertté, hogy nyíltan beszélt arról, mennyire intenzíven van jelen az iskolákban az iszlamizmus – számol be róla a V4NA Hírügynökség.
Lemaire a lakóhelye, az Yvelines megyében lévő Trappes nevű település fiataljait szerette volna megóvni attól, hogy teljesen iszlám befolyás alá kerüljenek, ám jó szándékát félreértették és diákjai dühös szülei többször is halálosan megfenyegették.
A helyzet odáig fajult, hogy a tanár már csak rendőri védelem mellett mert dolgozni járni, majd, nem bírva a nyomást, elhagyta a tanári pályát és a városát is.
A Sud Radiónak februárban adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy bár nem szeretné, kénytelen felhagyni a tanítással, mert már nincs biztonságban.
Didier Lemaire ezt követően hosszú időre eltűnt, ám most újra hallat magáról, A köztársaság egyik huszárjának levele című, nemrég megjelent könyvében a szekularizmus és az iskola viszonyáról ír, valamint részletesen beszámol a saját maga által átélt tapasztalatokról, elmondja, hogy miket hallott és látott a diákoktól és a tanulók szüleitől az iskolában.
Trappes egykori tanára a CNews nevű hírportálnak nyilatkozott, a riporter kérdésére elmondta, hogy jól van, de biztonsági okokból nem taníthat, hozzátéve, hogy
a radikális iszlamista által lefejezett történelemtanár, Samuel Paty meggyilkolása óta semmi nem változott a francia oktatásban, sőt, épp ellenkezőleg, a dolgok még rosszabbra fordultak.
Didier Lemaire elmondása alapján legalább nyolc olyan tanárról van tudomása, akiket diákok szülei szemtől szemben halálosan megfenyegettek, mindannyiukat iszlamista indíttatásból. Lemaire arról is beszámolt, hogy a szóban forgó, iszlamisták által megfenyegetett tanárok nem állnak védelem alatt, továbbra sem történik semmi.
Didier Lemaire könyvében arról is ír, hogy a tanítványait soha nem a származásuk alapján ítélte meg, mindenkire úgy tekintett, mint a Francia Köztársaság állampolgárára, ám ez most már nem lehetséges. A filozófiatanár szerint olyan erős a társadalmi nyomás, hogy a diákok két teljesen eltérő és egymástól elválasztott világban élnek. A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlással kapcsolatban Didier Lemaire elmondta, hogy az osztályai igencsak eltérően vélekedtek a támadásról, volt olyan tanuló, aki egyetértett a merénylőkkel. A tanár arról is beszélt, hogy igencsak összetett osztályokkal volt dolga a trappes-i középiskolában, ugyanis voltak olyan tanulók, akik szalafista nézeteket vallottak, de olyan muszlim diákjai is voltak, akik szeretik Franciaországot. Didier Lemaire az egyik beszélgetőpartnere, a Le Figaro nevű lap munkatársának kérdésére azt felelte, hogy pesszimista, mert úgy látja, hogy a francia kormánynak nincs olyan politikája, amellyel gátat vethetne az iszlamista támadásnak, egyre több gyilkosság történik, ami akár odáig is vezethet, hogy pár éven vagy akár hónapokon belül valóságos gyilkossághullám söpör majd végig az országon gerillaháború formájában. A könyvében erre is figyelmeztet az egykori tanár.
Didier Lemaire úgy véli, meg kell védeni a tanárokat és fel kell hívni az intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a diákok szülei között vannak olyan radikalizálódott, S kartonnal rendelkező személyek, akik a társadalomra különösen veszélyes egyének. Ezenkívül meg kellene azt is akadályozni, hogy a szülők arra használják fel a gyerekeiket, hogy nyomást gyakoroljanak az iskolákra. Didier Lemaire szerint az állam feladata lenne ezeknek a gyerekeknek a védelme, de évek óta magukra hagyja őket.
Borítókép: Pakisztáni tüntetők egy francia zászló mását égetik tiltakozásul Emmanuel Macron francia elnöknek a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt Pesavarban 2020. október 26-án. Macron azt mondta, hogy Franciaországban ezután is lehet Mohamed-karikatúrákat publikálni, valamint országa megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben Samuel Paty középiskolai tanár brutális meggyilkolását követően.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.