Trending Now
Koltay András: nehéz elérni a külföldi joghatóság alatt álló médiumok szankcionálását
A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság elnöke szerint elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által csütörtökön Buapesten szervezett, Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? című konferencián a gyermekek védelméről tartott előadásában beszámolt arról, hogy jelenleg sokfajta értékvita zajlik az EU-n belül a média vonatkozásában, a gyermekvédelem konszenzust élvez – számolt be róla az MTI.
Ennek kapcsán az elnök szerint megfogalmazható a kérdés, hogy
ez az egyetértés valóságos-e, vagy látszólagos.
Elmondta, hogy a szabályozás kulcspontja a gyermekek megvédése a számukra káros, a rájuk veszélyt jelentő tartalmaktól.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a médiahatóság helyzete e tekintetben korántsem könnyű, hiszen például a magyarországi műsorsugárzással rendelkező televíziós csatornák egy része nem magyar joghatóság alatt áll, más uniós országokban vannak letelepedve, miközben műsoraikat magyar nyelven, a magyar közönség számára sugározzák.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A Médiatanács elnökének tájékoztatása szerint amikor egy ilyen tévécsatorna valamely műsorára panasz érkezik, akkor azt továbbítaniuk kell mondjuk Hollandiába vagy Luxemburgba, ám
ezek a külföldi médiahatóságok gyakran nem értenek egyet a megkeresések tartalmával, a vizsgálataik pedig elhúzódnak.
Éppen ezért is nagyon nehéz elérni a jogsértő médiumok szankcionálását – tette hozzá. Az elnök olyan esetet is említett, amikor egy teljes év sem volt elegendő arra, hogy érdemi választ kapjanak egy külföldi médiahatóságtól.
Az online média által a gyermekekre leselkedő veszélyek kapcsán az elnök azt mondta, lehetne más megközelítést alkalmazni, például blokkolni bizonyos tartalmakat, vagy betiltani közösségi platformok működését, ám ezek egyetlen uniós országban sem működnek.
Koltay András szerint ezzel szemben elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.
Nem a szabályozással van a gond
Az ezt követő beszélgetés során Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár abban a jogi szabályozásban, amely a gyermekek érdekét, védelmét szolgálja, és szerinte egyáltalán nem a szabályozással, hanem a szemlélettel, az értelmezéssel van gond, ebben a tekintetben lenne szükség változásra.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kiemelte ugyanakkor, hogy ma a gyermekek már túlnyomórészt nem tévét néznek, hanem interneteznek, ennek kapcsán említette a médiajogász, hogy az online platformokat érintő szabályozás is sokat lépett előre az elmúlt időszakban és ezek azt sugallják a szolgáltatóknak, hogy tartsák be a kiskorúak védelméről szóló szabályozást.
A jog csak egy követő eszköz, amely megpróbál választ adni a történtekre, változásokra – mondta Mayer Erika, aki egyetértett az NMHH elnökével abban, hogy a korlátok felállítása elsősorban a család, a szülők feladata kellene, hogy legyen.
Európai alternatívában gondolkodunk
Magyarország Európához tartozik, az Európai Unió (EU) része, így bármilyen vitánk is van Brüsszellel, európai alternatívában kell gondolkodni – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a konferencián elhangzott megszólalásában.
A közelgő Európai Parlamenti (EP) választások témakörében megtartott kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az EU-nak van egy „jól beazonosítható ellensége”, amely maga a brüsszeli bürokrácia. Ők ahelyett, hogy jó válaszokat adtak volna a válsághelyzetek kapcsán felmerülő fontos kérdésekre, a saját hatáskörüket erősítették és „mindenben illetékesek akarnak lenni” – hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kiemelte, hogy például Ukrajna kapcsán egy „balliberális ideológiai doboz” jött létre, pedig párbeszédre lenne szükség. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország is hajlandó volt bizonyos korrekciókat végrehajtani a vele szemben indított jogállamisági eljárások során.
„Európában van a helyünk és meg kell találni azokat megoldásokat, amelyekkel jobbá tehetjük az uniót”
– hangoztatta.
Az államtitkár a júniusi EP-választásokon bízik a jobboldal megerősödésében és abban, hogy megvalósulhat a két nagy jobboldali politikai tömb összefogása, elsősorban azon témák mentén – mint a migráció kérdése –, amelyek összekötik őket.
Zsigmond Barna Pál szerint jelenleg az EP-ben hiányzik az a politikai közép, amelyet korábban a Néppárt képviselt, ők ugyanis átsodródtak a paletta bal oldalára.
A júliusban kezdődő féléves magyar uniós elnökség idején a versenyképesség, Európa tekintélyének helyreállítása is napirenden lesz
– mondta.
Arra a felvetésre, hogy az EU jelenleg sokkal inkább képviseli adott esetben a szexuális kisebbségeket, mint az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, Zsigmond Barna Pál azt mondta, erdélyi születésű magyarként személy szerint is illetékesnek érzi magát a témában, és úgy fogalmazott, jogi norma elfogadására lenne szükség. Hozzátette, hogy az ügynek nagyon komoly társadalmi támogatottsága van, utalva a Minority SafePack kezdeményezés során összegyűjtött több mint egymillió támogató aláírásra.
A migráció témakörében az államtitkár az úgynevezett ngo-k befolyási kísérletét hangsúlyozta, akik tevékenységükkel a hagyományos értékeket akarják lerombolni, többek között úgy, hogy a bírósági eljárásokba is beavatkoznak, és kiemelte azt a tényt, hogy az EP jogi bizottságába is olyan szakértők kerülnek, akik ezen körökhöz tartoznak.
A konferencia első részéről szóló beszámolónkat, benne Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója megszólalásával IDE KATTINTVA tudja elolvasni.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.