Kövess minket!

Trending Now

Kommunikációs szakértőket alkalmaz az adóhivatal

A hivatalos, jogi-szakmai nyelvről közérthető magyarra fordítja az adóhivatal a fontosabb közléseit.

Pixabay

Humor, íráskészség, jó helyesírás – sok más mellett ezekkel a feltételekkel hirdetett álláspályázatot a múlt év végén az adóhivatal. A sok jelentkező közül kettő jutott álláshoz. A szakemberekre azért van szükség, mert a hatóság célul tűzte ki, hogy egyszerűsíti, vagyis lényegében hivatalos nyelvről köznapi magyarra fordítja közléseit.

Számottevő érdeklődést váltott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik legszokatlanabb álláshirdetése. A hatóság múlt októberben kommunikációs munkakörre írt ki pályázatot, felhívásában pedig meglehetősen sok követelményt támasztott a jelentkezőkkel szemben. A hivatal elvárásai között szerepelt például a jó lényeglátó képesség, a helyesírási szabályok megfelelő ismerete, a kimagasló íráskészség és – kissé meglepő módon – a fejlett humorérzék.

– Sokan jelentkeztek az álláshirdetésre, a számos pályázó közül végül ketten jutottak pozícióhoz – mondta a Médiapiac.com kérdésre a NAV szóvivője. Kis Péter András közölése szerint az új kollégák a hivatal közérthetőségi programjába kapcsolódtak be. A program két esztendeje fut, ennek részeként tízezernél is több oldalnyi levelet, tájékoztatót, nyomtatványt és útmutatót egyszerűsítettek.

– Fontos célkitűzés, hogy a szakmai kifejezésekkel teli szövegekből mindenki számára megérthető közlések készüljenek

– fogalmazott Kis Péter András, ugyanakkor megjegyezte: a közérthetőségi törekvések egyik legérzékenyebb pontja, hogy

a tájékoztatás ne csak érthető, de szakmai is legyen, miközben megfeleljen minden jogi kívánalomnak.

– Az adószabályok nem mindig a legegyszerűbbek, ez pedig már önmagában megnehezíti, hogy mindenki számára világos megfogalmazások szerepeljenek az adóhivatal leveleiben, tájékoztatóiban – fogalmazott a szóvivő. Ezért is van szükség a kommunikációs szakemberekre.

A közérthetőségi törekvésekről Sors László, a hatóságot vezető államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek még a program kezdetekor, 2019-ben. – Olykor komoly kihívás az adóhivatal közléseinek megértése, a NAV ezért indította el a programot – mondta akkor, megjegyezve, hogy a munka egyik legnehezebb része a határozatok átalakítása: a jogi fogalmakat, a jogszabályi felsorolásokat ugyanis nem lehet mellőzni. Sors László akkor arról is beszélt: egyszerűbben és érthetően kell megszólítani az adózókat, hogy megértsék, mit jelentenek számukra a változások, mire kell figyelniük és mit kell pótolniuk, hol hibáztak.

Jakubász

Trending Now

Szijjártó a liberális sajtó képmutatásáról írt

Lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás – írta Szijjártó Péter.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán Petry Zsolt és az M1 Híradójában “kritizált” osztrák újságíró ügye kapcsán nyilvánult meg.

Látom, hallom, nagy a felbuzdulás Ausztriában, mert a Magyar Televízió híradója kritizálni mert egy osztrák újságírót – írta a miniszter a bejegyzésében.

Úgy fogalmazott, “lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás: a focista nyugodtan nyilatkozzon, ha szerinte a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstreammel szemben foglal állást családról és migrációról.”

A liberális újságíró pedig nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, hiszen sajtószabadság van, de ha egy másik újságíró kritizálni meri (magyarul ő is elmondja a véleményét), akkor az támadás a sajtószabadság ellen – tette hozzá Szijjártó Péter. “Hát, kedves Barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas….” – fogalmazott.

Megjegyezte azt is, hogy mindezt az osztrák kollégájának is elmondta.

Tovább olvasom

Trending Now

Elindult a jelentkezés a digitalizációt segítő programra

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának megbízásából és támogatásával a “KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány idén is pályázatot hirdet a Kárpátalja magyarlakta településein élők digitális felzárkóztatásának elősegítése céljából. A pályázatra április 7-étől lehet jelentkezni.

Közzétéve:

Harmadszor hirdetik meg a kárpátaljai magyarság digitális felzárkóztatását segítő programját, amely iránt továbbra is nagy az érdeklődés – olvasható a nemzetpolitikai államtitkárság szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A program keretösszege idén is 15 millió forint, lebonyolítója a “KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány.

A pályázatra jelentkezők szélessávú internethez való csatlakozásra és azon egyhavi előfizetés biztosításának költségeire igényelhetnek támogatást.

Kérelmet természetes személyek, Kárpátalján működő magyar vagy részben magyar tannyelvű oktatási intézmények és a legalább húsz százalékban magyarok lakta községekben működő egészségügyi, szociális, kulturális, közművelődési intézmények nyújthatnak be.

A felhívás a www.kulhonimagyarok.hu és a www.kmkszalap.org honlapon érhető el. A kérelmeket a “KMKSZ” Jótékonysági Alapítványának regionális irodáiban lehet benyújtani, a benyújtási határidő 2021. május 7.

Az elmúlt évi pályázati kiírás keretében több mint ezer pályázat érkezett be, amelyekből 979 részesült pozitív elbírálásban.

Az államtitkárság közleményében kiemelte: a világjárvány idején is kiemelten fontosnak tartják a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a kárpátaljai magyarság támogatását, ezáltal is elősegítve a kárpátaljai magyar gyerekek és fiatalok digitális oktatásban való részvételét. Magyarország minden magyarra számít és minden magyar számíthat Magyarországra – fogalmaztak.

Tovább olvasom

Trending Now

A Deutsche Welle reflexből hazudik, ha magyar ügyről van szó

Hazug címmel jelentetett meg beszámolót a német közszolgálati médium Petry Zsolt, magyar kapusedző berlini menesztéséről.

Közzétéve:

Pixabay

Hatalmas felháborodást váltott ki mind Magyarországon, mind Németországban, hogy politikai véleménye miatt menesztette a Bundesligában szereplő Hertha BSC Petry Zsolt, magyar kapusedzőt – emlékeztet a V4NA Hírügynökség.

A felháborító kirúgásról a Deutsch Welle angol nyelvű oldala is beszámolt, amely már a címben egy jókora hazugságot állított.

“A Hertha Berlin kirúgta a kapusedzőt a homofób és bevándorlóellenes megjegyzései miatt” – olvasható a cikk címében.

A Deutsche Welle cikke

Csakhogy Petry Zsolt nem tett homofób kijelentéseket, mi több, kiállt a magyar válogatott kapusának véleménynyilvánításhoz való szabadsága mellett.

“Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Ezért sokan elkezdték őt kritizálni, pedig a véleménynyilvánítás morálisan nem támadható. Péter ugyanis nem tett mást, mint kiállt az elvei mellett. Elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét. Más kérdés, hogy egyetértenek-e az emberek az ő álláspontjával vagy sem. Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. (…) Hogy mégis mi késztethette Pétert arra, hogy kiálljon a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett, nem tudom. Én biztos, hogy nem kavartam volna fel az indulatokat az ő helyében” – fogalmazott Petry.

A cikkben a DW pofátlanul a címmel ellentétben a Hertha BSC vezérigazgatóját, Carsten Schmidtet is idézte, aki leszögezte, hogy Petry “soha nem viselkedett homofób vagy idegengyűlölő módon”.

Természetesen előfordulhat, hogy a Deutsche Wellének nehézséget okozott a magyar nyelv értelmezése, azonban a teljes interjú angolul is elérhető.

A V4NA megkérdezte a DW-t, hogy

  • miért hazudták azt, hogy Petry Zsolt, a Hertha BSC kapusedzője homofób kijelentéseket tett?
  • mit gondolnak a szólás- és véleményszabadság ilyen mértékű megsértéséről Németországban?
  • elítélik-e a szakember menesztését?

Válaszukról mi is beszámolunk majd.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom