Kövess minket!

Trending Now

Kiiktatták Trump Twitter-fiókját, saját közösségi felület indításán gondolkodik

A techóriás péntek éjjel végleg megszüntette a leköszönő amerikai elnök fiókját. Az indoklás szerint ez „a további erőszakra való uszítás veszélye miatt” történt.

A @realDonaldTrump-ot szerdán, a Capitolium ostroma után egyszer már elérhetetlenné tették  emlékeztet cikkében a V4NA hírügynökség.

Az amerikai elnök elveszítette legfontosabb kommunikációs csatornáját: kikapcsolták Twitter-fiókját. A mikroblog pénteken azt közölte, hogy megvizsgálta Donald Trump fiókjának legújabb frissítéseit, valamint szerdai üzeneteit, és arra jutott, hogy azok közül több  “megalapozatlan vádaskodásokkal”  “nagy valószínűséggel” erőszakra buzdította híveit.

A leköszönő elnök a szerdai washingtoni erőszakos események idején videoüzenetet tett közzé a Twitteren, amelyben felszólította híveit, hogy vonuljanak vissza, egyúttal „nagyon különleges” embereknek nevezte őket.

A Twitter rendkívül fontos kommunikációs csatorna volt az elnök számára, több mint 88 millióan követték tweetjeit. Ezek a bejegyzések ma már nem érhetők el.

Trump felháborodottan reagált fiókja felfüggesztésére. Úgy fogalmazott:

„A Twitter ügynökei összejátszottak a demokratákkal és a radikális baloldallal, hogy eltávolítsák fiókomat, hogy elhallgattassanak.”

Bejelentette, hogy több más közösségi platformmal folytat tárgyalásokat, de saját felület indítását is fontolgatja.

Trump környezetéből többen kritikát fogalmaztak meg fiókja letiltása miatt. Lindsey Graham republikánus szenátor a Twitteren írta:

„Az ajatollah tud tweetelni, Trump azonban nem. Ez sokat elmond azokról az emberekről, akik a Twittert működtetik.”

Trump fia, Donald Trump Jr. azt írta:

„A szólásszabadság már nem létezik Amerikában. A nagy techcégekkel halt meg.”

A Twitter a @TeamTrump felhasználói fiókhoz való hozzáférést is blokkolja – ezt a republikánus kampánycsapat használta. Míg elérhető volt, a kampánycsapat az elnöki fiók felfüggesztését kommunista jelképpel illusztrálta  ezt az orosz Ria Novosztyi szúrta ki.


A Facebook és az Instagram közösségi portál még csütörtökön függesztette fel  határozatlan időre  Trump felületeinek használatát, a Twitteréhez hasonló indoklással.

Trending Now

Így akadtak ki a 24.hu újságírói Jakab Péterre (videó)

Kritikán alulinak és hátborzongatónak nevezték, ahogyan a pártelnök a Jobbikban kirobbant botrányt kezeli.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Deák Dániel politikai elemző osztotta meg Facebook-oldalán azt a rövid videórészletet, amelyben Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós és Nagy József beszélgetnek a Jobbikban kirobbant botrányról– írja a Mandiner.

Tanulságos, hogyan kezelik a helyzetet

Nagy Gergely Miklós többek között arra is kitért, hogy ez az első zaklatási eset, amely a magyar belpolitikát érte, és éppen ezért tanulságos, hogy az érintett párt vezetése hogyan kezeli a helyzetet.

Egészen kritikán aluli, hátborzongató. […] Egyetlen egy empatikus, szolidáris, témához méltó mondata nincsen

– fogalmazott Jakab Péter nyilatkozatai kapcsán az újságíró.

A videót és az eredeti cikket IDE kattintva tekintheti meg.

Borítókép: Jakab Péter

Tovább olvasom

Trending Now

Gyerekvédelem brüsszeli módra: betekintést kér az EB a magánbeszélgetéseinkbe

Az Európai Bizottság lehetővé tenné azt, hogy egy uniós szervhez fussanak be a szexuális gyermekbántalmazás szempontjából gyanúsnak vélt magánbeszélgetések. Ehhez az összes beszélgetést figyeltetné.

Közzétéve:

Borítókép: EU-zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Közzétette az Európai Bizottság a kötelező „chatkontroll”-mechanizmusára vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első olyan uniós jogszabály-tervezet, amely az emberek magánbeszélgetéseibe való betekintésre jogosítana fel uniós szervezetet. Az Európai Bizottság kötelezné az e-mail-, chat- és üzenetküldő- szolgáltatókat arra, hogy egy teljes mértékben automatizált eljárásrend alkalmazása révén kutassanak a gyanús üzenetek után és továbbítsák ezeket a gyermekpornográfia elleni harcra szakosított uniós intézmény irányába. A platformok ezen felül kötelesek eltávolítani a jogsértő anyagot a felületeikről – írja a Mandineren megjelent cikkében Dobozi Gergely.

Az érintett szolgáltatók különösen a Google, az Apple, a Meta által üzemeltetett WhatsApp és az Instagram.

Ha ezek a szervezetek nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, éves árbevételük akár 6 százalékáig is terjedő bírságra számíthatnak.

A tervek szerint ugyanis rövidesen egy új uniós szerv, a Centre on Child Sexual Abuse (EUCCSA) kezdheti meg a működését, amely a rendszer működtetéséért lesz felelős. Az EUCCSA feladata az lesz különösen, hogy tartsa a kapcsolatot a szolgáltatókkal, tárolja és kezelje és elemezze a megszerzett bizalmas információkat, továbbá, hogy támogatást nyújtson az áldozatok számára. 

Az Európai Bizottság előterjesztéseit az Európai Parlament és az Európai Tanács vizsgálja meg; ez a két uniós csúcsszerv hozza meg a végső döntést arról, hogy mely jogszabály mely tartalommal válik érvényessé és alkalmazandóvá.

Súlyos beavatkozás a magánszférába

Az Európai Bizottság javaslatában elismeri, hogy a privát kommunikáció megfigyelése „több szinten is beavatkozást jelent a felhasználók alapjogaiba.” Ezt azonban a Bizottság igyekszik relativizálni: ugyan nem vitatja, hogy a felhasználók közötti privát üzenetváltásba való betekintés valódi alapjog-sértés, a testület szerint, mivel

a közösségi platformok mára mintegy „virtuális közösségi terekké” váltak, ezeken a felületeken a magánélethez való jog érvényesülése csekélyebb.

A tervezet indokolásában az Európai Bizottság azonban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a beavatkozás automatizált technológia alkalmazásával történik, amely nem képes „értelmezni” a privát beszélgetésekben elmondottakat; arra alkalmas csak, hogy az ismert, már azonosított mintázatokat felismerve érzékelje a gyermekbántalmazást. 

Egyébként is – rögzíti a Bizottság – ezek a technológiák már most „magas fokú pontossággal” rendelkeznek, jóllehet, az emberi felülvizsgálat és ellenőrzés továbbra is szükséges.

Azt, hogy mi számít jogsértő mintázatnak, és hogy milyen indikátorok szerint lehet ezeket kiszűrni, az uniós szerv döntheti el.

A magánszféra „járulékos veszteség”

A tervezettel szemben már márciusban szót emelt 35 szervezet, ideértve a European Digital Rights (EDRi), az Electronic Frontier Foundation (EFF), továbbá a Committee to Protect Journalists nevű szervezeteket és a német ügyvédi kamarát is. A szervezetek nyílt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz.

A levélben a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek szexuális zaklatásáról és kizsákmányolásáról szóló tartalmak online terjesztése (Child Sexual Abuse Material, CSAM) elleni harc fontos.

Óva intik azonban az Európai Bizottságot attól, hogy ebben a küzdelemben az emberek magánbeszélgetéseit „járulékos veszteségnek” tekintse a jogalkotás során.

A 35 szervezet együttesen követeli az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatából szedje ki a tömeges megfigyelésre lehetőséget adó passzusokat. Leszögezik továbbá, hogy a személyes kommunikáció monitorozása csak abban az esetben megfelelő, ha az érintett személye eleve gyanúba keveredett. 

Nem ilyen gyermekvédelmi törvényt akar Európa

Az uniós polgárok 72 százaléka ellenzi az Európai Unió terveit.

A YouGov tavaly áprilisban tette közzé közvélemény-kutatását, amelyet a kutató 10 uniós tagállamból 10.265 állampolgár részvételével végzett el. A kutatásban holland, lengyel, német, olasz, francia, osztrák, cseh, spanyol, svéd és ír állampolgárok válaszoltak a feltett kérdésekre.

Az Európai Unió Bíróságának egy korábbi tagja, Ninon Colneric is ellenzi a megoldást. Szakvéleményében rámutat arra, hogy

az EU Alapjogi Chartájával és az irányadó bírói gyakorlattal kerülne konfliktusba az a szabályozási megoldás,

amely általánosságban, különbségtétel nélkül engedélyezné a magánszféra tartományába eső tartalmak monitorozását. Még súlyosabb a helyzet, ha a szabályozás az End-to-End, azaz végpontok közötti titkosítást is áttörné.

Colneric emlékeztet arra is, ugyan a gyermekek jogait kiemelt védelemben kell részesíteni, ez a jogvédelem azonban nem írhatja teljesen felül mások jogait és szabadságát.

A probléma valós

Az internet fejlődésével az online gyermekbántalmazások esetszáma is kilőtt. Miközben 1998-ban valamivel több mint 3 ezer ilyen esetet regisztráltak, az előző évtized közepén már 1 millió fölött járt a gyermekbántalmazások esetszáma. 2020-ban pedig már 21.7 millió esetet tártak fel, ennek kapcsán pedig bőven 65 millió felett jár a szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos képi és videós tartalmak száma.

Ezek a globális számok. Ami az Európai Uniót illeti,

2010-ben még 23 ezer körül járt a szexuális természetű gyermekbántalmazások száma, 2020-ra pedig már 1 millió feletti esetszámról beszélhetünk.

A valósághoz hozzátartozik, hogy a világ összes jogsértő tartalmának több mint 60 százalékát tárolják az Európai Unióban található szervereken.

Az EU nem Kína

Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő (Zöldek), egyúttal a német kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) politikusa több politikustársával együtt márciusban szintén nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság tagjaihoz, Margrethe Vestagerhez (versenyjogért felelős biztos), Věra Jourovához (az Európai Bizottság alelnöke), Thierry Bretonhoz (az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa), Didier Reyndershez (az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa), és Ylva Johanssonhoz (az Európai Bizottság belügyi biztosa). 

Ebben a dokumentumban a politikusok leírták, hogy szerintük a jogalkotási tervek az emberek privát üzenetei és fotói ellen intézett támadásnak, hovatovább egy óriási lépésnek tekinthetők a kínai típusú megfigyelőállami modell irányába. Felteszik a kérdést:

vajon a következő lépés az lesz, hogy az Európai Bizottság feljogosítja a postákat arra, hogy kinyissák és elolvassák az emberek levelezéseit?

Rámutattak arra is, hogy a gyermekpornográfia terjesztése nem az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, vagy e-mail-levelezés útján történik, hanem a sötét web fórumain. A vizsgált szolgáltatásokon keresztül ellenben a magántitok, a vállalati titok és akár az állami titok kategóriájába eső információk is hozzáférhetővé válnak.

A politikusok éppen ezért teljes mértékben felelőtlen lépésnek tartják megnyitni a kapukat a külső titkosszolgálatok és hekkerek előtt. 

Tovább olvasom

Trending Now

Messze a leggazdagabb Elon Musk

Miután ma már a világ leggazdagabb emberei olyan vállalkozásokból szerzik vagyonuk, melynek részvényei a tőzsdén forognak, a részvények áringadozása nagyban befolyásolja az adott vagyon mértékét. Most több részvény erősen visszaesett, így Elon Musk mögül szinte eltűntek az őt követők, pontosabban alaposan lemaradtak.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becer

Az utóbbi években gyakran cserélődött a világ leggazdagabb embere cím, mivel folyamatosan változtak a leggazdagabbak vagyonának nagy részéért felelős részvények árfolyamai. Az viszont még nem fordult elő, hogy valaki igen nagy mértékben előreszaladjon a többiekhez képest, avagy a többiek maradjanak le tőle – írja a Magyar Nemzet.

Most Elon Musk 240 milliárd dolláros vagyona bő hetven százalékkal haladja meg a második helyezett 140 milliárdját, aki a francia Bernard Arnault, az LVMH, azaz a Moet Hennessy Louis Vuitton fő részvényese.

Arnault pozíciója mindazonáltal így is igen szép eredmény, hisz így a sok amerikai közt sikerült egy európainak az élmezőnybe jutni. Ez pedig két oknak köszönhető. Egyrészt az európai részvények most jobban teljesítenek, mivel az eurózónában még meg sem kezdődött a kamatemelés, csak az eszközvásárlási program leépítése zajlik, ezzel szemben az Egyesült Államokban már javában zajlik a kamatemelési ciklus. Másrészt már a járvány idején megnőtt a luxusmárkák iránti kereslet, ami most a rég nem látott magas infláció időszakában tovább erősödött.

A listán a harmadik helyen található az Amazon-főnök Jeff Bezos 135 milliárd dollárral, ő az egyik, aki nagyot esett vissza, hisz nemrég a lista élén is állt. Az Amazon részvényei azonban a csúcshoz képest 35 százalékkal csökkentek, így Bezos vagyona is jelentősen visszaesett. 

A Tesla értéke ugyanakkor olyan nagyot nőtt az elmúlt két évben, hogy még a csúcshoz képesti jelentős korrekció után is sokkal többet ér Musk részvénycsomagja, mint bárki más teljes vagyona.

A negyedik helyen Bill Gates áll 126 milliárd dollárral, ő az, akit a meggazdagodásához vezető Microsoft árfolyamváltozása már nem érint, hisz eladta részvényei nagy részét. Portfóliója diverzifikált, sok elemből tevődik össze, ezért vagyona nem mutat jelentős ingadozásokat. Az ötödik helyen Warren Buffett tartózkodik 113 milliárd dollárral, aki egyedülálló módon egy befektetési alaphoz hasonlóan működő részvénytársasággal érte el sikerét, vagyis nem egy zseniális vállalkozás jött be neki, hanem ügyesen összeválogatja azon cégek részvényeit, amelyeket alapítóik felfuttattak.

Az amerikai részvényárak visszaesése lehetővé tette, hogy a hatodik helyre egy indiai vállalkozó, Gautam Adani kerüljön 111 milliárddal, aki egyébként az utóbbi két évben tört a magasba kikötőivel, repülőtereivel, bányáival. Az utolsó az Oracle szoftvercég főtulajdonosa, Larry Ellison, akinek vagyona még éppen százmilliárd dollár felett van.

Borítókép: Elon Musk 

Tovább olvasom